Az ELTE Etológiai Tanszék kutatóinak a GeoScience folyóiratban megjelent új tanulmánya nagy lépést jelent a tudományos közösség számára, és új lehetőségeket kínál az emberi és az állati kogníció közötti kapcsolatok felfedezésére, valamint az öregedés folyamatának jobb megértésére. Kimutatták, hogy az intelligencia egyik fő alkotóeleme, az úgynevezett „g faktor” kutyáknál is létezik, és sok jellemzőjében, többek között az öregedési mintázatában is, hasonlít az emberi „g faktorhoz“.
Az emberi kognitív képességek hierarchikus struktúrájában az úgynevezett „g faktor” kulcsszerepet tölt be. Ez a faktor az intelligencia egyik alappillére, és magában foglalja, valamint befolyásolja az összes alárendelt kognitív készséget. Az emberi kognitív képességek vizsgálatánál összefüggést mutattak ki a különböző kognitív tesztek teljesítménye között: azok, akik jobban teljesítenek egy teszten, általában más képességekben is sikeresek.
Az ELTE Etológiai Tanszék kutatói legújabb kutatásukban hasonló általános kognitív faktor létezését vizsgálták kutyáknál is. Az eredmények arra utalnak, hogy a kutyák kognitív képességei is hierarchikus struktúrában szerveződnek, és létezik egy általános kognitív faktor, ami hasonlóságot mutat az emberi „g faktorhoz”. Ez a felfedezés nemcsak a kutyák viselkedésének és kogníciójának jobb megértését segítheti elő, hanem újabb lehetőségeket is nyithat az állati viselkedés és az emberi kogníció közötti párhuzamok tanulmányozására.
„A kutyák kognitív, szociális-kognitív teljesítménye igen népszerű téma a tudományos irodalomban, de e tanulmányok szinte mind összehasonlító jellegűek, arra kíváncsiak, hogy a kutya, mint faj, milyen kognitív teljesítményre képes. A vizsgálatok meglepő módon mindeddig elhanyagolták, hogy mekkora különbség van az adott készségben az egyedek között, és miért. Így az sem meglepő, hogy szinte semmit nem tudunk arról, hogy a kutyák kognitív képességei vajon milyen struktúrába szerveződnek.”
– mondta el Turcsán Borbála, a tanulmány egyik vezető szerzője.
Az eredmények arra utalnak, hogy a kutyák kognitív képességei is hierarchikus struktúrában szerveződnek, és létezik egy általános kognitív faktor, ami hasonlóságot mutat az emberi „g faktorhoz”. Ez a felfedezés nemcsak a kutyák viselkedésének és kogníciójának jobb megértését segítheti elő, hanem újabb lehetőségeket is nyithat az állati viselkedés és az emberi kogníció közötti párhuzamok tanulmányozására. (Fotó: 123RF)
A vizsgálat során 129, három és tizenöt év közötti családi kutya kognitív teljesítményét mérték fel és követték nyomon két és fél éven keresztül, melyhez egy hét feladatból álló tesztsorozatot állítottak össze. A tesztekben mutatott teljesítmények az emberi kognícióhoz hasonlóan hierarchikus struktúrát alkotnak.
A kutatók két átfogóbb kognitív készséget azonosítottak: az önálló problémamegoldást, melyhez a kitartás, a problémamegoldás, és a memória tesztekben mutatott teljesítmény tartozott, valamint a tanulási képességet, mely az asszociációs tanulást és az egypróbás tanulás teszteket foglalta magában.
Az eredmények alapján ezek a készségek egymással is összefüggésben álltak, tehát a magas „g faktor“ pontszámú, jobb problémamegoldó képességű kutyák általában szívesebben fedeztek fel ismeretlen környezetet, jobban érdeklődtek az újdonságok iránt, és hamarabb tanulták meg az új feladatokat is, ami igazolta az általános kognitív faktor létezését.
A kutyák „g faktor“ értéke a személyiségükkel is összefüggött: A kutatók egy viselkedésteszttől független, a gazdák által kitöltött kérdőív segítségével mérték fel a kutyák személyiségét. Az eredmények szerint a magas „g faktor“ pontszámú kutyák jobban érdeklődtek az újdonságok iránt, nagyobb aktivitást mutattak, és magasabb képezhetőséggel rendelkeztek, mint az alacsonyabb pontszámot mutató társaik. Ezen alapján a kutyák „g faktora“ nem csak struktúrájában, de külső összefüggéseit tekintve is hasonlít az emberi „g faktorhoz“.
Az összefüggések vizsgálata új távlatokat nyitott az öregedés-kutatás területén is. A kutatók a kutyák kognitív teljesítményének változását is nyomon követték két és fél éven keresztül. A hosszútávú felmérések eredményei kimutatták, hogy megfigyelhető egy globális kognitív hanyatlás, a „g faktor“ értéke csökken a korral. Ez a csökkenés azonban összefügg a kutyák egészségi állapotával. Rosszabb egészségi állapotú kutyáknál gyorsabb volt a kognitív hanyatlás, míg jó egészségi állapotú kutyáknál nem volt kimutatható változás a kor előrehaladtával. A kutatás rámutatott arra, hogy a memória és az asszociációs tanulás korral járó változásait különböző tényezők is befolyásolják, így eltérő dinamikákat mutatnak. Ez a fajta öregedési mintázat párhuzamba állítható az emberi öregedés jelenségével, és segíthet azonosítani a kognitív hanyatlás mögötti molekuláris és neurológiai okokat.
“Az új kutatás érdekes emberi párhuzamokra mutat rá az ember és a kutya öregedése között, tovább erősítve azt az érvet, hogy a kutya kiváló modellfaj az öregedéskutatás számára. Az eredményeink alátámasztják a kutya g faktor létezését, így a kutyák az emberi intelligencia evolúciójának és hátterének megértésében is segíthetnek.”
– hangsúlyozta Kubinyi Enikő, az MTA-ELTE Lendület Társállat Kutatócsoport és a Szenior Családi Kutya Program vezetője. Az eredmények alapján elmondható, hogy a kutyák segíthetnek a humán kognitív folyamatok és az öregedés megértésében. A kutatás által nyújtott új perspektívák hozzájárulhatnak az emberi életminőség javításához és az öregedéssel járó kognitív hanyatlás megelőzéséhez.
