Minden évben, így 2023-ban is február 15-ig lehet jelentkezni az ősszel induló felsősoktatási képzésekre. Cikkünkben összeszedtük, miért éri meg ma Magyarországon a felsőoktatásban tanulni, és hogy miért állítjuk azt, hogy a diploma értékes.
Mint ismert, a kormány korábbi döntése alapján több szempontból megváltozik a felsőoktatás felvételi rendszere. A módosítások egy része 2024-től lép hatályba, de vannak 2023-ban élesedő változások is.
A 2023-tól érvényes legfontosabb változások a következők:
A felsőoktatási intézmények a rendelet megjelenése óta közleményben, illetve saját honlapjukon ismertették az általuk megszabott felvételi változásokat, érdemes tehát az áhított felsőoktatási intézmény saját oldalán is tájékozódni.
A felvételi rendszer változásával kapcsolatban minden fontos információt egy helyen megtalálnak az érdeklődők az UNIside híroldalon.
Jelentős, 80 százalékos bérelőnye van annak, aki diplomával helyezkedik el. (Fotó: 123rf)
A felvételi rendszerének változásait az indokolja, hogy ma már a felsőoktatási intézmények 80 százalékában a hallgatók olyan intézményekbe járnak, melyek alapítványi vagy egyházi fenntartásúak, de minden esetben egyre nagyobb részben eredményeik alapján finanszírozottak. Ezek az intézmények 2022-ban harminc, 2023-ben negyven, 2024-ben pedig ötven százalékban a számukra meghatározott teljesítményindikátorok alapján kapják a támogatást. A kormány azt vallja: ahol a lehetőség, ott legyen a felelősség is – mondta az UNIside-nak adott videóinterjújában a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért felelős államtitkára.
Hankó Balázs kifejtette: idén szeptemberben is 300 alap- és osztatlan, illetve 300 mesterképzés közül lehet választani. „Emellett 148 angol nyelvű és 8 német nyelvű képzésünk indul idén. A felsőoktatás rugalmasságát és a munkaerőpiaci igényekhez való igazodását mutatja, hogy idén először számos egyéves mesterképzésre is lehet jelentkezni. Ezek azok a képzések, amelyekhez már nem kellett előzetes akkreditációt kérniük az egyetemeknek” – emelte ki.
Mint az UNIside-nak nyilatkozva hozzátette: Magyarország kiemelkedik Európában és a világon azzal, hogy a felsőoktatásban tíz hallgató közül nyolc állami ösztöndíjjal tanulhat. „Ez az arány 2010-ben 69 százalék volt, s azóta tovább emelkedett. Az állami ösztöndíj mellett ráadásul 33 különböző ösztöndíjat kínálnak, mintegy 70 milliárd forintból, 170 ezer hallgatónak” – mutatott rá Hankó Balázs.
A magyar felsőoktatás színvonalát mutatja, hogy a diploma megszerzését követően átlagosan 36 nap alatt munkát talál egy pályakezdő fiatal. Emellett, jelentős, 80 százalékos bérelőnye van annak, aki diplomával helyezkedik el.
Az államtitkár az Educatio kiállításon tartott beszédében elmondta: Magyarország sikeressége többek között azon múlik, hogy sikeres-e a felsőoktatás. Ezért alakítják át a képzési kereteket, és segítik az együttműködést egyetem és ipar között, hogy az egyéni munka helyett a projektmunka, az egyéni tanulás helyett a csoportmunka kerüljön előtérbe. A tanár–diák viszonylatban egyre inkább kollegialitás kezd kialakulni a hallgatók és oktatók között, akik közös kutatási programokba kapcsolódnak be, közös prezentációkban vesznek részt, közös publikációkat készítenek. Hankó Balázs szerint a hallgatók jövőformáló képessége és az egyetemeken születő innovációk akkor jók, ha azok a magyar gazdaságot erősítik és a társadalmi kihívásokra találnak megoldást.
Egy diplomás ma 36 nap alatt helyezkedik el Magyarországon. (Fotó: MTI)
„Magyarországon jó ma egyetemistának lenni” – jelentette ki az államtitkár. A hallgatók választanak egyetemet, ők döntik el, hogy mit tanulnak, szabadon szervezhetik az életüket egy 300 ezres közösségben, ahol az oktató és a hallgató nem tanár és diák, hanem kollégák, akik együtt felelnek Magyarország jövőképességéért.
A felsőoktatásért felelős államtitkár mindenkit megnyugtatott, hogy a már futó, illetve az idén induló mobilitási programok biztosítottak. Tavaly év végén az erre vonatkozó keretszerződések az egyetemekkel is meg lettek kötve. Ami pedig az idei Erasmus-programokat illeti, bíznak abban, hogy az Európai Bizottságot meggyőzik majd azok a tények, amelyeket a magyar kormány a felsőoktatás teljesítményével kapcsolatban megküld. Ha nem, a magyar kormány saját forrásból állja a 2024-es Erasmus-pályázatok költségeit. Magyar oktatót, kutatót, hallgatót hátrány nem érhet – húzta alá Hankó Balázs.
Az Erasmus-programokkal kapcsolatos fejlemények ügyében megszólalt a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) is. Ők közleményükben úgy fogalmaznak: „A felsőoktatás Erasmus nélkül elképzelhetetlen”. Hozzátették: a modellváltással kapcsolatban van helye kritikának, hiszen a HÖOK is számtalan javaslatot fogalmazott meg az elmúlt években. A hibák rendezése érdekében folytatott vitáknak azonban nem lehet tárgya a hallgatók oktatáshoz vagy egyes szolgáltatásokhoz, például csereprogramokhoz való hozzáférése.
Szerencsére egyre tovább élünk, így nem kell életünk végéig ugyanazt csinálnunk, akár 10-20 évente is válthatunk. (Fotó: Rab Árpád)
Az UNIside új, egyetemi rangsorát tartalmazó UNI 2023 in&out kiadványban számos érdekes interjú olvasható egyetemi és cégvezetőkkel, illetve a felsőoktatáshoz valamilyen módon kapcsolódó szakemberekkel. Rab Árpád jövőkutató, egyetemi oktató egyebek között arról beszélt, hogy a tudás soha nem volt még ennyire értékes. Azt is mondja, hogy „a jövőben azok lesznek igazán sikeresek, akik képesek kritikusan gondolkodni, jó kérdéseket feltenni, s ami a legfontosabb: biztos tudásuk van, bármilyen szakterületről is legyen szó”.
A jövőkutató kiemelte: „ha az ember azt csinálja, amit szeret, sokkal könnyebben lesz benne sikeres”. A pályaválasztással kapcsolatban pedig így fogalmaz: „a dilemma egyébként csak látszólagos, mert szerencsére egyre tovább élünk, így nem kell életünk végéig ugyanazt csinálnunk, akár 10-20 évente is válthatunk. Ma már nem szükséges végleges döntést hozni 18 évesen, hogy ez vagy az leszek, a mozgástér jóval nagyobb, mint akár csak néhány évtizede. Az oly sokat emlegetett rugalmasság azt jelenti, hogy van választási lehetőségem, mert van tudásom és élek is vele”.
