A felvételi pontszámítás nem csak az informatika retületén új, de az új rendszere 2024-től lép életbe, ám már most el kell kezdeni a középiskolások, a pedagógusok és a szülők tájékoztatását az új szabályokról. A BME-VIK kiemelt helyet foglal el a szakterületén mind a BSc-, mind az MSc-képzésekben, a felvettek átlagpontszáma országosan itt a legmagasabb. A BME valamennyi szakán 320 pont lesz a minimumponthatár, valamint egy tantárgyból kötelező lesz az emelt szintű érettségi. Pluszpontokat ér a nyelvvizsga, a második emelt szintű érettségi, az OKTV-eredmények, a digitális kompetencia és a szakmai tapasztalat.
A kapacitásaink határát feszegetjük. A 2022–23-as tanévben közel 1200 új hallgató kezdte meg a tanulmányait a karon.
A villamosmérnöki BSc-képzés 350 diákkal, a mérnökinformatikus BSc-képzés 740-nel, az informatikai üzemmérnöki pedig csaknem 90 fővel indult el az idén ősszel.
Különleges helyzetben vagyunk, hisz egyetlen karon belül szervezzük az egymással amúgy is szorosan összefüggő villamosmérnöki és mérnökinformatikus-képzést, ami önmagában is hatalmas előny a hallgatók számára.
A harmadik az üzemmérnök-informatikusi, ez a képzés erősen gyakorlatorientált. Ez is BSc-diplomát ad, ugyanakkor hét helyett csak hat féléves. Ez azt jelenti, hogy a 60-40 százalék elmélet-gyakorlat arány ezen a szakon fordított.
A matematikai és a fizikai ismeretekből ezen a szakon sem engedünk, de a mérnöki felsőoktatásban jellemző fajsúlyos természettudományiból itt kevesebb kredit is elegendő. Sokkal nagyobb hangsúlyt fektetünk a hardveres, illetve a szoftveres ismeretekre, azaz a kapcsolódó gyakorlatorientált tantárgyakra. Fontos különbség továbbá, hogy az, aki az első négy félévet „túléli”, az ötödiket és a hatodikat, pontosabban annak 70 százalékát „terepen” töltheti. A diákjaink döntő többsége állásajánlatot kap attól a cégtől, ahol a gyakorlati idejét töltötte.
Charaf Hassan dékán – fotó: Uni In&Out 2023 – Kőhalmi Péter
Nem könnyű a helyzetünk, hiszen a nálunk végzett mérnökök, mérnökinformatikusok olyannyira kapósak a munkaerőpiacon, hogy nagy kihívás őket újabb négy félévre az egyetemen tartani. Ennek ellenére a végzősök 70-80 százaléka jelentkezik mesterképzésre, és ezzel az aránnyal kiemelkedünk az országos átlagból. A BME-VIK sikeres elvégzése ugyanis egy olyan „útlevél”, amely szinte bármely céghez nagy esélyeket biztosít a felvételre.
A tanulmányok alatt természetesen Erasmus-ösztöndíjjal és több más opcióval lehet külföldön tanulmányokat folytatni, de az alapképzésben tanulók kevéssé használják ki ezt a lehetőséget. Féléváthallgatás inkább a mesterképzésen jellemző. Az adminisztratív szabályok egyébként az utóbbi években úgy változtak, hogy a korábbinál könnyebb a külföldön teljesített tantárgyakat itthon elfogadtatni. A mesterképzés új tantervét pedig úgy alakítottuk ki, hogy a korábbinál is rugalmasabban lehessen teljesíteni a tantárgyakat, ezáltal ösztönözve a tanulói mobilitást.
Erre nem tudok igazán örvendetes választ adni. Azt gondolom ugyanakkor, hogy nem az egyetemek dolga, hogy versenyképes munkalehetőségeket biztosítsanak végzett mérnökeinknek, mérnök-informatikusainknak.
A BSc-képzési területeken angolul is folyik az oktatás, és a tanulóink mintegy 15 százaléka külföldi. A német nyelvű képzésben magyar diákok vesznek részt, akik a villamosmérnöki szakon a Karlsruhei Egyetemmel közös diplomát szerezhetik meg. Örömmel jelentem, hogy a nők aránya mintegy 12 százalékra emelkedett az elmúlt években.
A karunk közösségi élete is kellően unikális. Először is az elsőéves hallgatókat mintegy kétszáz felsőbb évfolyamos diák mentorálja. Ez főként azt jelenti, hogy a gólyáknak nálunk nagyságrendekkel könnyebb beilleszkedniük, bekapcsolódniuk az egyetemi életbe, mint más felsőoktatási intézményekben. A legendás VIK-bulikon túl foci- és squashbajnokságokat szervezünk, nem is szólva a rengeteg szakmai rendezvényről és programról mind a kollégiumban, mind a szakkollégium keretein belül.
Az első között voltunk az országban, ahol a fiatal, vállalkozó szellemű hallgatóknak nemcsak erős kommunikációs ismereteket és gyakorlatot oktatunk, de arra is lehetőséget adunk, hogy innovatív ötleteiket, projektjeiket vállalkozássá formálják. A Z épület tizedik emeletén Z10 néven működik a házon belüli inkubátorunk, amelyben jelenleg 38 startup-vállalkozás működik. Félévente egyszer jelentkezhetnek ide a hallgatók, ahol mentorálást biztosítunk, illetve a Hiventures magvető programjában a legjobbak 15-15 millió forintos induló befektetéssel is gazdagodhatnak.
Mi nem a „polcoknak” végzünk kutatásokat, hanem a piacnak, a gazdaságnak dolgozunk. A tanulóinknak így a kezdetektől fogva hasznos tudást adunk át, és a mindennapokban is kiválóan hasznosuló gyakorlati kutatásokat, fejlesztéseket végzünk az egyetemen, a laborokban is. Nem véletlen, hogy
olyan óriáscégekkel működünk szorosan együtt, mint a Bosch, az Audi, a Siemens, a Nokia vagy az Ericsson. Mérnökképzési elvünk az elméleti és gyakorlati ismereteket egyforma hangsúllyal tiszteletben tartó szemlélet továbbvitele.
Az önvezető autó példáját tudnám felhozni, amely nálunk nem csupán egy virtuális modell, hanem a valóságban is létező szerkezet, amely bebizonyította, hogy önállóan is képes közlekedni. Egy-egy ilyen modell kifejlesztésében technológiai előnyeink is szerepet kapnak, mivel nálunk található az ország egyik dedikált, nem nyilvános, azaz magunk által kezelhető, tuningolható-hekkelhető 5G-hálózata.
A teljes interjú, amelyben a BME VIK dékánja sok mindent elárul a kar „kellően unikális” közösségi életéről is, az UNI 2023 kiadványban jelent meg.
A kiadvány megrendelhető az UNIside portálon keresztül.
Fotó: UNI 2023 In&Out kiadvány, Kőhalmi Péter
