Villamosmérnöki végzettséggel hol helyezkedhetsz el?

Villamosmérnökként főleg műszaki területen, erre specializálódott cégeknél, az iparban tudsz legjobban elhelyezkedni.

A leggyakrabban betöltött munkakörök, amelyeket elláthatsz: villamosmérnök (energetikai vagy elektronikai mérnök), telekommunikációs mérnök, szoftver- és alkalmazásfejlesztő, informatikai és kommunikációs rendszerek felhasználóit támogató technikus.

A leggyakrabban betöltött munkakörök, amelyeket elláthatsz: villamosmérnök, telekommunikációs mérnök, szoftver- és alkalmazásfejlesztő (Fotó: 123rf)

Továbbá olyan munkaköröket is betölthetsz villamosmérnöki végzettséggel, mint szoftverfejlesztő mérnök, tesztmérnök, szoftvermérnök, projektmérnök, programozó, kutató-fejlesztő mérnök, tesztlabor mérnök, elektromos karbantartó mérnök vagy villamos üzemviteli mérnök. A listát hosszan lehetne folytatni, hiszen sokrétű álláslehetőségeket kínál a műszaki terület. 

Híres villamosmérnökök

A híres villamosmérnökök között sok feltaláló is akad. A magyarok között ilyen volt Gábor Dénes Nobel-díjas fizikus és villamosmérnök, a holográfia feltalálója. A holográfia egy olyan a fény hullámtermészetén alapuló képrögzítő eljárás, amellyel a tárgy struktúrájáról tökéletes térhatású, vagyis háromdimenziós kép hozható létre.

Kandó Kálmán magyar mérnök pedig a vasútvillamosítás úttörője volt. A nagyfeszültségű háromfázisú, ipari frekvenciájú váltakozóáramú vontatás első alkalmazója volt a mozdonyoknál. Továbbá a fázisváltót is ő dolgozta ki.

Tihanyi Kálmán fizikus és villamosmérnök, az ikonoszkópot alkotta meg. A modern, nagy felbontású televíziórendszer feltalálója is egyben, amelynek alapja az általa kidolgozott zseniális megoldás, ami töltésfelhalmozásként vagy töltéstárolásként ismert.

Zipernowsky Károly magyar mérnök, a transzformátor egyik feltalálója. A transzformátor egy olyan villamos gép, amely a váltakozó árammal szállított villamos teljesítmény feszültségét és az áramerősségét alakítja át.

Jelenet a Feszültség című filmből (Fotó: 101 Studios)

A Feszültség (The Current War) című történelmi drámát Thomas Edison, George Westinghouse és Nikola Tesla 19. századi versenye ihlette arról, hogy milyen elektromos áramellátó rendszert alkalmazzanak az Egyesült Államokban országszerte. Tesla Edison legszorgalmasabb munkatársa volt, de az egyenáramú gépek fejlesztése után Tesla pénzügyi viták miatt elhagyta Edisont, és váltakozó áramú rendszerének találmányi jogát eladta George Westinghouse-nak. Az úgynevezett „áramok harca” során a gyakorlatban is bebizonyosodott, hogy Tesla váltakozóáramú rendszerének és gépeinek használata előnyösebb az egyenáramúaknál. Ma már az egy-, illetve többfázisú váltakozó áramú elektromos rendszert és az indukciós motort az ipari és háztartási eszközökben világszerte alkalmazzák.

Milyen szakképzettséget ad a villamosmérnöki szak?

• Villamosmérnök.

Jelenleg az országban az alábbi intézményekben érhető el ez a képzés:

• Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar,
• Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar,
• Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar,
• Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kar,
• Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar,
• Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar,
• Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kar,
• Széchenyi István Egyetem Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Kar,
• Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar.

Angolul jelenleg az OE képzésén választhatod ezt a szakot Electrical Engineer néven.

Ezekből a tantárgyakból jó, ha erős vagy, ha ezt a szakot nézted ki magadnak:

• Kötelező érettségi követelmények (a legtöbb intézményben legalább egyet emelt szinten kell teljesíteni):
  • matematika (közép vagy emelt szintű érettségi).
• Továbbá ezek közül érettségi teljesítése:
  • biológia, fizika, informatika, kémia (közép vagy emelt szintű érettségi).
• További vizsgatárgyakat itt találsz az egyetemek leírásában, amelyek beszámíthatóak jelentkezésnél, ha:
  • a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre,
  • a Debreceni Egyetemre,
  • a Miskolci Egyetemre,
  • az Óbudai Egyetemre,
  • a Pannon Egyetemre,
  • a Pécsi Tudományegyetemre,
  • a Széchenyi István Egyetemre,
  • a Szegedi Tudományegyetemre jelentkezel.

Egy villamosmérnök jártas az elektronika, az infokommunikáció, az irányítástechnika, az elektronikai technológia és a villamos energetika alapvető tervezési elveiben (Fotó: 123rf)

Milyen előképzettség segít a bejutásban?

Célszerű már eleve olyan középiskolát választanod, ahol indítanak matek vagy reál-tagozatos osztályt. De egy nem szakos gimnáziumban is előnyre tehetsz szert, ha az utolsó két évedben fakultációnak választod a matekot és/vagy a fizikát.

2024-től a többletpontokat felváltják az intézményi pontok. Vagyis 100 pont esetében az egyetemek maguk dönthetik el, mire adnak plusz pontokat a diákoknak. Szakképzésért intézményi pontot azonban továbbra is adhatnak az egyes egyetemek.

Képzési terület: 

• Műszaki képzés.

Mennyi időbe telik a képzés?

• 7 félév.

Milyen specializációi vannak, és azoknak milyen szakterületei?

Intézményenként változhat, hogy milyen specializációra van lehetőséged ezen a szakon illetve, hogy hány fős alaplétszámmal indítanak el egy szakirányt.

• A BME-n a beágyazott és irányító rendszerek specializáció, az intelligens kommunikáció specializáció, a mikroelektronikai hardvertervezés és integráció specializáció és a fenntartható villamos energetika specializáció között választhatsz.
• Az SZTE-n az alapképzésben a specializáció választása általában a 2. vagy a 3. félévben történik.

Milyen tudományágakra és szakterületekre épül a képzés?

• természettudományi ismeretek
  • (matematika, fizika, informatika, villamosipari anyagismeret),
• gazdasági és humán ismeretek
  • (közgazdaságtan, menedzsment és vállalkozás-gazdaságtan, jogi ismeretek, az intézmény hagyományainak és lehetőségeinek megfelelő további gazdasági és humán alapismeretek) 14–30 kredit,
• villamosmérnöki szakmai ismeretek
  • [villamosságtan (elektrotechnika, hálózatok és rendszerek), elektronika, digitális technika, programozás, szakmai alapismeretek (híradástechnika, méréstechnika, irányítástechnika, mikroelektronika, elektronikai technológia, villamos energetika), laboratórium, az intézmény hagyományainak és lehetőségeinek megfelelő további, a törzsanyag részét képező ismeretek].

Milyen gyakorlati követelményei vannak a szaknak?

A szakmai gyakorlat legalább hat hét időtartamú, szakmai gyakorlóhelyen szervezett gyakorlat. A szakmai gyakorlat kritérium követelmény.

Mit tud egy villamosmérnöki szakon végzett hallgató?

• Ismeri a villamosmérnöki szakterület legfontosabb elméleteit, összefüggéseit és ezek terminológiáját, ismeret- és tevékenységrendszerének alapvető tényeit, határait, korlátait.
• A szakterületen használt tervezési elveket és alkalmazott anyagokat, azok előállítását és alkalmazásuk feltételeit ismeri. Továbbá a használt berendezések, eszközök működési elveit, szerkezeti egységeit. A mérési eljárásokat, azok eszközeit, műszereit, mérőberendezéseit.
• Jártas az elektronika, az infokommunikáció, az irányítástechnika, az elektronikai technológia és a villamos energetika alapvető tervezési elveiben, módszereiben és eljárásaiban.
• Ismeri a villamos szakterülethez szervesen kapcsolódó logisztikai, menedzsment, környezetvédelmi, minőségbiztosítási, információtechnológiai, jogi, közgazdasági szakterületek alapjait, azok határait és követelményeit.

Villamosmérnöki végzettséggel elektronikai berendezések és rendszerek tervezését analizálását, hibajavítását végezheted (Fotó: 123rf)

Mivel foglalkozik egy villamosmérnök a mindennapokban? 

• Elektronikai alkatrész- és mikroelektronikai ismereteire alapozva analóg és digitális áramkörök rutinszerű tervezését és kivitelezését végzi el.
• Villamos és nem villamos mérési módszereket alkalmaz.
• Főbb villamosipari anyagok és technológiák felhasználását igénylő feladatokat és villamosenergia-ellátás, -tárolás és -átalakítás folyamatához kapcsolódó feladatokat old meg.
• Elektronikai berendezések és rendszerek tervezését analizálását, hibajavítását végzi el.
• Alkalmazza a villamos gyártmányokhoz és gyártmányfejlesztésekhez kapcsolódó számítási, modellezési elveket és módszereket.
• Meghibásodásokat diagnosztizál, az elhárítási műveleteket kiválasztja.
• Mérnöki feladatokat old meg (tervezés, fejlesztés, üzembe helyezés, üzemeltetés, szolgáltatás, karbantartás).

Hol tanulhatsz tovább, ha itt végzel?

Mesterképzésen elsősorban olyan szakokon tanulhatsz tovább, mint:

• villamosmérnöki,
• űrmérnöki,
• építményinformatikai mérnöki,
• védelmi infokommunikációs rendszertervező,
• autonóm járműirányítási mérnöki szak.

A megfelelő plusz tárgyak teljesítésével az alapszakodtól valamennyire eltérő mesterképzést is választhatsz. Így olyanok is szóba jöhetnek, mint a matematikus, alkalmazott matematikus, anyagtudomány, fizikus, gépészmérnöki, mechatronikai mérnöki, info-bionika mérnöki, anyagmérnöki, bánya- és geotechnikai mérnöki, biztonságtechnikai mérnöki, energetikai mérnöki, épületgépészeti és eljárástechnikai gépészmérnök, faipari mérnöki, gépészeti modellezés, ipari terméktervező mérnöki, kohómérnöki, létesítménymérnöki, műszaki menedzser, olaj- és gázmérnöki, sportmérnöki vagy egészségügyi mérnöki szak.

A műszaki képzéssel kapcsolatos legújabb rangsorokat az UNI 2023 kiadványunkban olvashatjátok el, amit itt tudtok megvásárolni. 

További részleteket a szakról a felvi.hu oldalán olvashattok.