Évről-évre születnek kutatások az olvasási szokásokról Magyarországon és nemzetközi viszonylatban is. És habár sokszor hallani, hogy mennyire nem olvasnak manapság, a statisztikák közel sem olyan kiábrándítóak. Kétségtelen, hogy a ’90-es évektől kezdve rohamosan csökkent az olvasási kedv, és a rendszerváltás óta a harmadára esett vissza a rendszeres olvasók száma. A megkérdezettek általában nem anyagi indokokkal magyarázzák az olvasás elhagyását, hanem azzal, hogy nincs idejük. Valójában sokkal többet olvasunk egy nap alatt, mint valaha a világon, hiszen sokan a teljes napjukat a képernyő előtt töltik. De a kulcsszavakra, legfontosabb részletekre szorítkozó szövegfuttatás nagyon messze van a hagyományos mélyolvasástól. Ugyanolyan türelmetlenek vagyunk a gondolkodásban is, mint bármi másban, így pedig kreatív és kritikai készségeink vesznek el.
A magyar lakosság 73 százaléka szokott olvasni. (Fotó: 123rf)
A magyar felnőttek 15 százaléka naponta olvas, derül ki az ÉVA Magazin reprezentatív felméréséből, amelyet a Reacty Digital készített el több mint ezer fő részvételével. A hetente vagy csak havonta könyvet forgatók 13-13 százalékban, a negyedévente olvasók 9 százalékban vannak, az alkalomszerűen, vagyis egyszer-egyszer olvasók 23 százalékban. Ez azt jelenti, hogy a magyar lakosság 73 százaléka bizony így vagy úgy, de évente legalább egyszer fog a kezébe könyvet. A megkérdezettek 27 százaléka nyilatkozta azt, hogy ezt sosem teszi. Az olvasók aránya az elmúlt évekhez képest nőtt. A TÁRKI 2020-as felmérése 800 ezer embert tartott számon olyannak, aki napi szinten olvas. Ez azt jelenti, hogy ez a nem elhanyagolható, az átlagnál jobban iskolázott, fizetőképes csoport évente 20-30 könyvet olvas ki.
Ha azt gondolod, hogy bizonyára csak az idős korosztályból kerülnek ki az olvasók, akkor fontos, hogy az is kiderült a napi szinten olvasókról, hogy nyitottak az innovatív, új termékekre. Sőt, a 18-30 éves korosztályban kevesebb a nem olvasók aránya, 27 százalék, mint az idősebb korosztályban, ahol 30-40-50 évesek nagyjából 32 százaléka negligálja ezt a tevékenységet. Az olvasás nemcsak a kreatív és problémamegoldó képességeket fejleszti, hanem örömforrás is. A gyakran olvasók azt válaszolták, hogy 33 százalékuknál szinte mindig lapul valahol egy könyv, és saját otthonukban vagy várakozás és utazás közben szeretnek igazán elmélyülni benne.
A fiatalok nagyobb arányban olvasnak, mint az idősebb korosztály. (Fotó: 123rf)
Úgy tűnik elsődlegesen a műfaj és érdeklődési kör alapján választunk magunknak olvasmányt. A nemek között nincs nagy különbség az olvasók arányát tekintve, sokkal inkább aközött, hogy mit választanak maguknak. Amíg a nők kicsivel nagyobb arányban nyúlnak a könnyedebb, regényesebb műfajok után, ami az olvasmányok nagyjából fele, a férfiak 16 százaléka szereti a dokumentarista könyveket, amiket a nők mindössze 4 százaléka forgat. A második helyen az önismereti könyvek szerepelnek, ami a fiatalok között az első helyen áll. Befolyásolják még a könyvválasztást a sorrendben a sikerlisták, a kedvenc írók és az ismerősök ajánlási is, végül a könyv megjelenése és a közösségi média.
Elsősorban műfaj és téma szerint választunk magunknak olvasmányt a kutatások szerint. (Fotó: 123rf)
A 2022-es KSH adatok szerint az évente megjelenő könyvcímek száma az utóbbi években folyamatosan nő. Ennek 32 százaléka szépirodalom, aminek nagy része regény. Az Európai Unió statisztikái azt is feltérképezték, hogy melyik ország mennyit költ könyvekre. Átlagosan az európai lakosság az éves bevételének 1,1 százalékát fordítja erre. Az elmúlt 5 évben a listát Szlovákia vezeti, ahol ez a szám 1,9, de élen jár még Horvátország, Németország, Észtország és Izland is. A legkevesebbet Cipruson, Görögországban, Romániában és Szerbiában áldoz a lakosság erre a célra. Egy brit felmérésből az is megtudható, hogy sokkal többen választanák az olvasást mint menekülést egy rossz napon, mint például a mozit, streaming szolgáltatókat, a közösségi médiát. A listát azért még így sem az olvasás vezeti, hanem a tévénézés, annak ellenére, hogy tavaly rekordot döntött a brit könyvpiac, ami 669 millió eladott példányszámmal büszkélkedhet.
