Bízunk benne, de félünk tőle – Az MI társadalmi megítélése
Szerző: Török Sára - 2026.02.12.
A mesterséges intelligenciát egyszerre tartjuk a legnagyobb lehetőségnek és a legjelentősebb kockázatnak. Nemzetközi és hazai kutatások szerint az MI a következő évtized meghatározó technológiája lesz, amely egyre mélyebben épül be a mindennapokba: jelen van a munkahelyeken, az egyetemeken, sőt már a beadandók és vizsgafelkészülések világában is. A társadalom többsége bízik benne, hogy a technológia előrelépést hoz, ugyanakkor sokan érzik úgy, hogy a változások tempója szinte lélegzetvételnyi szünetet sem hagy.
A kérdés ma már nem az, hogy helye van-e az életünkben, hanem az, hogyan tudjuk tudatosan, felelősen és a saját fejlődésünket szolgálva használni egy olyan korszakban, ahol a technológia gyorsabban változik, mint valaha.
Ehhez kapcsolódóan készítette el a felmérését a Bosch Tech Compass, mégpedig a Gesellschaft für Innovative Marktforschung mbH (GIM) segítségével. 2025 őszén, hét országban, összesen több mint 12 ezer 18 év feletti embert kérdeztek meg az MI különböző aspektusairól. Az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Magyarországon és Németországban országonként ezren, míg az Amerikai Egyesült Államokban, Brazíliában, Indiában és Kínában kétezren vettek részt a kutatásban. A reprezentatív felmérést a magyarországi Bosch csoport megbízásából itthon immár második alkalommal végezték el, a Bosch-t azonban a kérdezés során egyszer sem nevezték meg megrendelőként.
Optimizmus és nyitottság
Az eredmények szerint a világ egyre inkább készen áll a mesterséges intelligencia korszakára. A megkérdezettek még soha nem viszonyultak ilyen pozitívan az MI-hez: világszerte 56 százalék, Magyarországon 51 százalék érzi úgy, hogy felkészült az új technológiai korszakra. A többség továbbra is azt gondolja, hogy az MI lesz a következő évtized legmeghatározóbb technológiája, és ennek lesz a leginkább pozitív hatása a társadalomra. Ugyanakkor a gyors technológiai fejlődés fáradtságot is okoz: globálisan 57 százalék, itthon 56 százalék örülne annak, ha a változások üteme lassulna, hogy jobban megérthessük azok hatásait.
Magyarországon csökkent a szkepticizmus a tavalyi évhez képest. Míg korábban 53 százalék tartotta az MI-t a következő évtized legmeghatározóbb technológiájának, idén már 60 százalék vélekedik így. A technológiai fejlődés világjobbító hatásában 2025-ben 56 százalék hitt, 2026-ra ez az arány 62 százalékra emelkedett. Érdekesség, hogy a németek (59 százalék) és a franciák (53 százalék) ennél szkeptikusabbak.
Forrás: Bosch
A hazai eredmények kapcsán Bodó Teodóra, aki Bosch csoport kommunikációs és kormányzati kapcsolatok igazgatója Magyarországon és az Adria régióban, arról beszélt, hogy a Bosch – felelős innovációs nagyvállalatként és az egyik legnagyobb hazai munkaadóként – kiemelt feladatának tekinti a társadalmi nyitottság erősítését a technológiai újdonságok, köztük a mesterséges intelligencia iránt.
Hangsúlyozta azt is, hogy az MI-megoldások világszerte gyors ütemben terjednek, és egyre inkább a mindennapok részévé válnak, ezért különösen fontos az edukáció és a tudatos felkészítés. „Célunk, hogy támogassuk az embereket a technológia megismerésében, elsajátításában és a biztonságos használatra való felkészülésben” – fogalmazott.
Így tanultok ti: ti és az MI
Az MI terjedésének gyorsaságát és felelős használatát számos felmérés alapján fontos tudatosítani, már a diákoknál is. Az UNIside, az MCC Tanuláskutató Intézet, az Óbudai Egyetem és a Schönherz Szakkollégium munkatársai a Libri támogatásával végeztek felmérést a budapesti és vidéki egyetemi hallgatók körében. Az online kérdőíves kutatás a tanulási szokásokra fókuszált, kiemelten figyelembe véve a mesterséges intelligencia használatát.
A válaszadó hallgatók 79 százaléka alapvetően elégedett az MI által adott válaszokkal, ugyanakkor szükségesnek tartja azok ellenőrzését. Ötödük szerint a technológia jelentősen, 35 százalék szerint inkább megkönnyítette a tanulmányokat, elsősorban a nagy mennyiségű lexikális tudást igénylő tárgyaknál (50 százalék). Ugyanakkor a legfontosabbnak tartott tantárgy esetében már jóval visszafogottabb a használat: a hallgatók harmada egyáltalán nem alkalmaz MI-t ezen a területen. Az oktatói hozzáállás megosztott: minden ötödik hallgató szerint tiltják az MI-használatot, míg hasonló arányban vannak olyanok is, akik támogatják vagy kifejezetten alkalmazzák azt az órákon. Összességében a diákok többsége (56 százalék) inkább vagy teljes mértékben hasznosnak tartja a mesterséges intelligenciát, és csak 14 százalék fogalmazott meg egyértelműen elutasító véleményt.
Forrás: UNIside
A diákok válaszai alapján a mesterséges intelligencia mára szinte teljesen beépült a hallgatók tanulási gyakorlatába: mindössze 5 százalékuk jelezte, hogy egyáltalán nem használja. A diákok 34 százaléka készségszinten alkalmazza az MI-t, további 37 százalék pedig aktívan kísérletezik vele. Bár 19 százalék kifejezetten hasznosnak tartja és örül a térnyerésének, a többség (54 százalék) alapvetően pozitívan áll hozzá, de fenntartásai is vannak. Tízből egy hallgató használja ugyan, de közben attól tart, hogy a technológia idővel mindent átvesz az emberektől, 3 százalék pedig kifejezetten fél az MI terjedésétől. Figyelemre méltó, hogy az egyetemi órákon csupán a válaszadók 4 százaléka tanul hivatalosan a mesterséges intelligencia használatáról.
Az ismertség és a használat tekintetében a ChatGPT toronymagasan vezet: a hallgatók 81 százaléka ismeri, 72 százaléka használja is. A Gemini ismertsége 22, használata 10 százalék, míg a Copilotot 10 százalék ismeri, és közel 5 százalék alkalmazza. A diákok leggyakrabban összefoglalók és elemzések készítésére (56 százalék), összefüggések keresésére (55 százalék), illetve szövegírásra (50 százalék) veszik igénybe az MI-t. Ritkább a képgenerálás (31 százalék), a beadandók elkészítése (22 százalék) vagy a hivatalos levelezés támogatása (18 százalék). A használat intenzív: 12 százalék naponta többször, 27 százalék naponta egyszer, 32 százalék pedig hetente vagy kéthetente fordul MI-eszközhöz.
Lehetőség és kockázat
A Bosch kutatásában a válaszadók szerint a mesterséges intelligencia gyakorolja majd a legnagyobb pozitív hatást a társadalomra: világszerte 43 százalék, Magyarországon 47 százalék vélekedik így. A biotechnológia és az ipari robotok követik a listán, mindkét esetben a hazai válaszadók 35-35 százaléka vár kedvező hatásokat. Ugyanakkor az MI-t tartják a legkockázatosabb technológiának is: Magyarországon 27 százalék ettől várja a legnagyobb negatív hatást, míg a humanoid robotok 23 százalékkal a második helyen állnak – ez megegyezik a globális adattal.
A nemzetközi eredmények kapcsán Bodó Teodóra arra hívta fel a figyelmet, hogy a mesterséges intelligencia megítélése továbbra is kettős: az emberek egyszerre látják benne a legnagyobb lehetőséget és a legjelentősebb kockázatot. Mint mondta, nem meglepő, hogy az MI-hez kapcsolódó válaszok ambivalensek, hiszen ez az a technológia, amelytől a legtöbb pozitív, ugyanakkor a legtöbb negatív hatást is várják.
Bodó Teodóra (Fotó: Bosch)
„Az innovációnak és a felelősségvállalásnak kéz a kézben kell járnia” – hangsúlyozta az igazgató. Hozzátette: az edukáció és a megfelelő szabályozási környezet elengedhetetlen ahhoz, hogy a mesterséges intelligencia valóban megbízható és biztonságosan alkalmazható technológiává váljon az élet minden területén.
Tudatos társadalmak
Az innovációhoz való viszony kulturális kérdés is. Világszerte a válaszadók 59 százaléka támogatná gyermekét abban, hogy egyetemi tanulmányok helyett startupot indítson, ha korszakalkotó ötlete van, Magyarországon ez az arány 53 százalék. A technológiai innováció fókuszterületei között globálisan és hazánkban is a klímaváltozás áll az első helyen (37-37 százalék), ezt követi az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés javítása (globális adat: 31 százalék, hazai adat: 33 százalék), valamint a kiberbiztonság (globális adat: 28 százalék, hazai adat: 18 százalék).
Bodó Teodóra kiemelte, hogy a mesterséges intelligencia térnyerésével párhuzamosan felértékelődnek azok a készségek, amelyek segítenek eligazodni a digitális környezetben. „Ahhoz, hogy a társadalom a mesterséges intelligenciát megbízhatóan és felelősségteljesen tudja használni, olyan fontos készségek elsajátítására van szükség, mint a kritikus gondolkozás és a kiberbiztonsági tudatosság” – fogalmazott.
Forrás: Bosch
Emlékeztetett arra is, hogy a Bosch már 2020-ban megalkotta saját mesterségesintelligencia-etikai kódexét, amely iránymutatást ad az intelligens termékek fejlesztése és alkalmazása során. Emellett a Bosch Magyarország IoT-blogján és podcastcsatornáján rendszeresen olyan tartalmak jelennek meg, amelyek a legújabb innovációk – köztük az MI – biztonságos és felelős használatára hívják fel a figyelmet.
Keretek közé szorított varázslat
A mesterséges intelligenciával és a jövővel kapcsolatban számos szakértő hangsúlyozza a tudatosság és a kritikus gondolkodás fontosságát. Sipka Bence ember–környezet tranzakció szakpszichológusként is a digitális tudatosság szószólója. 2025 őszén az UNIside-nak adott interjújában is kiemelte, hogy a digitális környezet a fiatalok számára egyszerre jelent lehetőséget és kockázatot. A pszichoszociális fejlődési sajátosságok miatt különösen sérülékenyek azok, akik magányosak. Egy kísérlet azt mutatta, hogy az eleve társas izolációval küzdők egyre intenzívebben kezdtek el a ChatGPT-vel beszélgetni, miközben valódi kapcsolataik háttérbe szorultak, és a vizsgálat végére még magányosabbá váltak. „Valójában elmélyül a magány, ha valaki csak az MI-re támaszkodik” – emelte ki a szakember, hiszen az nem pótolja az emberi intimitást. Éppen ezért a technológiák fejlesztésénél az intelligencia mellett a biztonságra és a sérülékeny felhasználók védelmére is figyelni kell.
A tudatos használathoz kulcsfontosságú készségek erősítését tartja szükségesnek. „Felhasználóként szerintem a legfontosabb skill, amit ki kell fejlesztenünk, vagy amit tanítanunk kell, az az erőfeszítések megszeretése, a kudarcok eltűrése és az, hogy a nehezebb utat válasszuk a könnyebb helyett.” Egy MIT-kutatás szerint ha például egy esszét teljesen az MI-vel íratunk meg, 47 százalékkal csökken az agyi aktivitás, ami a kritikus gondolkodás és a problémamegoldás fejlődését is visszavetheti. A megoldás nem az elutasítás, hanem az aktív, gondolkodásra ösztönző használat – például kérdések generálásával vagy kritikai visszajelzések kérésével. A technológiát szerinte úgy kellene kezelni, mint a Harry Potter világában a varázslatot: tanítani, szabályozni, és bizonyos életkorig tudatos keretek között alkalmazni.
A kiemelt kép forrása: 123RF.
Ez is érdekelhet
