Hankó Balázs szerint a források segítségével 2030-ra Magyarország Európa 10 legjobb innovátorának egyikévé válhat, egyetemei közül 1 a világ 100 legjobbja közé, legalább 3 Európa legjobbja közé kerülhet, szakképzése pedig világbajnok lehet.
Az elmúlt években a kutatóhálózat, a felsőoktatás, az innovációs rendszer megújult, a magyar innovációs rendszer szintet lépett, 12 magyarországi egyetem már bekerült a legjobb 5 százalékba, és a legkiválóbb 1 százalékban is van már magyar egyetem – indokolta a várakozásokat.
Az államtitkár közölte, hogy Neumann János Program keretében májustól megjelenő pályázatok forrásaiból 147 milliárd forint az idei innovációs programstratégiát foglalja magában, 193 milliárd forint értékben pedig uniós támogatású kiírások jelennek meg.
Hankó Balázs és Bódis László a NIÜ bemutatkozó sajtóeseményén 2024. április 25-én.
Fotó: MTI/Purger Tamás
Az innovációs pályázatok teljes életpályájára kiterjedő segítséget nyújtanak a kutatóknak, az egyetemi hallgatók támogatásán keresztül hozzájárulnak a magyar felsőoktatás nemzetköziesítéséhez, ösztönzik az infrastrukturális és módszertani fejlesztéseket a szakképzésben. Az egyetemi hallgatók mobilitási és mentorprogramokra pályázhatnak, a szakképzésben tanulók pálya- és karriertanácsadást kapnak.
A források legjelentősebb részét vállalkozások kapják, hogy innovációs partnerségek keretében kapcsolatokat létesíthessenek a kutatókkal, egyetemekkel és más képzési helyekkel.
A programok eredménye 200 új szabadalom és termék, ezekből pedig évente legalább 50 milliárd forint többletárbevétel lehet – tette hozzá.
A NIÜ vezérigazgatója a magyar innovációs ökoszisztéma fejlesztése érdekében sürgette a kutatóintézetek, egyetemek és az ipari kutatóhálózat partneri együttműködéseinek erősítését. Bódis László szerint az állami szereplőknek ebben kell segíteniük a piaci résztvevők mellé állva, közvetlen támogatásokkal.
A NIÜ ebben vállal részt azzal, hogy tudáshasznosítási és tanácsadási szolgáltatásokat hoz létre, támogatja az egyetemeken és kutatóintézetekben keletkezett tudás piacra vitelét, összeköti az innovációra nyitott vállalatokat a megfelelő partnerekkel. Hozzátette, hogy a magyar startup-ökoszisztéma, a kezdő innovatív vállalkozásokat támogató belföldi környezet még elmarad az ország innovációs teljesítményétől, ezért az egyik legfontosabb feladat a vállalkozói és kutatói utánpótlás erősítése.
Bódis László abban bízik, hogy a feltörekvő innovátorok a NIÜ segítségével multinacionális társaságok helyett a saját cégeiket viszik majd sikerre. Az intézmény a jövőképes startupok támogatása, külpiaci és nemzetközi tevékenységük ösztönzése mellett feladatának tekinti a magyar innovációs rendszer nemzetközi megjelenítését, belföldön pedig innovációs légkör erősítését. A NIÜ ezt azzal is segíti, hogy még ebben az évben nemzetközi rangú innovációs rendezvényeket hív meg Magyarországra – közölte az intézmény vezetője.
Szintén április 25-én, a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság budapesti konferenciáján is beszélt Hankó Balázs az innovációs tervekről. Elmondta, hogy a forrásokat azokra a területekre kívánják összpontosítani, amelyekben jó a magyar kutatás-fejlesztés. Ilyen területek az egészséges élet, a digitalizáció és a zöldátállás.
E területek fejlődését segítik az egyetemek közelében létrehozott Science-parkok, illetve a nemzeti laboratóriumok hálózata. Továbbá a szakképzésben és a felsőoktatásban is a mindennapok részévé kívánják tenni a mesterséges intelligencia alkalmazását.
Hankó Balázs, beszédet mond a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság konferenciáján 2024. április 25-én.
Fotó: MTI/Balogh Zoltán
Ezt szolgálja a Neumann Intézet tervezett megalakítása is. Ennek az egyik legfontosabb küldetése az lesz, hogy a mesterséges intelligenciát összekösse az egészségügyi adatok feldolgozásával.
Magyarország a lakosságszámot tekintve 96. a világban, innovációs teljesítménye tekintetében 33., az egymillió lakosra eső Nobel-díjasok száma szerint pedig a 11. helyen van. Ez jó alapot teremt innovációs teljesítményünk növelésére – fogalmazott Hankó Balázs, rámutatva arra, hogy ennek nyomán az elmúlt évben Európában a „feltörekvő innovátor” kategóriából az „európai innovátor” kategóriába került át az ország.
Az előrehaladáshoz ugyanakkor több kutató-fejlesztő tevékenysége szükséges. Az a cél, hogy a mai 6 ezerről 2030-ra 9 ezerre növeljék az egymillió lakosra jutó kutató-fejlesztő tudósok számát. Továbbá a szellemi tulajdon, a szabadalmak és védjegybejegyzések területén is duplázás szükséges – közölte.
Ehhez növelni kell az innovációs ráfordítást a mai 920 milliárd forintos összegről, amelynek egyharmada állami, kétharmada pedig piaci forrás. Utóbbi forrás jelentős mértékben Magyarország gyógyszer- és egészségiparának, az egészséges élethez kapcsolódó kutatásoknak köszönhető – ismertette Hankó Balázs.
Forrás: MTI
Nőtt a felsőoktatásba jelentkezők száma 2024-ben – Hankó Balázs
