A Quacquarelli Symonds (QS) 2004 óta készíti el évente a felsőoktatási intézmények globális rangsorát, amely hat – eltérő súlyozású – szempont alapján értékeli az egyetemeket:
Az idei listára (QS World University Rankings 2023) összesen 11 magyarországi egyetem került fel, közülük kettő (a Pannon Egyetem és az Óbudai Egyetem) először szerepel a rangsorban. (Tavaly a Széchenyi István Egyetem volt új szereplő.) A hazai egyetemek rangsorában a Szegedi Tudományegyetem mögött második helyre a Debreceni Egyetem került a globális rangsorban elért 651-700. helyezéssel. A harmadik helyen pedig az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Pécsi Tudományegyetem szerepel, mindkét intézmény 701-750. helyet érte el.
Fotó: SZTE
A listán szereplő további hét hazai intézmény közül a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Széchenyi István Egyetem, valamint a Szent István Egyetem (Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem) a 801-1000. helyre, a Budapesti Corvinus Egyetem, a Miskolci Egyetem és a Pannon Egyetem a 1001-1200. helyre, míg az Óbudai Egyetem 1201-1400. helyre került.
Magyarországi egyetemek helyezései a QS-rangsorban:
Forrás: QS World University Rankings 2023
A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) több mint egy évtizede folyamatosan az első helyen végez a hazai egyetemek között a QS rangsorában – jegyezte meg az idei lista kapcsán az SZTE közleménye, amely arra is felhívta a figyelmet, hogy az intézmény bővülő nemzetközi mezőnyben őrizte meg a tavalyi 551-560. helyezését, miután az idei globális rangsor összeállításakor mintegy nyolcszázzal több, összesen 2462 intézményt vizsgált meg a QS, köztük 124 új intézmény került be a rangsorolt 1422 egyetem közé. Az SZTE az összesített rangsoron túl még a hat vizsgált indikátor egyikében, az oktatók-hallgatók arányában is a legjobb helyen (a globális rangsor 320. helyén) végzett a hazai egyetemek közül.
A hazai egyetemek közül a második helyre, a globális rangsorban 651-700. pozícióba kerülő Debreceni Egyetem (DE) pedig a külföldi hallgatók arányát vizsgáló mutatóban érte el a legjobb helyezést a hazai egyetemek közül, miután e külön rangsorban a 161. helyet érte el. Az intézmény közleményében azt is kiemelte, hogy a DE az akadémiai szféra megítélésében és a külföldi oktatók arányában javítani tudott.
A hazai rangsor harmadik, a globális lista 701-750. helyét elérő Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) az akadémiai szféra megítélését vizsgáló indikátorban lett a legjobb hazai egyetem, mivel ezen mutató szerint a világrangsor 354. helyére került. Az ELTE-hez hasonlóan a globális rangsor 701-750. helyét elérő Pécsi Tudományegyetem (PTE) azt hangsúlyozta ki az intézmény almutatókban elért helyezései kapcsán, hogy a PTE a külföldi hallgatók arányának kategóriájában a globális lista 225. helyén áll.
A globális rangsor 801-1000. helyét elfoglaló Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) pedig a munkaadók visszajelzéseit tükröző mutatóban lett a legjobb hazai egyetem ezen indikátor terén elért 464. helyével. A BME közleménye arra hívta fel a figyelmet, hogy a tavalyi eredményekhez képest az akadémiai elismertséget, a külföldi oktatók, illetve hallgatók arányát vizsgáló mutatókban lépett előre.
Az 1001-1200. helyre kerülő Miskolci Egyetem az idei QS-rangsor kapcsán azt emelte ki, hogy közel 30 százalékkal emelkedett a nemzetközi szinten számon tartott tudományos cikkek száma az elmúlt három évben, míg az egy oktatóra-kutatóra jutó hivatkozások száma megduplázódott az elmúlt két évben.
A világrangsor 801-1000. helyén álló, a QS listájára először tavaly felkerülő Széchenyi István Egyetem (SZE) nemzetközi rektorhelyettese, Lukács Eszter az intézmény idei eredményével kapcsolatban megjegyezte:
A globális lista 1201-1400. helyére sorolt, a QS listájára idén először felkerült Óbudai Egyetem rektora, Kovács Levente is arra hívta fel a figyelmet, hogy a QS-rangsorban való szereplés az intézmény anyagi helyzetét is biztosabbá teszi,
Ezzel kapcsolatban kiemelhető, hogy az idei QS-listán szereplő 11 magyarországi intézmény közül kilenc is modellváltó egyetem, csak az ELTE és a BME állami fenntartású.
Ami a globális rangsor élmezőnyét illeti, idén is a Massachusetts Institute of Technology (MIT) áll a lista élén, vagyis már több mint tíz éve tart az MIT egyeduralma. A második helyre a Cambridge, a harmadikra a Stanford fért fel. A top5-ben még az Oxford és a Harvard szerepel. Tavalyhoz képest annyi változás történt az első öt helyen, hogy az Oxford a 2. helyről csúszott vissza a 4. pozícióba, míg a Cambridge a tavalyi 3. helyről (amelyen megosztva szerepelt a Stanforddal) lépett előre egyet.
A világ top10 egyeteme a QS-rangsorban:
Forrás: QS World University Rankings 2023
Ami a szomszédos Ausztria mutatóit illeti, hat intézményük is szerepel a legjobb 500 között, a bécsi egyetem pedig a 151. helyre került. A régiónkból ki lehet emelni még a cseh egyetemeket is, amelyek közül három is helyet kapott a legjobb ötszázban.
