Az egyezmény három fontos alappillérre épül, melyeket angolul három P-ként is emlegetnek:
A három alappillér persze több tíz kisebb területre oszlik, ilyen például a gyermekmunka tilalma, az oktatáshoz vagy a játékhoz való jog, a megfelelő egészségügyi ellátáshoz való jog vagy az erőszak minden formájától való védelem joga. A teljes lista az UNICEF oldalán rövid és közérthető formában megtekinthető.
Az aláírás napját azóta a gyermekjogok világnapjaként tartják számon, hazánkban először 1997-ben ünnepelték. Az egyezmény az UNICEF szerint a világ legszéleskörűbben ratifikált emberi jogi egyezménye: az aláíró ENSZ-tagországok közül csak egyetlenegy nem ratifikálta. Ez alapján azt hihetnénk, hogy a világon minden rendben van a gyerekek jogainak érvényesítése terén, azonban sajnos ez közel sincs így. Az alábbiakban négy megdöbbentő tényt sorolunk fel a gyermekjogok mai állásával kapcsolatban.
Azt gondolnánk, hogy a gyermekjogok védelme prioritást élvez minden XXI. századi országban, kiváltképp, ha egy jólétben élő, fejlett társadalomról beszélünk. Az egyetlen aláíró, ám nem ratifikáló ország az Amerikai Egyesült Államok. A társadalom igencsak polarizált a ratifikálás kérdésében, rengeteg civil szervezet és önkéntes támogatná ezt a döntést. Az ellenzők közül egyesek azonban úgy gondolják, hogy egyenesen az alkotmány gyengítése az egyezmény célja. Mások pedig arra hivatkoznak, hogy valójában a jelenlegi jogrendszerben már az egyezmény minden pontja teljesül, így felesleges a ratifikáció.
Amíg a mi kultúránkban a tízes éveinek elején a lányok még csak tervezgetik az álomesküvőjük részleteit, és álmodoznak arról, milyen lesz kimondani a boldogító igent, másutt a kislányoknak igen hamar fel kell nőniük. A Közép-afrikai Köztársaságban, Csádban és Nigerben a lánygyermekek nagyjából negyedét még 15 éves kora előtt adják férjhez. Bár az egyezményben nem szerepel szó szerint a gyermekházasság tiltása, azonban a kikényszerített gyermek- vagy fiatalkori házasság több alapvető emberi jogot is megsért. A legerősebben érintett régió Nyugat- és Közép-Afrika területe, itt a lányok közel 40 százaléka 18 éves kora előtt házasodik. Biztató azonban, hogy a gyermekházasságok száma évről évre alacsonyabb. Dél-Ázsiában, ahol ez a probléma szintén rendkívül súlyos volt, körülbelül 50-ről 30 százalék alá csökkent a nagyon fiatalon férjhez adott lányok aránya.
Az UNICEF kutatásai sokkoló képet mutatnak a gyermekjogok helyzetéről a világban. (Forrás: Pixabay)
Ha visszaemlékszünk az ipari forradalomról szóló történelemórákra, mindenkinek eszébe juthatnak a gyerekmunkások. Szabályozások híján olykor lelki és fizikai határukig dolgoztattak őket a bányákban és a gyárakban, többnyire éhbérért. Bármennyire is jól esne azonban megkönnyebbülten felsóhajtani azt gondolván, hogy ez már a múlt, sajnos a folyamatos robot ma is számtalan gyerek mindennapjainak része. Becslések szerint a gyermekmunkások 60 százaléka a mezőgazdaságban dolgozik, kétharmaduk pedig saját családjában, mindenféle fizetség nélkül teszi ezt. Még rémisztőbb az az adat, miszerint a dolgozó gyerekek több mint fele kifejezetten veszélyes körülmények között áll helyt nap mint nap.
Ha valamilyen fogyatékossággal vagy tanulási nehézséggel, mentális zavarral rendelkezik egy diák, sajnos még a fejlettebb országokban is rengeteg kihívással kell szembenéznie az oktatás világában. A fejlődő országokban még ennél is nehezebb dolguk van a fogyatékossággal élő fiataloknak, akiknek közel harmada soha nem is jut el az iskolapadig. A Világbank és a GPE 19 fejlődő országban végzett 2017-es kutatása alapján kevesebb mint felük (48 százalék) fejezi csak be az általános iskolát. 40 százalék nem tud írni és olvasni, és csupán harmaduk jut el a középiskola végéig.
A fenti négy tény (esetenként minden szörnyűségük ellenére is) csupán töredéke azoknak a visszaéléseknek, amelyeket gyermekjogok ellen követnek el világszerte minden egyes nap. Noha jó lenne azt hinni, hogy ezek a problémák távol vannak tőlünk, ez valójában koránt sincs így. 2020-ban minden tizedik 17 év alatti az úgynevezett szegénységi küszöb (a medián jövedelem 60 százaléka) alatt élt. 2019-ben pedig megközelítőleg 126 ezer gyermek élt hazánkban súlyos szegénységben. Szomorú és beszédes adat az is, hogy bár a gyermekjogi egyezményben egyértelműen tiltott dolognak minősül a gyermekek bármilyen szintű fizikai, lelki vagy szexuális bántalmazása, az UNICEF 2016-os felmérése szerint, melyben 7000 nagykorút kérdeztek meg hazánkban, a válaszadók 16 százaléka szerint a pofon nem számít fizikai bántalmazásnak.
