2024. május 11-én tart előadást Krausz Ferenc a BME-n. A 2023-as fizikai Nobel-díjak egyik nyertese legújabb, jövőformáló kutatásairól is beszámol, melyek az attoszekundumos fényimpulzusok létrehozásában rejlő lehetőségeket és azok jövőformáló hatását állítják a középpontba. Az előadáson való részvétel regisztrációhoz kötött, melyet a BME felületén tölthetnek ki az érdeklődők.
Időpont: 2024. május 11. (szombat) 16:00 óra
Helyszín: Q épület, Simonyi Károly előadó
Krausz Ferenc Németországban élő és kutató Nobel-díjas magyar fizikus. Számos tudományos intézet, köztük az Osztrák Tudományos Akadémia tagja, az MTA külső tagja és a Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatója. Kutatócsoportja elsőként állított elő és mért meg attoszekundumos fényimpulzust, és használta fel az elektronok atomon belüli mozgásának feltérképezésére, megalapozva az attofizika tudományát.
Krausz Ferenc 2023-ban Pierre Agostini és Anne L’Huillier kutatókkal megosztva fizikai Nobel-díjat kapott az általuk kifejlesztett attoszekundumos fényimpulzusokat létrehozó kísérleti módszerekért. (Fotó: MTI)
Krausz Ferenc az Eötvös Loránd Tudományegyetemen tanult elméleti fizikát, ezzel párhuzamosan a Budapesti Műszaki Egyetemen villamosmérnöki tanulmányokat folytatott. Kutatómunkáját a BME Fizikai Intézetében kezdte Bakos József irányítása alatt a lézerfizika területén. Doktori fokozatát már a Bécsi Műszaki Egyetemen szerezte, ahol később docensként majd professzorként is dolgozott. 2003 óta a garchingi Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatója. 2004-ben a müncheni Lajos–Miksa Egyetem kísérleti fizikai tanszékét is átvette. 2005 óta a Bécsi Műszaki Egyetem docense is. Szintén ebben az évben a Természettudományi Kar javaslatára a BME díszdoktorává avatta.
Számos kitüntetés mellett megkapta már a Wittgenstein-díjat és a Leibniz-díjat is. 2022-ben elnyerte a fizikai Wolf-díjat két másik kutatóval megosztva, az ultragyors lézertudomány és attoszekundumos fizika területén végzett úttörő szerepéért. 2023-ban Pierre Agostini és Anne L’Huillier kutatókkal megosztva fizikai Nobel-díjat kapott az általuk kifejlesztett, „az elektronok anyagbeli viselkedésének tanulmányozására szolgáló, attoszekundumos fényimpulzusokat létrehozó kísérleti módszerekért”.
Krausz Ferenc kutatócsoportjának sikerült előállítani és megmérni az attoszekundumos tartományba eső, vagyis kevesebb mint egy femtoszekundum ideig tartó ultrarövid fényimpulzusokat. Ez az áttörés lehetővé teszi az elektronok atomi léptékben folyó mozgásának valós idejű megfigyelését, ami számos területen, például az orvostudományban is nagy jelentőséggel bír. A vér molekuláris összetételének ultrarövid impulzusú lézertechnológián alapuló elemzése olyan lehetőségeket nyithat meg, amelyekkel korai stádiumban lehet felfedezni súlyos betegségek jeleit, még mielőtt azok tünetei nyilvánvalóvá válnának.
Kiemelt képünk forrása: MTI
