Rab Árpád jövőkutatótól többek között megkérdeztük: mit érdemes most tanulni, ami 20-30-50 év múlva is használható tudás lesz? Hiszen minden korábbinál rohamosabban változik a világ.
A jövőkutató szerint az emberiség nem először kényszerül arra, hogy „újraprogramozza” önmagát a technológiai és társadalmi változások miatt. „Ami most riasztó lehet és elbizonytalaníthat, az az, hogy egyszerre nagyon sok technológiai újdonság érkezett és érkezik, ami az életünk jó néhány területét alakítja át gyökeresen: a kapcsolattartást, a munkavégzést, a tanulást, de még a szabadidőt is. Amit mindeddig tudásnak neveztünk, az csaknem teljesen elértéktelenedett, hiszen a számítógépek és a mesterséges intelligencia segítségével szinte bármilyen információ másodpercek alatt kikereshető, bármely kérdés megválaszolható, még nyelvet sem kell tudni ahhoz, hogy megértessük magunkat másokkal. De közben nagyon is felértékelődtek olyan készségek, képességek, amelyeket korábban nem tartottunk tudásnak, így az intuíció, a kreativitás vagy az irányítás képessége. Aki nem tanul meg kritikusan gondolkodni, az termékké válik. Aki nem érti a világot, azt mindenki ki fogja használni, aki pedig nem érti, hogyan működik a technológia, annak nem tud a segítségére lenni.”
S még hozzáteszi: „akik a tudást elhanyagolják, azokat mások fogják irányítani és befolyásolni. Véleményem szerint ezért a tudás soha nem volt olyan értékes, mint napjainkban”.
Szerencsére egyre tovább élünk, így nem kell életünk végéig ugyanazt csinálnunk, akár 10-20 évente is válthatunk. (Fotó: Rab Árpád)
A tudást rendkívüli módon felértékelik az olyan globális kihívások, mint az éghajlatváltozás vagy az energiaválság. Rab Árpád úgy véli: „… minden olyan tudás, ami megoldásokat kínál arra, hogy miként éljünk minél hosszabb ideig egészségesen, vagy hogyan építhetünk víz alatti városokat, tehát minden olyan kérdésre igyekszik választ adni, ami hatással van az emberek életére, az nagyon felértékelődik”.
Rab Árpád azt is gondolja, hogy az informatika, mint önálló terület teljesen el fog tűnni. Ugyanis mindenkinek kicsit informatikusnak is kell lennie, legyen az orvos vagy építész. Lehet, hogy robotok segítségével operálnak majd az orvosok, de a robotokat nekik kell irányítaniuk. Az alacsony szintű, könnyen programozható, leírható munkákat át lehet adni a gépeknek. Viszont az összetettebb, a jövő felé mutató feladatokat továbbra is emberek fogják elvégezni. Minél képzettebb valaki, annál magasabb szinten és annál több pénzért.
Rákérdeztünk arra is, hogy a szakember szerint milyen pályát érdemes választani: azt, ami jó fizetéssel kecsegtet, vagy amiben igazán jól éreznénk magunkat. A válasz egyértelmű:
„Ha azt csinálod, amit szeretsz, sokkal könnyebben leszel jó benne. De a dilemma egyébként csak látszólagos, mert szerencsére egyre tovább élünk, így nem kell életünk végéig ugyanazt csinálnunk, akár 10-20 évente is válthatunk. Ma már nem szükséges végleges döntést hozni 18 évesen, hogy ez vagy az leszek, a mozgástér jóval nagyobb, mint akár csak néhány évtizede. Az oly sokat emlegetett rugalmasság azt jelenti, hogy van választási lehetőségem, mert van tudásom és élek is vele”.
A teljes interjú az UNI 2023 kiadványban olvasható, a kiadvány pedig nálunk meg is rendelhető.
