A vízkereszt a görög eredetű epiphaneia (=megjelenés) szóból származik, a nyugati kereszténységben Epiphania Domini, vagyis az Úr megjelenésének napja. Ez a nap zárja le a karácsonyi ünnepkört, ezért sok helyen ekkor szedik le a karácsonyi díszeket a fenyőfáról. A karácsonyi időszak után kezdetét veszi a farsangi, ami a nagyböjt első napjáig, vagyis hamvazószerdáig tart (ez a húsvét előtti negyvenedik nap). Vízkereszt napján három eseményről emlékezünk meg:
Vízkeresztkor ünnepeljük a napkeleti bölcsek, vagyis a háromkirályok érkezését. Az evangélium csak bölcseknek nevezi őket, nevükről nem tesz említést. A hagyomány szerint hárman voltak, a 8. században élt Beda Venerabilis így nevezi őket: Caspar, Melchior, Balthasar – azaz
A Szentírás szerint csillagjósok lehettek, akik a betlehemi csillag által vezérelve jöttek keletről Júdeába, hogy a zsidók újszülött királyának hódoljanak: aranyat tömjént és mirhát ajándékoztak a kis Jézusnak. (Erre emlékeztet a karácsonyi szentmisén a tömjénezés szertartása). Sokan úgy tartják, hogy a háromkirályok a világ korábban ismert három kontinensét, Európát, Ázsiát, Afrikát szimbolizálják utalva arra, hogy az egész Föld az isteni megváltónak hódol. Ezt támasztja alá az is, hogy a középkortól kezdve a harmadik királyt szerecsenként ábrázolták.
Nyilvános tevékenységének megkezdése előtt Jézus a Jordán folyóhoz ment, Keresztelő Jánoshoz, aki megmerítette őt a folyóban. Megkeresztelkedésekor az Atya szózata hallatszott az égből: „Ez az én szeretett fiam, akiben kedvem telik” (Máté evangéliuma 3,17) és a Szentlélek galamb képében alászállt Krisztusra. Ebben a jelenetben a teljes Szentháromság kinyilatkoztatta önmagát az emberiség előtt: Isten egyszülött fiának ezzel indult el földi küldetése, hogy megmutassa Isten szerető jóságát minden ember iránt. Jézus keresztelkedése istenségének jele: vagyis igent mond az Atya akaratára.
erre emlékezve végeznek vízszentelést a templomokban, és ilyenkor történik a házszentelés is, amely szokás a 15. században alakult ki. A házszentelés különleges jelentéssel bír, hiszen az ajtófélfára szentelt krétával felírt betűk mutatják meg Krisztus áldásának hitelesítését a lakásba betérő vendégek előtt, továbbá megvédik a ház lakóit minden bajtól. A pap a házszenteléskor az aktuális évszámot és a háromkirályok kezdőbetűjét írja fel az ajtóra. (G,M,B) Régebben a szenteltvíz hazavitele is szokás volt, mert gyógyító hatást tulajdonítottak neki
Zarándokok a Jordán folyóban ugyanott, ahol Jézus is megkeresztelkedett (Fotó: 123rf)
Jézus első csodatételének eseményét János evangélista meséli el az Evangéliumban. A történet szerint a kánai menyegzőn ott volt Mária, Jézus és tanítványai is a vendégek között. A násznép jól mulatott, de Mária látta, hogy fogytán a bor, ezért Jézushoz fordult segítségért. Jézus a közelben lévő hat darab, nagy kőkorsóra mutatva utasította a szolgákat, hogy töltsék meg őket vízzel, majd vigyenek belőle a násznagynak. A szolgák így is tettek, a násznagy pedig meglepődött, hogy a legjobb bort a lakodalom végére tartogatták. A tanítványok és a szolgák tudták, hogy Jézus csodát tett, hiszen a vizet borrá változtatta. Ebben a csodában Isten megmutatta dicsőségét, hogy segíteni akar az embereknek és meg akarja őket váltani bűneiktől.
