Az idei magyarérettségi feladatsorait tételesen is átvesszük.
A magyarérettségi szövegértési feladatsor Máté Andreának A bikavér legendájáról írott ismeretterjesztő szövegét dolgozta fel. Bár a szöveg számos ismeretet, szakkifejezést működtet a hazai borkultúrával kapcsolatban, a feladatok nagy része a szövegbeli információk visszakeresését kérte. Az első három feladat még egy-egy bekezdésre irányította a figyelmet, a későbbi feladatok már jellemzően összetettebb keresést vártak el, hiszen több bekezdésből kellett megtalálni a megfelelő választ.
A feladatsor egészében kisebb arányban szerepeltek az összefüggések megértését célzó, mélyebb értelmezői műveleteket igénylő feladatok. Nagyobb kihívást jelenthetett például a megfelelő bekezdések párosítása azok tartalmi elemeivel (9. feladat), a bikavér történetével kapcsolatos állítások időrendbe sorolása (11. feladat), illetve az igaz-hamis feladat (12. feladat), amely a hamis állítások indoklásának kérésével a tippelés elkerülésére ösztönözhette a diákokat.
Az érvelő szövegalkotási feladatban szereplő Bringázz a suliba! mozgalom a Magyar Kerékpárosklub által hirdetett kampány volt, s bár a cikkrészletben megjelölt esemény több, mint tíz éve történt, aktualitását a 2023-as érettségire sem vesztette el, hiszen a témaválasztás mind a környezetvédelmi kérdések érintése, mind az iskolába utazás személyes tapasztalata szempontjából közel állhatott a diákokhoz. A forrásszöveg állításai jól érthetőek voltak, miként a feladatkijelölésben megfogalmazott fő kérdésfelvetéshez is könnyen lehetett kapcsolódni érvekkel, ellenérvekkel.
Kodácsi Boglárka véleménye a mai magyarérettségiről. (Fotó:123RF)
A magyarérettségi gyakorlati szövegalkotási feladat, az ajánlólevél is a diákokat foglalkoztató témáról szólt. A vizsgázóknak azt kellett bizonyítaniuk az idézett önéletrajzi elemek segítségével, hogy Jelölt Jolán méltó a Kiváló tanuló és sportoló díj elnyerésére. Tehát a feladatkijelölés egyfajta érvelő szöveget várt el. Az első választható rövid szövegalkotási feladathoz, az érveléshez képest könnyebbséget jelentettek a felsorolt adatok mint lehetséges érvek, amiket be kellett építenie a diákoknak. Kihívást jelenthetett azonban a hivatalos ajánlólevél műfajára jellemző formai, nyelvi és tartalmi követelmények betartása. Valamint ezen követelmények aktivizálása (pl. címzés, megszólítás, hivatalos nyelvhasználat, záróformula, keltezés).
A versösszehasonlítás versválasztása megnyugtató lehetett azon diákoknak, akik Petőfi Sándor 200. évfordulója alkalmából számítottak arra, hogy Petőfi-verset kell értelmezniük. A feladat azonban mégsem volt kiszámítható abban a tekintetben, hogy mind Petőfi műve, mind Tóth Árpád verse egy harmadik költőt, Csokonai Vitéz Mihályt idézi meg. Ezáltal bele lehetett esni abba a hibába, hogy a vizsgázó Csokonairól, a költő életéről, pályaképéről kezd el írni részletesen. Annak ellenére, hogy a feladatkijelölés a lírai alany magatartására és beszédmódjára, a poétikai eszközökre irányította a vizsgázók figyelmét. A feladat nehézsége továbbá abban is rejlett, hogy mindkét vers (különösen a Tóth Árpád-vers) hosszú. Emellett bizonyos szavak (famulus, monoplán) szómagyarázatainak
Lázár Ervin Csillagmajor c. kötetében megjelent novellája jó választás lehetett azoknak, akik szeretik a könnyen követhető cselekményvezetésű vagy a mesei hagyományhoz kapcsolódó novellákat. A feladatkijelölésben lévő szempontok (szereplők kommunikációja, narráció sajátosságai, ördög szándéka és az ezekhez kapcsolódó egyéni és közösségi cselekvések, valamint a mesei-mitikus elemek szerepe) sok irányból közelítenek a novellához, ezáltal ugyanakkor kevesebb teret adnak az önálló szempontkeresésnek.
