Az új évezredre jelentősen átalakult a hazai televíziós piac. Ennek egyik oka a technológiai fejlődés, másik a médiafogyasztási szokások változása, harmadrészt a digitális platformok megjelenése. 1997 óta egyre több időt töltünk képernyők előtt – derül ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss kutatásából, amelynek eredményéről az MTI tudósított.
Folyamatosan változik a tévénéző közönség átlagéletkora, de elmondhatóéletkoraaz elmúlt két és fél évtizedben gyorsabban öregedett, mint általában a magyar lakosság: 2022-ben átlagosan tíz évvel voltak idősebbek a képernyő előtt ülők a lakosság átlagánál, míg huszonöt éve ez a különbség csupán négy év volt. A népesség átlagéletkora az elmúlt két és fél évtizedben 38 évről 43-ra emelkedett, míg a tévénézők átlagéletkora 42-ről 53 évre nőtt – ismertették a közleményben.
„Napjainkban a szabadidő eltöltésében még mindig a televízióé a főszerep: 2021-ben közel három és fél órát töltöttek internetezéssel a tizenöt évesnél idősebb honfitársaink, a televízió előtt viszont több mint öt órát ültek. A televíziózási szokások ugyanakkor átalakultak az elmúlt közel két évtizedben a lekérhető médiaszolgáltatások és a videómegosztó platformok megjelenése miatt. A műszeres televíziós közönségmérés kezdete óta a magyar lakosok napjuk közel hatodát tévénézésre fordították, sőt, a Covid-járvány idején ez az arány még tovább emelkedett, így 2020-ban már egy átlagos nap ötödét e tevékenységgel töltötték” – olvasható az MTI-n.
Napjainkban a szabadidő eltöltésében még mindig a televízióé a főszerep. (Fotó: 123rf)
Habár a napi médiafogyasztási idő 3 óra 42 percről 4 óra 49 percre emelkedett, az utóbbi évtizedekben több mint egymillió néző tűnt el a tévéképernyők elől. Az idősebb generáció tagjaira jellemző elsősorban, hogy rengeteget ülnek a tévékészülékek előtt. Ennek a korosztálynak az elmúlt 25 évben majdnem három órával növekedett a napi tévéfogyasztási ideje. Ennek köszönhető, hogy összességében több mint egy órával nőtt a tévénézésre fordított idő a négy év feletti lakosságra vetítve. Azt is kimutatta a kutatás, hogy a magyarok az európai átlagnál többet tévéznek. Amíg 2021-ben az európai lakosság 70 százaléka, a magyarok 73 százaléka töltötte az idejét a képernyő előtt naponta.
Korábban a filmek voltak a legnézettebb műsorok, de ezt átvették a különböző nem fikciós műsorszámok. (Fotó: 123rf)
A kutatás szerint vannak olyan műfajok, amelyek ritkultak vagy akár teljesen el is tűntek a műsorkínálatból. Ilyenek például a színházi közvetítések vagy a cirkusz- és a varietéshow-k, csökkentek a gyerekközönségnek készített nem fikciós műsorok, mint például az információs magazinok, a vallási műsorok és a sportversenyek. Korábban a filmek voltak a legnézettebb műsorok, de ezt átvették a különböző nem fikciós műsorszámok, majd a sorozatok, míg napjainkban a hír- és információs műsorok rendelkeznek meghatározó pozícióval – írták.
A túlzottképernyőidő viszont ront az iskolai teljesítményeden és koncentrációdon, így a vizsgaidőszakban érdemes minél jobban visszafognod, és akár olvasással helyettesítened. Az olvasási szokásokról szóló kutatásokkal korábban már foglalkoztunk.
