Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) előrejelzése szerint 2030-ra a halláskárosodás lesz az egyik legelterjedtebb fogyatékosság, amely világszinten több mint 1 milliárd gyermeket veszélyeztet, Magyarországon körülbelül 600 ezer embert érinthet. Ez a tendencia aggodalomra ad okot, különös tekintettel arra, hogy a gyermekek már életük nagyon korai szakaszában ki vannak téve a káros hatásoknak. Fontos kiemelni, hogy a zajterhelés a halláskárosodáson kívül egyebek mellett figyelem- és viselkedészavarhoz, valamint keringési megbetegedésekhez is vezethet.
Az MTA Akusztikai Osztályközi Állandó Bizottsága (MTA AOÁB) a Semmelweis Egyetem Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinikájával és a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Magyar Egyesülettel (NGYSZME) április 16-án, a hang világnapján sajtótájékoztatóval egybekötött szimpóziumot tartott a gyerekek hallásvédelméről, hallásneveléséről.
Az MTA és a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat által végzett kutatások rávilágítanak arra, hogy a gyerekek számára szervezett események, koncertek és más rendezvények gyakran járnak magas zajszinttel, amelyek károsíthatják a hallást. A szakemberek által kidolgozott javaslatok célja a rendezvények hangerejének szigorúbb szabályozása és a zajszint feltüntetése, hogy a gyermekek megfelelő védelmet élvezzenek. Az eseményre készült közlemény szerint a zajártalom okozta halláskárosodás maradandó, sem gyógyszerrel, sem műtéti úton nem gyógyítható.
A gyermekek már életük nagyon korai szakaszában ki vannak téve a zajterhelés káros hatásainak. Ez a halláskárosodáson kívül akár figyelem- és viselkedészavarhoz, valamint keringési megbetegedésekhez is vezethet. (Fotó: 123RF)
Márki Ferenc villamosmérnök, egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Akusztikai és Stúdiótechnikai Laboratóriumának vezetője, az MTA Akusztikai Osztályközi Állandó Bizottságának elnöke a sajtótájékoztatón elmondta: céljuk, hogy felhívják a figyelmet arra, hogy a rendkívül nagy hangerejű rendezvények komoly veszélyt jelentenek a felnövekvő generációk hallására. Projektjükkel el szeretnék érni, hogy ezek a zenés rendezvények törvényileg szabályozhatóvá váljanak, mivel jelenleg a gyermekek hallásának védelmét semmilyen szabályozás nem biztosítja.
Törvényjavaslatukat azon felmérés eredményei alapján dolgozták ki, melyet a fővárosban 25 helyszínen végeztek. A rendezvények között egyebek mellett gyerekeknek szóló színházi előadások, koncertek, filmvetítések és óvodai ünnepségek szerepeltek. Eredményeik azt mutatták, hogy a nagy hangerejű gyermekrendezvények kifejezetten gyakoriak. A 25 mérési pont közül összesen hat esemény volt csak biztonságos, az összes többinél kockázatos vagy veszélyes volt a hangterhelés, sok esetben a hang erősség elérte a 120 decibelt.
A szakemberek a rendezvények színek szerinti kategóriabesorolását javasolják a hangnyomásszint alapján. (Kép forrása: ovdafuled.hu)
A felmérések rámutattak, hogy a gyerekek fokozottan ki vannak téve a zajnak, és sok esetben nem védik őket megfelelően. A számukra rendezett események általában magas zajszinttel járnak, ami fokozott kockázatot jelent a halláskárosodás szempontjából. Ezért fontos, hogy a szülők, oktatók és rendezvények szervezői tudatosítsák a kockázatot, és megfelelő intézkedéseket tegyenek annak minimalizálása érdekében.
„Az orvosok már évtizedek óta figyelemmel kísérik azt a jelenséget, hogy a gyermekek egymást követő korosztályainak egyre rosszabb a hallása. Ennek oka pedig a szabadidős zaj, amelynek egyre jobban ki vannak téve a fiatalok.“
– mutatott rá Hacki Tamás fül-orr-gégész professzor, az orvoscsoport vezetője. Ismertetése szerint a szakemberek a rendezvények színek szerinti kategóriabesorolását javasolják.
Eszerint
Az egyes ajánlott kategóriahatárokat az életkor függvényében is behatárolták. A törvénytervezetben – amely a fogyasztóvédelmi hatóságra bízná azoknak a szankcionálását, akik nem tartják be az előírásokat – azt is szorgalmazták, hogy a szervezők igény szerint biztosítsanak hallásvédő eszközöket a rendezvényeiken.
