Free

Halloween, mindenszentek, halottak napja – ezt kell tudni róluk

Magyar Krisztina | 2022-10-29
A sorrend jó, időrendben legalábbis mindenképp. De melyik-melyik és honnan erednek? Mit ünneplünk és mire emlékezünk halloween estéjén, mindenszentekkor és halottak napján? Összeszedtük a három nap legfontosabb eseményeit.

Hazánkban sokáig csak a mindenszentek és halottak napja volt ismert, de egyre inkább hagyománnyá válik itthon is, hogy maskarában zárjuk az októbert.

 

Halloween (okt. 31.)

Írországból indult, ősi, kelta eredetű ünnep, amelyet az angolszász országokban (leginkább Írország, Skócia, Anglia, Amerikai Egyesült Államok, Kanada)  ünnepelnek október 31-én éjjel. A pogány hagyományokban Samhain isten volt az egyik legfontosabb. Samhain ünnepe jelentette a kelta népek számára az újév, valamint a tél és a sötétség kezdetét.

A kelták hite szerint a holtak szellemei ilyenkor visszatértek és beköltöztek az élőkbe.

Félelmükben az élők ijesztő maskarákba, álarcokba bújtak, ezzel igyekeztek összezavarni a halottak szellemeit és elűzni őket, ezért vált szimbólummá a vicsorgó töklámpás is. Amerikában az 1900-as években vált egyre népszerűbbé ez az ünnep, az ehhez kapcsolódó szokások azóta Magyarországra is eljutottak. Mivel a halloween a mindenszenteket megelőző este volt, eredeti neve még All Hallow’s Eve volt (vagyis mindenszentek éjszakája.)

Halottak napján a temetők gyönyörűek, ilyenkor virágokkal emlékezünk meg elhunyt szeretteinkről. (Fotó: 123RF)

Mindenszentek (nov. 1.)

Keresztény ünnep, a megdicsőült lelkek emléknapja. Keleten már 380-ban megemlékeztek minden vértanúról, a nyugati egyház liturgiájába IV. Bonifác pápának köszönhetően került be. A megemlékezés napjaként először 741-ben, III. Gergely pápa idején jelent meg, aki kibővítette az ünneplendők körét Szűz Márián és az összes vértanún túl az apostolokra, hitvallókra és minden elhunytra. Egyetemes ünneppé IV. Pápa tette.

Mindenszentek ünnepe a kötelező egyházi ünnepek közé tartozik,

ezért a hívek számára előírás a szentmisén való részvétel. A keresztény ünnep Magyarországon 2000 óta munkaszüneti nap. 

 

Halottak napja (nov. 2.)

Katolikus ünnep, ezen a napon a katolikus egyház minden elhunytról, különösen az üdvösséget még el nem nyert, tisztítótűzben lévő lelkekről emlékezik meg. Szent Odilo clunyi apát kezdeményezte, hogy miután mindenszentek ünnepén az egyház megemlékezik a mennyország szentjeiről,

másnap az összes elhunytról is emlékezzen meg.

998-tól tartják az ünnepet, majd a 11. században a clunyi bencések hatására széles körben elterjedt. Magyarországon fokozatosan vált a katolikus egyház ünnepnapjából általánosan a halottakról való megemlékezés napjává, ilyenkor meglátogatjuk elhunyt szeretteinket a temetőben és mécsesekkel, virággal emlékezünk rájuk

Bár november 2-a már munkanap és a nemrég indult téli időszámítás is kicsit sötétebbé, szomorkássá teszi ezt az őszi ünnepet, a kivilágított, virágba borult temető szépsége mégis megnyugvással és békével töltheti meg a megemlékezők szívét.