A Yettel országos reprezentatív kutatása alapján szinte minden magyar internetező használ hangulatjeleket, ám a különböző generációk között komoly eltérések mutatkoznak a preferenciákban és az értelmezésben. A legaktívabbak az emojik használatban a 26-35 évesek, és a hangulatjelek használatának gyakorisága az életkor növekedésével párhuzamosan fokozatosan csökken.
Az egyik legérdekesebb megállapítás az volt, hogy míg a nemzetközi szinten a like jel (👍) és a hangosan síró arc (😭) a top 5 leggyakrabban használt emoji között van, Magyarországon ezek kevésbé népszerűek. Nálunk a leggyakrabban használtak között a vörös szív (❤️), a mosolygó fej (😊) és a könnyesen nevető arc (😂) a szíves, mosolygó arc (🥰), illetve a csókot küldő fej (😘) szerepel.
A leggyakrabban használt emojik között is különbség van a generációk között. Más-más emojik kerültek be a leggyakrabban használt hangulatjelek közé az X, Y és a Z generációban.
A kutatás rávilágított arra is, hogy az egyes hangulatjelek különböző jelentéseket hordozhatnak az egyes generációk számára. Például, míg az Y és X generációk pozitív értelmet tulajdonítanak a klasszikus mosolygó fejnek, addig a Z generáció passzív-agresszív vagy negatív jelentéssel használja azt.
„A legtöbb jelentéskülönbség abból adódik, hogy a Z generációsok olyan új jelentéseket társítanak már jól ismert szimbólumokhoz, amelyek az érettebb korosztályok számára nem ismertek. A jelenségnek az a kulturális logikája, hogy az ifjúság minden korszakban igyekszik olyan valós vagy szimbolikus tereket elfoglalni, ahova a felnőtt tekintet nem lát el, amit az érett korosztályok már nem értenek meg. A speciális jelentéssel rendelkező hangulatjelek is ezt a célt szolgálják; megkülönböztetik a „mi” és az „ők” kategóriáit, vagyis a fiatalok és felnőttek világát” – magyarázza Guld Ádám médiakutató.
A különbségek mögött kulturális dinamikák húzódnak meg, amelyek arra utalnak, hogy az ifjúság mindig új jelentéseket társít a már ismert szimbólumokhoz. Ez az eltérés nem csupán az értelmezésben, hanem az emotikonok típusának használatában is megnyilvánul, például a tűz vagy a barack emoji kapcsán.
Az X generációsok 19 százaléka még soha nem használta a tűz emojit és nem biztos a jelentésében (33%) vagy forróságként értelmezi (19%), a Z-sek 60 százaléka legalább alkalmanként használja és a “menő” jelentést társítja hozzá. A barack emotikonra az X (26%) és az Y (47%) gyümölcsként gondol, a Z generációsok jelentős többsége (69%) a női hátsó jelzéseként. A fiatalabb korcsoport a bohócot arra is használja, ha valamit elrontott, a koponyát akkor, ha valami nagyon vicces, a vörös zászlót pedig kizáró ok jelölésére – eközben az X generáció nem igazán ismeri ezeket a jelentéseket.
Az emoji-használatban mutatkozó generációs különbségek érdekes betekintést nyújtanak abba, hogyan változik az online kommunikáció jelentése és dinamikája az eltérő korosztályok között. Ezek az eltérések nem csupán technikai jellegűek, hanem mélyebb kulturális és kommunikációs trendeket is tükröznek, amelyekre érdemes odafigyelni az internetes párbeszédek során.
A kutatás 1006 fő online megkérdezésével zajlott 2024. március 14. és 2024. március 25. között. A minta reprezentatív a 16-65 éves magyar lakosságra életkor, nem, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. (Impetus Research)
Forrás: Yettel