Majdnem 7 ezren jelöltek meg első helyen valamilyen szakot a műszaki képzési területről, és körülbelül a 83 százalékuk (mintegy hatezer fő) került be a választott képzésre.
83 százalék – e képzési területen nagyjából ennyi volt az elsőhelyes jelentkezők bekerülési aránya 2021-ben.
A műszaki képzési területen diplomát szerzők több mint 80 százalékban elégedettek a munkájukkal.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME-GPK, BME-GTK, BME-KJK, BME-VBK, BME-VIK, BME-ÉMK, BME-ÉPK) közel 3000 elsőhelyes jelentkezővel.
Nagy képzőhelynek számít még a Óbudai Egyetem (OE-AMK, OE-BGK, OE-KGK, OE-KVK, OE-RKK, OE-YBL), amelynek a karai közel 1000 jelentkezőt hoztak és
A Széchenyi István Egyetem (SZE-AHJK, SZE-GIVK, SZE-ÉÉKK), ahol 800 főt meghaladó volt a jelentkezők száma.
Szintén nem elhanyagolható a terület szempontjából a Debreceni Egyetem (DE-MK, DE-TTK) 600 fölötti, illetve a Pécsi Tudományegyetem (PTE-MIK) mintegy feleennyi jelentkezővel.
Az előbbi intézmények mindegyikében hasonló, nagyjából 85 százalékos bekerülési arányra lehetett számítani. A műszaki képzési területre 8300 hallgatót vettek fel az idén, ez 2020-hoz képest 16 százalékos emelkedés.
A hazai felsőoktatási intézmények jelenleg 26-féle szakon oktatnak műszaki tudományokat alapképzésen. Ezek rendkívül széles skálán mozognak, van tehát választási lehetősége annak, akit ez a terület érdekel.
Ha a részletes rangsorok, pontszámok is érdekelnek, akkor vásárold meg kiadványunkat itt.
A képzési területen meghirdetett szakok közül a legnépszerűbb a gépészmérnöki volt, közel 1200 első helyes jelentkezővel és 87 százalékos bekerülési aránnyal. A második az építészmérnöki szak, ahol némileg kiélezettebb volt a verseny: a több mint 1000 elsőhelyes jelentkező körülbelül 60 százalékát vették fel. Harmadik helyen a villamosmérnöki szak áll szintén 1000 körüli jelentkezővel és jóval magasabb (90 százalék feletti) bejutási eséllyel.
A mechatronikai mérnöki szak ugyancsak népszerű volt a területen, ahol a 600 főt meghaladó első helyes jelentkező 80 százaléka kezdhette meg az egyetemi tanulmányait.
A gépészmérnöki szakot 13 különböző intézményben, illetve karon hirdették meg, átlagosan 290-es ponthatárral. Ez hasonlóan alakult a különböző intézményekben, bár voltak eltérések. A legkönnyebben a PE-MK-ra (280 ponttal), a legnehezebben pedig az ELTE-IK-ra (320 ponttal) lehetett bekerülni.
Az építészmérnöki szak esetén jóval magasabb, 370-et meghaladó volt az átlagos ponthatár, és jelentősen eltért a szakot hirdető öt különböző intézmény között. A legkönnyebben a DE-MK-ra (320 ponttal), a legnehezebben pedig az BME-ÉPK-ra (422 ponttal) lehetett bejutni.
A mechatronikai mérnöki szakot hét különböző intézményben, illetve karon hirdették meg, átlagosan 300 körüli ponthatárral. Itt volt a legnagyobb szórás, míg a PE-MK-ra 280, a BME-GPK-ra csak 429 ponttal lehetett bejutni.
A villamosmérnöki szakot hirdető 9 különböző intézményben közelebb voltak egymáshoz a ponthatárok, a legalacsonyabb a ME-GÉIK-n (280), a legmagasabb a BME-VIK-n (310) volt a bekerülési határ.
Majdnem 7 ezren jelöltek meg első helyen valamilyen szakot a műszaki képzési területről (Fotó: 2023 UNI In&Out kiadvány)
A legmagasabb (többletpontok nélkül 330 feletti) pontátlagokat a területen a BME és a PPKE-ITK felvett hallgatói hozták, és ők kerültek be a legnagyobb arányban (80 százalék fölött) legalább egy tárgyból jeles értékelésű emelt szintű érettségivel is, míg a többletpontok tekintetében az NKE-VTK felvettjei teljesítettek a legjobban.
A területen képzést hirdető több intézményben is nagy arányban képeznek külföldi diákokat, különösen a DE karain, az ELTE-IK-n és a PTE-MIK-n. Nemzetközi légkör szempontjából kiemelkednek a BME karai és az NKE-VTK, ahol a hallgatóknak a képzési területi átlagnál jelentősen magasabb hányada vesz részt külföldi részképzésben.
Kutatói tevékenység szempontjából a területen kiemelkednek a BME karai és az ELTE-IK, amelyek az utóbbi öt évben megjelent közleményeket tekintve a legtermékenyebbek voltak, míg a legnagyobb nemzetközi hatást (idézettséget) az ELTE-IK mellett az OE karai érték el.
A legnépszerűbb szakokat tekintve a leendő gépész-, jármű-, villamos- és mechatronikai mérnököknek legalább hat heti időtartamot elérő, szakmai gyakorlóhelyen szervezett szakmai gyakorlat az előírás.
A műszaki képzési területtel kapcsolatos legújabb rangsorokat az UNI 2023 kiadványunkban olvashatjátok el, amit itt tudtok megvásárolni.
A műszaki képzés kiemelkedő elhelyezkedési és bérezési esélyeket ad. Jellemző, hogy a munkájukkal összességében elégedettek a műszaki képzési területen diplomát szerzők (83 százalék).
A műszaki képzési területen alapképzésben végzettek viszonylag magas aránya, 6 százaléka tanult külföldön is (például Erasmus-program keretében) a képzés alatt. A képzés során (a végzés előtt) a tanulók 64 százaléka végzett szakmai munkát, és körülbelül ugyanilyen azon hallgatók aránya (67 százalék), akik nem szakmai munkát (is) végeztek.
A végzést követően a diplomások leginkább Budapesten (35 százalék) vagy Pest megyében (11) helyezkednek el és/vagy folytatják a tanulmányaikat. Az alapképzést követően 93 százalékban a versenyszférában kezdenek dolgozni, a végzettek mindössze körülbelül 5 százaléka vállal munkát a közszférában, valamint 2 százaléka nonprofit vagy egyéb jellegű foglalkoztatónál. Magas azon végzettek aránya a képzési területen, akik alkalmazottként vannak jelen a munkaerőpiacon (92 százalék).
A gépészmérnök-hallgatók 45 százaléka tanul tovább mesterszakon, 69 százalékuk munkát vállal, 15 százalékuk további tanulás mellett teszi ugyanezt. Ők gépész-, tervező- vagy folyamat-mérnökként helyezkednek el.
A villamosmérnöki szakon végzettek 70 százaléka dönt a munkavállalás mellett, kevesebb mint a felük tanul tovább mesterképzésen. Munkát főként fejlesztőmérnöki, szoftverfejlesztői és mérnökgyakornoki munkakörökben vállalnak.
A járműmérnökök legnagyobb része mérnök-gyakornokként kezd dolgozni, esetleg különféle mérnöki munkaköröket tölt be.
A Profession.hu felmérése szerint a BME egykori tanulói elsősorban projektmenedzsmenti, gépészmérnöki, programozói és fejlesztői területen helyezkedtek el. A bérigényeket tekintve pedig – az összes hazai egyetem közül – a BME által kiállított diplomások várják el később a legmagasabb összeget. A felsőfokú végzettséget szerzett munkavállalók átlagos nettó fizetési igénye közel 396 000 forint havonta.
Az alapképzéseknél is sokkal szélesebb körű lehetőségeket kínálnak az egyetemek műszaki karjai mesterképzésen: 41-féle szakból választhat, aki mélyíteni akarja a tudását vagy specialistává szeretne válni. Ezek között van olyan hagyományos szak mint a villamos-, a kohó- vagy a járműmérnöki és olyan viszonylag fiatal, modern szakirány is, amilyen az infobionika-mérnöki, az űr- vagy a biomérnöki.
Nyitókép forrása: nyomtatott UNI In&Out kiadvány, 2023 tavasz
