Űrkutatásra, onboardingra és digitalizációra fókuszál az UNIside megújult bookazinja

Pályaképek. Ez az új címe az UNIside immár ötödik éve megjelenő bookazinjának, amelynek innovációs kiadását most szeptemberben negyedik alkalommal dolgozta fel a kiadó – a megszokott minőségben és erősségben. Ezúttal is ismert szereplők, köztük Kapu Tibor (HUNOR-program), Bodó Teodóra (Bosch), Noszek Péter (Nestlé) segítenek közelebb hozni az innovációt és a mesterséges intelligencia térnyerésének hatásait, ezúttal az onboarding és az űrszektor szemüvegén keresztül. A lapban részletes elemzés mutatja be az egyetemisták MI használati szokásait a Siemens-UNIside felmérés eredményeinek köszönhetően, amely szerint például az egyetemre járóknak ma már csaknem egynyolcada legalább heti rendszerességgel használja az eszközt.

A mesterséges intelligencia néhány év alatt a felsőoktatás mindennapi tanulási eszközévé vált: a Siemens és az UNIside 2026 tavaszán, 717 egyetemista bevonásával készült kutatása szerint a hallgatók 44,5 százaléka naponta, további 30,8 százaléka pedig hetente többször használ MI-alapú eszközöket, miközben mindössze 1,6 százalékuk nem él ezekkel. A hallgatók átlagosan 7,7 pontra értékelik az MI tanulmányi hasznosságát egy tízes skálán; elsősorban információkeresésre (7,9), összefoglalók készítésére (7,6), szövegírásra és forráskutatásra használják. Az egyetemisták nem általános célú, „mindentudó” megoldásként tekintenek az MI-re, hanem saját tanulmányaikhoz és szakmai területükhöz igazítják a használatát – derül ki a lap végén olvasható elemzésből. Míg a bookazin a mesterséges intelligencia témáakörét járja körül a lap szokásos elrendezésű: a bevezető blokkokban a módszertan, a rövidítésjegyzék és elemzések mellett általános érvényű – ezúttal például az onboardingra és az űrszektor nyitottságára fókuszáló interjúk is helyet kaptak, míg a képzési területi részben a rangsorok mellett éppúgy megtaljátjuk egyetemek képviselőinek, diákoknak és valamilyen módon kapcsolódó vállalatok vezetőivel készített interjúinkat.

Az egyetemek szerepe folyamatosan alakul

A Siemens és az UNIside kutatása ugyanakkor arra is rámutat, hogy a hallgatók MI-használata gyorsabban fejlődik, mint az intézményi támogatás: mindössze 3,6 százalékuk tanult szervezett egyetemi képzés keretében a mesterséges intelligencia használatáról, miközben a legtöbben internetes keresőkből, közösségi oldalakról, blogokból és videókból tájékozódnak (74,5 százalék), egyetemi oktatóhoz pedig csak 26,8 százalékuk fordul. A hallgatók összességében kedvezően értékelik saját intézményük MI-szabályozását, az oktatók MI-hez való viszonyát azonban egy tízfokú skálán már csak 5,8 pontra értékelték. Mindez azt jelzi, hogy a felsőoktatásban ma már nem az MI jelenlétének kérdése a legfontosabb, hanem az, hogyan lehet a hallgatók által kialakított gyakorlatokat tudatos, átlátható és szakmailag megalapozott keretek közé terelni. Fontos hangsúlyozni, hogy a felmérés eredményei szerint az MI eredményeit az egyetemi hallgatók megkérdőjelezik, bár a használat gyakoriságával az MI felé fordított bizalom is erősödik. A kutatás egyik fontos tanulsága, hogy az MI egyre inkább tanulótárssá válik: a hallgatók többsége hasznos segítségként tekint rá, nem tekinti megkérdőjelezhetetlen tudásforrásnak, és a következő időszakban az egyetemek feladata, hogy ezt a kritikus, tudatos használatot szervezett képzéssel és egyértelmű szabályokkal, de ne tiltással támogassák.

Kiszoríthatja a mesterséges intelligencia a tanárokat az oktatásból?

Együttműködés és erőforrás-menedzsment az űrkutatásban

Az űrkutatás ma már nem a távoli jövő, hanem a technológiai innováció egyik legfontosabb terepe. Kapu Tibor, a HUNOR-program vezetője és magyar kutatóűrhajós szerint a világűr szélsőséges környezete olyan mérnöki megoldásokra kényszeríti a szakembereket, amelyekre földi körülmények között talán soha nem lenne szükség. Az űr ezért nemcsak kutatási helyszín, hanem különleges laboratórium is: a mikrogravitációban például az emberi szervezet bizonyos folyamatai felgyorsulnak, így az ott végzett vizsgálatok a Földön is hasznosítható eredményeket hozhatnak. A kihívások pedig új technológiák megszületését ösztönzik – az űreszközök anyagaitól és érzékelőitől kezdve az elektronikán és szoftvereken át egészen az olyan új elképzelésekig, mint az orbitális adatközpontok, amelyek a HUNOR-program vezetője szerint nem feltétlenül a távoli jövőben valósulhatnak meg. A kutatóűrhajós hasznos gondolatokat osztott meg az onboarding témájában is, hiszen olyan szervezett és standardizált folyamaton ment végig, amelyet bármely vállalat jó példaként vehetne. Mégis, mint fogalmazott, számára az volt a legmeggyőzőbb, ahogy gyakorlat közben „vette rá” csapatát a NASA, hogy képesek legyenek a valódi csapatmunkára és például a Kapu Tibor számára legfontosabb őszinteségre is.

Kísérletek az űrben, kérdések a Földről – Kapu Tibor hamarosan hazatér

A technológiai fejlődés ugyanakkor új típusú szakmai tudásokat is igényel. Detre Örs fizikus, műszeres kutató, a James Webb űrteleszkóp fejlesztésének korábbi résztvevője arra hívta fel a figyelmet, hogy a nagy kutatási programokban ma már nem választható el élesen a tudomány és a mérnöki munka: a tudományos elképzelést működő műszaki rendszerré kell alakítani, majd az eredményeket vissza kell kapcsolni a kutatási kérdésekhez. Szerinte a legösszetettebb projektekben több tudományág és szakma együttműködése nélkül nincs valódi előrelépés, ezért a szakmai tudás mellett a kommunikáció, a csapatmunka és az egymást kiegészítő gondolkodásmódok összekapcsolása is meghatározó. A James Webb fejlesztésének tapasztalata is azt mutatja, hogy a technológiai áttörések mögött nem egyetlen zseniális teljesítmény, hanem hosszú éveken át dolgozó, bizalomra és közös felelősségre épülő nemzetközi csapatok állnak.

Nagy Felicián űrmérnökkel készített interjúból pedig az derül ki, hogy az űripar átalakulása közben az is egyre fontosabbá válik, hogy ne csak azzal foglalkozzunk, miként jutunk el a világűrbe, hanem azzal is, mit kezdünk azzal a hellyel, ahová megérkeztünk. A következő nagy technológiai ugrás egyik kulcsa szerinte a helyben rendelkezésre álló erőforrások használata lehet: a Holdon például a regolit építőanyagként való hasznosítása vagy a világűrben történő gyártás teremtheti meg a tartós jelenlét feltételeit. A szakember úgy látja, hogy a magánűripar megjelenésével az ágazat gyorsabbá és gazdaságilag is hozzáférhetőbbé vált, így az űr egyre inkább önálló technológiai és gazdasági innovációs területté válik. Ez egy sokféle tudást összekapcsoló, folyamatosan bővülő szakmai világ, amelyben a következő generáció számára is lehet hely.

Tacit tudás, mentorálás és személyre szabottság: a jövőtálló onboarding tényezői

Az onboarding ma már jóval több annál, mint hogy egy új munkatárs megkapja a belépéshez szükséges eszközöket, végigkattint néhány e-learninget, majd megkezdődik a munka. Farkas Dániel HR- és szervezetfejlesztési stratégiai tanácsadó, tréner szerint a korszerű onboarding tudatosan felépített integrációs folyamat, amelynek során az új kollégának nemcsak a feladatait, hanem a szervezet működését, döntési logikáját, prioritásait és informális szabályait is meg kell értenie. A folyamat már a munkába állás előtt elkezdődik, és az első hónapokon túl is tarthat: a valódi beilleszkedés sok esetben kilencven, összetettebb munkaköröknél akár száznyolcvan napig is eltarthat. Ebben a folyamatban a technikai és adminisztratív tudás mellett különösen fontos az a tudás, amelyet nem lehet egyszerűen szabályzatokba vagy feladatlistákba foglalni. Farkas Dániel ezt a tacit tudást tartja az onboarding egyik kulcskérdésének: az új munkatárs a vezetőkön, mentorokon és tapasztalt kollégákon keresztül tanulja meg, hogyan működik valójában a szervezet. Ehhez azonban nem elég egyszerűen kijelölni egy mentort. A tudásátadás önálló kompetencia, amelyet a szenior és medior munkatársaknak is érdemes fejleszteniük. Ez a HR-folyamatbeli innováció lehet alapköve aztán később a vállalat valós innovációs képességének.

Mint ahogy Noszek Péter, a Nestlé Hungária ügyvezető igazgatója is fogalmazott: ha a munkatársak boldogok, akkor az eredmények is jönnek majd. Interjújában saját pályakezdésén keresztül mutatja meg, hogy a mentorálás formája ugyan változott, a személyes támogatás jelentősége azonban nem. Amikor gyakornokként belépett a Nestlé svájci központjába, még nem létezett klasszikus onboarding vagy mentorálás: egyéves programban több területet ismert meg, és az egyes munkafolyamatokban kijelölt kollégák segítették. Ma már sokkal szervezettebb a belépés, ugyanakkor szerinte a tapasztalt kolléga szerepe továbbra is elsősorban az, hogy megmutassa, hogyan működik egy adott terület a gyakorlatban. A valódi beilleszkedés pedig nem ér véget a próbaidővel: egy nagyvállalat kultúrájának, kapcsolatrendszerének és működésének megértése akár évekig is tarthat. Még egy tapasztalt vezető is pályakezdővé válhat egy új pozícióban, ezért az onboarding nem kizárólag a frissen végzettek kérdése.

Ebben több interjúalanyunkkal egyetértettünk: vezetőként és új szerepben mindenki kicsit pályakezdő, aki igenis rászorul a profin szervezett, de legalább valamennyire rá szabott onboardingra. Erről beszélgettünk Szabó Szilviával is, a Budapesti Metropolitan Egyetem tanszékvezető tanárával, aki a személyre szabott onboarding fontosságát hangsúlyozza. Szerinte a korábbi, mindenkire egyformán ráhúzott „dobozos” programok helyét egyre inkább olyan megoldások veszik át, amelyek figyelembe veszik az adott munkakört és az egyéni szükségleteket. A munkavállalói élmény ráadásul nem az első munkanapon kezdődik: már az álláshirdetés, a jelentkezés folyamata és az, hogy kap-e valaki visszajelzést, üzenetet közvetít a szervezetről. A személyes kapcsolatok ezért a digitalizáció mellett sem veszítenek jelentőségükből.

Ahogy Szabó Szilvia és Farkas Dániel is kiemelte, az MI segíthet az információk kereshetővé és személyre szabhatóvá tételében, de nem tudja kiváltani a vezető figyelmét, a mentor támogatását vagy a csapat befogadó gesztusait. A jövő onboardingja így nem egyszerűen több technológiát jelent, hanem tudatosabb emberi támogatást is: azt, hogy az új munkatárs minél hamarabb megértse, mi működik valójában, és hogyan tud ebben a rendszerben értéket teremteni.

Felsőoktatás és munkahelyi siker: felkészülés és áthidalásra váró szakadék – Farkas Dániel írása

Eredményorientált MI-használat az innováció érdekében

A digitalizáció ma már nem egyetlen iparág ügye, hanem szinte minden terület működését átalakító folyamat – hangsúlyozza Keresztúri Zsolt, az Innoskart Digitális Klaszter klasztermenedzsere. Szerinte a technológiai fejlesztésekben az egyetemek különösen fontos szerepet tölthetnek be, hiszen egy hallgató vagy kutató sokszor olyan kérdéseket is feltesz, amelyekre egy vállalaton belül, a megszokott rutinok miatt senki nem gondol. Keresztúri Zsolt szerint egy vállalkozásnak először azt kell meghatároznia, milyen üzleti problémát szeretne megoldani, és csak ezután érdemes eldönteni, hogy az MI valóban megfelelő eszköz-e erre. A cél nem a technológia használata, hanem az, hogy mérhetően gyorsabbá, hatékonyabbá vagy jobbá tegye a működést.

Hasonlóan eredményorientáltan közelít a mesterséges intelligenciához Bodó Teodóra, a Bosch cégcsoport Magyarországért és az Adria régióért felelős kommunikációs és kormányzati kapcsolatok igazgatója is. Saját csapatában az MI-t többek között szakirodalom feldolgozására, nagy mennyiségű információ áttekintésére és fordításra használják, miközben tudatosan keresik azokat a komplex munkafolyamatokat is, amelyek egyszerűsíthetők vagy kiválthatók a segítségével. A technológia azonban szerinte sem önmagában az innováció: a valódi fejlődéshez különböző tudású és tapasztalatú emberek együttműködésére van szükség. A Bosch jövőkutató központja által vizsgált globális megatrendek például nemcsak az innovációs irányokat, hanem azt is meghatározhatják, milyen szaktudású munkatársakra lesz szükség a következő évtizedben.

A technológiai változások végső soron az emberi alkalmazkodóképességet is újraértékelik – véli Sárospataki Albert, a Billingo alapító vezérigazgatója. Szerinte az MI-korszakban nem elsősorban attól kell tartani, hogy a technológia elveszi a munkát, hanem attól, ha valaki nem tanulja meg hatékonyan használni. Miközben a tudás és az információ egyre könnyebben hozzáférhető, felértékelődik a kíváncsiság, az ítélőképesség, az empátia és az együttműködés képessége. A jövő munkaerőpiacán ezért nem feltétlenül az lesz versenyelőnyben, aki a legtöbb tudással rendelkezik, hanem az, aki képes folyamatosan tanulni, alkalmazkodni és jól használni az új eszközöket és mindig picit többet hajlandó beletenni a képzeletbeli „közös kosárba”. A változásra való felkészülés így nem egyetlen nagy döntés, hanem mindennapi szokások és folyamatos fejlődés eredménye.

Felsőoktatási rangsorok: nemzetközi láthatóság és elismertség

Az interjúk és elemzések mellett a lapszámban 2026 szeptemberében is közöljük az informatikai, a műszaki, a művészeti és természettudomány képzési területek öt legnépszerűbb szakjának rangsorait. Az országos technikumi rangsor pedig a fiatalabb korosztályt és azokat is segíti a pályaválasztásban, akik esetleg idén nem nyertek felvételt valamely felsőoktatási intézménybe, vagy mégis úgy döntöttek: előbb egy szakmát szereznek meg.

Az országos adatokon túl mára a globális egyetemi rangsorok is a felsőoktatás egyik fontos tájékozódási pontjává váltak: a hallgatók és szülők a továbbtanulási döntésekhez, az oktatók és kutatók nemzetközi együttműködésekhez, az egyetemek pedig saját teljesítményük összehasonlításához használják őket, miközben a munkáltatók és a kormányzatok számára is egyre értékesebb információt jelentenek. Nunzio Quacquarelli, a QS alapító elnöke és vezérigazgatója interjújában elmondta: nem önmagában az összesített helyezést érdemes figyelni: a hallgatóknak elsősorban azt kell megvizsgálniuk, hogy az általuk választott szakterületen mennyire erős az adott intézmény, és milyen lehetőségeket kínál a mesterséges intelligenciához kapcsolódó készségek fejlesztésére. A hazai egyetemek számára a rangsorok egyben a nemzetközi elismertség felé vezető út fontos visszajelzései is lehetnek. Quacquarelli kiemelte, hogy a hazai intézmények kifejezetten jól teljesítenek a munkáltatói megítélésben, ami az erős ipari kapcsolatokra és a gyakorlati képzésre utal, ugyanakkor az akadémiai reputáció terén még van tér a fejlődésre. A magyar felsőoktatás nemzetköziesedése és az új nemzetközi kapcsolatok kiépítése ezért meghatározó lehet abban, hogy az intézmények szélesebb körben is láthatóvá és elismertté váljanak, miközben az MI-korszakban a foglalkoztathatóság és a készségfejlesztés egyre fontosabb szemponttá válik. Miközben a hallgatók száma nem nő, inkább csökken az intézmények koncentrációjára számít és arra, hogy azok maradnak versenyben, akik érthető, világos vízióval, zászlóshajó témákkal pozícionálják magukat.

Az Pályaképek Innováció 2026 elérhető a shop.uniside.hu weboldalon, személyesen megvásárolható az Inmedio és Relay hálózat üzleteiben, és a legtöbb Auchan és Interspar áruházban is. A teljes kutatás, az inspiráló interjúk és a rangsorok részletei a magazinban.