Az óraátállítás, bár az időmérő eszközök digitális korában már egyre kevésbé jelent manuális beavatkozást, továbbra is sokak számára okoz kellemetlenséget. A tavaszi átállítás sokak számára egy kisebb alváshiányt és az időérzék megzavarását jelenti, amely számos fizikai és pszichológiai hatást eredményezhet.
Az emberek között megoszlanak a vélemények az óraátállításról. Sokan úgy érzik, hogy az egyik napról a másikra történő időváltozás megbontja a mindennapi rutinjukat és álmatlanságot okoz, mások viszont élvezik a hosszabb nappalokat és az esti sötétedés későbbi beköszöntét.
Az emberi szervezet biológiai órája igazodott nappalokhoz és éjszakákhoz. Ezt a természetes ritmust cirkadián ritmusnak nevezzük, és ez befolyásolja például a pulzusszámot, a vérnyomást és a testhőmérsékletet is. Az óraátállítással azonban egyik napról a másikra felborul a belső óránk rendje is, ami komoly hatással lehet az emberek fizikai és mentális állapotára.
A kutatások kimutatták, hogy a tavaszi óraátállítás káros hatással lehet a szerveztünkre rövid és hosszú távon is. Kialakul egy mini jetlag, aminek során az ember cirkadián ritmusa nem egyezik meg az óra által mutatott idővel. Ez hosszú távon növelheti a stresszt és az elhízás kockázatát is.
Rövid távon általában fáradtság, alvászavar, koncentrációs zavarok, ingerültség és emésztési zavarok jelentkezhetnek az átállítást követő napokban.
Az óraátállítás következményeként kialakul egy mini jetlag, aminek során az ember cirkadián ritmusa nem egyezik meg az óra által mutatott idővel. (Fotó: canva.com)
Az óraátállítás hagyománya egészen az 1916-ig nyúlik vissza, ekkor került sor az első óraátállításra, a Német Császárság és az Osztrák-Magyar Monarchia területén. Eredeti célja az energiatakarékosság volt, hiszen a naposabb időszakokban kevesebb mesterséges világításra volt szükség. Azonban azóta sok kritika érte ezt a gyakorlatot, és rendszeresen vitatják valódi hasznát. Bár az óraátállítás lehetővé teszi az egy órával hosszabb nappali fény kihasználását, az ezzel járó egészségügyi és társadalmi következmények sokak szerint meghaladják az esetleges energiamegtakarítást.
Az uniós tagállamok között továbbra sem sikerült teljes egységességre jutni az óraátállítás eltörlésével kapcsolatban. Habár az Európai Parlament már korábban határozott az óraátállítás megszüntetéséről és 2019-ben megszavazta ennek lehetőségét, a tagállamoknak még dönteniük kell, hogy a nyári vagy a téli időszámítást választják-e a továbbiakban. Ebben a kérdésben még Magyarország is a döntés előtt áll.
Március 31-én, húsvétvasárnap hajnalban ismét átállítjuk az órákat, és elkezdődik a nyári időszámítás. Ahogy az emberek egyre inkább kritikusak lesznek az óraátállítással szemben, a változásra való törekvés is egyre erősödik. Vajon mikor jön el az idő, amikor végre áttérünk az egyetlen időszámításra, és megszűnik ez a régóta vitatott gyakorlat? Talán hamarabb, mint gondolnánk. De addig is, készüljünk fel egy újabb óraátállításra, és alkalmazkodjunk a változásokhoz a legjobb tudásunk szerint.
