QS Summit 2026: globális kihívások, európai válaszok

A nagy sikerű győri nyitónapot követően Budapesten folytatódott a QS Higher Ed Europe Summit nemzetközi felsőoktatási konferencia, amelynek idén a Széchenyi István Egyetem volt a házigazdája. A kontinens legjelentősebb szakmai fórumának fő témája Európa tehetség- és innovációs előnyének erősítése volt, amelyről a világ mintegy hatvan országából érkezett, több mint hatszáz akadémiai, vállalati és kormányzati vezető értekezett a június 25-én zárult programon.

A győri eseményt követő kétnapos budapesti program során a résztvevők az európai felsőoktatás versenyképességéről, a nemzetközi hallgatói mobilitásról, az ipari-egyetemi együttműködésekről, a mesterséges intelligencia és az innováció szerepéről, valamint az egyetemek társadalmi felelősségéről folytattak eszmecserét. A konferencia így átfogó képet adott azokról a kulcsterületekről, amelyek meghatározzák a kontinens felsőoktatásának jövőjét.

Tegnap Győrben kezdődött el a QS Europe Summit

A magyar és európai felsőoktatás helyzete a globális térben

A fővárosi rendezvényt Báló András, az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium Határon Átnyúló Felsőoktatási és Nemzetközi Ügyekért Felelős Osztályának vezetője nyitotta meg, aki a nemzetközi rangsorokat nem puszta listáknak, hanem a fejlődés, a tapasztalatcsere és az intézményi tanulás fontos eszközeinek nevezte. Kiemelte, hogy a magyar egyetemek az elmúlt években számottevően erősítették nemzetközi pozícióikat és láthatóságukat, ami jól tükrözi a hazai felsőoktatás bővülő kutatási és nemzetközi tevékenységét.

Dr. Lukács Eszter, a Széchenyi István Egyetem nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettese hangsúlyozta: a QS világranglista élmezőnyében szereplő intézmények globális márkaként határozzák meg a felsőoktatás nemzetközi térképét, és külön megtiszteltetés, hogy közülük több – köztük a Harvard Egyetem, a Trinity College Dublin és a Politecnico di Milano – is jelen volt a rendezvényen. Rámutatott, hogy a magyar felsőoktatás egyik legfontosabb feladata a nemzetközi láthatóság további erősítése, valamint az oktatási és kutatási teljesítmény tudatosabb bemutatása, amelyben a konferencia is fontos kapcsolódási pontot teremt.

A QS európai igazgatója, Andrew Plant előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a felsőoktatás globális környezete egyre összetettebbé válik, ezért az intézményeknek gyorsan és rugalmasan kell alkalmazkodniuk a szabályozási, technológiai és hallgatói igények változásaihoz. Szerinte a jövő versenyelőnye nem az egyéni teljesítményekben, hanem az együttműködésekben rejlik: Európa pedig különösen kedvező helyzetben van ahhoz, hogy a meglévő partnerségekre építve erősítse globális szerepét az oktatásban és az innovációban.

Európa előtt egyszerre állnak kihívások és lehetőségek

Ben Sowter, a QS vezető alelnöke előadásában átfogó képet adott az európai felsőoktatás helyzetéről és azokról a globális folyamatokról, amelyek a következő évtizedekben meghatározzák az egyetemek működését. Kiemelte, hogy Európa továbbra is a világ egyik legerősebb felsőoktatási régiója, különösen a kutatási teljesítmény és a nemzetközileg elismert intézmények számát tekintve. Ugyanakkor az egyetemeknek egyre összetettebb kihívásokkal kell szembenézniük: a népesség csökkenésével, a gazdasági verseny erősödésével, az energiaárak növekedésével, valamint a technológiai és geopolitikai változásokkal.

Az előadás egyik központi üzenete az volt, hogy a nemzetközi hallgatói mobilitás továbbra is erős marad, miközben a hagyományos célországok – például az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok, Kanada vagy Ausztrália – szigorodó szabályozása új lehetőségeket teremthet Európa számára. A kontinens számos országa egyre vonzóbb alternatívát jelent a külföldi hallgatók számára, különösen azoknak, akik magas színvonalú képzést és nyitottabb befogadói környezetet keresnek.

Sowter szerint a felsőoktatás jövőjét azonban nemcsak a hallgatói toborzás, hanem a munkaerőpiac gyors átalakulása is alakítja. A mesterséges intelligencia ugyan számos feladatot automatizálhat, de legalább ilyen fontos lesz az átképzés és a folyamatos készségfejlesztés támogatása. Az egyetemeknek ezért a jövőben sokkal nagyobb szerepet kell vállalniuk az egész életen át tartó tanulásban, miközben megőrzik legfontosabb értékeiket: a tudományos kiválóságot, a kutatási szabadságot és a társadalmi felelősségvállalást.

A QS vezető alelnökével készített interjú az UNIside innovációs lapszámában jelenik meg szeptemberben.

Európa versenyelőnye a tehetségekben és az együttműködésben rejlik

A panelbeszélgetés résztvevői Dr. Lukács Eszter, Kamil Senhaji, Prof. Dr. Hasan Mandal és Friederike Hettinger voltak. Egyetértettek abban, hogy Európa továbbra is rendkívül erős pozícióval rendelkezik a felsőoktatás és a kutatás területén, ám a kontinensnek egyre élesebb nemzetközi versenyben kell helytállnia. A szakértők szerint Európa egyik legnagyobb értéke az egyetemek, a vállalatok és a kutatóintézetek sűrű együttműködési hálózata, amely kedvez az innovációnak és a tudásmegosztásnak. Ugyanakkor kihívást jelent az elöregedő társadalom, a tehetségek megtartása, valamint az, hogy a kiváló kutatási eredmények gazdasági hasznosítása sokszor más régiókban történik meg.

A beszélgetés visszatérő témája volt a munkaerőpiac és a felsőoktatás közötti kapcsolat erősítése. A résztvevők szerint Európában nem munkahely-, hanem készséghiány van: a vállalatok gyakran nehezen találnak megfelelő kompetenciákkal rendelkező munkavállalókat. Az egyetemeknek ezért szorosabban kell együttműködniük az iparral, nagyobb hangsúlyt kell fektetniük a gyakorlati tapasztalatszerzésre, a valós problémák megoldására és az interdiszciplináris képzésre. A jövő diplomásainak nemcsak szaktudásra, hanem alkalmazkodóképességre, együttműködési készségre és kritikus gondolkodásra is szükségük lesz.

A mesterséges intelligencia kapcsán a panel résztvevői hangsúlyozták, hogy az AI-t nem elsősorban fenyegetésként, hanem új készségek és lehetőségek forrásaként érdemes kezelni. A jövő sikeres munkavállalóit egyre inkább az különbözteti majd meg, hogy mennyire tudják hatékonyan használni az új technológiákat, miközben megőrzik azokat az emberi képességeket – például a kreativitást, a problémamegoldást és az együttműködést –, amelyeket a technológia önmagában nem tud helyettesíteni.

A felsőoktatás mint nemzeti versenyelőny

Egy kerekasztal-beszélgetésben Portugália, Magyarország, Azerbajdzsán és Georgia oktatáspolitikai vezetői osztották meg tapasztalataikat: a panelt Nunzio Quacquarelli moderálta, a résztvevők pedig Denise Castilho de Matos, Báló András, Ulkar Sattarova és Zviad Gabisonia voltak. Egyetértettek abban, hogy a felsőoktatás ma már nem csupán oktatási kérdés, hanem stratégiai gazdaságfejlesztési eszköz. A magyar, portugál, azeri és georgiai szakpolitikai vezetők hangsúlyozták, hogy az egyetemek kulcsszerepet játszanak a versenyképes munkaerő képzésében, az innováció ösztönzésében és a tehetségek megtartásában. Több országban is arra törekednek, hogy a képzési kínálat rugalmasabban reagáljon a munkaerőpiac változó igényeire, miközben erősödik az egyetemek és a vállalatok közötti együttműködés.

A beszélgetés visszatérő témája volt a nemzetköziesítés is. A résztvevők szerint a nemzetközi hallgatók, kutatók és tudományos partnerségek nemcsak az intézmények hírnevét erősítik, hanem hozzájárulnak a gazdasági növekedéshez és a tudástranszferhez is. Azerbajdzsán, Georgia és Magyarország egyaránt kiemelt célként kezeli a külföldi hallgatók vonzását, a kettős diplomaprogramok bővítését és a nemzetközi kutatási együttműködések fejlesztését.

A panel egyik fontos tanulsága az volt, hogy a felsőoktatás sikerét egyre inkább az határozza meg, mennyire tud kapcsolódni a gazdaság és a társadalom valós igényeihez. A szakértők szerint a jövő egyetemeinek egyszerre kell támogatniuk a munkaerőpiac számára szükséges készségek fejlesztését, a kutatási kiválóságot és a nemzetközi versenyképességet.

A Nunzio Quacquarellivel készített interjú az UNIside decemberi lapszámában jelenik meg.

Az egyetemek szerepe nem ér véget a diploma átadásával

Június 25-én is folytatódott a programsorozat Budapesten. Az egyik első, fenntarthatóságról szóló panelbeszélgetést Eleni Bolou-Schlesinger moderálta, a résztvevői pedig Tom Lindholm és Per Mickwitz voltak. Szerintük az egyetemeknek újra kell gondolniuk saját szerepüket a társadalomban. A felsőoktatás hagyományosan a hallgatók képzésére és a diplomák kiadására koncentrál, a jövőben azonban egyre nagyobb hangsúlyt kell kapnia az egész életen át tartó tanulásnak. A szakértők úgy vélik, az egyetemek feladata nemcsak a fiatalok oktatása, hanem az is, hogy folyamatos tudásforrásként támogassák a már dolgozó szakembereket, a vállalatokat és a tágabb társadalmat.

Felsőoktatás és munkahelyi siker: felkészülés és áthidalásra váró szakadék – Farkas Dániel írása

A beszélgetésben többször is előkerült, hogy a fenntarthatóság nem csupán környezetvédelmi kérdés, hanem szemléletmód és rendszerszintű gondolkodás. A klímaváltozás, a demográfiai átalakulás vagy a mesterséges intelligencia térnyerése olyan kihívások, amelyek összetett válaszokat igényelnek. A résztvevők szerint az egyetemeknek szorosabban kell együttműködniük a vállalatokkal, civil szervezetekkel és közintézményekkel, hogy kutatási eredményeik gyorsabban és hatékonyabban hasznosuljanak a gyakorlatban.

A panel egyik legfontosabb üzenete az volt, hogy a felsőoktatás legnagyobb kihívása nem feltétlenül a technológiai változások követése, hanem a saját működésének újragondolása. A szakértők szerint az egyetemeknek meg kell őrizniük alapvető értékeiket – a kutatás és az oktatás szoros kapcsolatát, valamint az akadémiai szabadságot –, miközben nyitottabbá válnak a társadalom felé. A jövő fenntartható egyeteme ezért nem elszigetelt tudásközpontként működik, hanem aktív partnerként vesz részt a gazdasági és társadalmi problémák megoldásában.

A jövő készségei: több, mint technológia

A QS Europe Summit egyik központi témája az volt, hogyan tud a felsőoktatás alkalmazkodni a gyorsan változó munkaerőpiachoz. Ben Sowter, a QS vezető alelnöke szerint a munkáltatók által emlegetett készséghiány nem új jelenség, és nem elsősorban technológiai tudásról szól. A legnagyobb hiány továbbra is az olyan emberi kompetenciák terén mutatkozik meg, mint a kommunikáció, az együttműködés, az alkalmazkodóképesség és a vezetői készségek.

A mesterséges intelligencia ugyan átalakítja a munkaköröket, de nem feltétlenül szünteti meg őket. A QS új World Future Skills Indexe szerint a jövőben is nagy szükség lesz diplomás szakemberekre, ugyanakkor az egyetemeknek, a munkáltatóknak, a kormányzatoknak és maguknak a hallgatóknak is közösen kell tenniük azért, hogy a fiatalok sikeresen helytálljanak a folyamatosan változó világban.

Az elemzésről bővebb információ ebben a cikkben olvasható.

——

A cikkben szereplő fotók és a kiemelt kép forrása: UNIside.