A gépészmérnöki végzettséggel hol helyezkedhetsz el?

Gépészmérnökként főleg műszaki területen, erre specializálódott cégeknél, az iparban tudsz legjobban elhelyezkedni.

A leggyakrabban betöltött munkakörök, amelyeket elláthatsz: gépészmérnök, minőségbiztosítási mérnök, mérnök, műszaki rajzoló, szerkesztő, szoftverfejlesztő. (Fotó: 123rf)

A leggyakrabban betöltött munkakörök, amelyeket elláthatsz: gépészmérnök, minőségbiztosítási mérnök, mérnök, műszaki rajzoló, szerkesztő, szoftverfejlesztő vagy egyéb műszaki foglalkozású alkalmazott.

Továbbá még olyan munkaköröket is betölthetsz, mint tervezőmérnök, folyamatmérnök, konstruktőr, projektmenedzser vagy -vezető, gépész tervező, technológus, CAD mérnök, gyártómérnök, termelésvezető, karbantartó mérnök, projektmérnök, műszaki szakértő vagy épületgépész mérnök. A listát hosszan lehetne folytatni, hiszen nagyon sokrétű álláslehetőségeket kínál a műszaki terület. 

Híres gépészmérnökök

George Stephenson (1781–1848) angol gépészmérnök a tökéletesített gőzmozdony feltalálója. Első kezdetleges műve egy olyan jármű volt, amely peremes kerekeinek köszönhetően a síneken maradt, és 4 kilométeres óránkénti sebességgel nem kevés, 30 tonnás terhet tudott elvontatni. A Stockton–Darlington-vasútvonal 1825. szeptember 27-én nyitotta meg kapuit, ez volt az első alkalom, hogy gőzmozdonyt alkalmazó vasúton megindult az utasforgalom. Stephenson tökéletesített gőzmozdonyának nyomtávja 1435 mm volt, ami a mai normál nyomtáv szabványa, jelenleg a világ vasúthálózatának több mint 60%-a ezt alkalmazza.

Az első személyszállító kocsi Európában 1830-ban, George Stephenson gőzmozdonya (Fotó: Wikipédia)

Rudolf Diesel (1858–1913) német gépészmérnök a róla elnevezett „öngyulladó belsőégésű motor” (azaz a róla elnevezett dízel motor) feltalálója. Külön érdekesség, hogy szülei kívánsága ellenére lett gépészmérnök. Belsőégésű motorjára 1892. február 23-án kapott szabadalmat. Ez a szabadalom a gáztörvényeken alapult levegősűrítéssel működő, gyújtógyertya nélküli, tehát öngyulladásos, belsőégésű motorokat írta le. 1893-ban közzétette elméleti munkáját a hőerőgépekről. A motort eredetileg „olajmotornak” nevezték, mivel általában gázolajat használ fel. A Diesel-motor az autókban visszaszorul ma már, ám – tökéletesített formában – máig népszerű teherautókban, hajókban és más nagy tömegű járművekben, főleg kis fogyasztása, egyszerű felépítése és nagy forgatónyomatéka miatt.

Milyen szakképzettséget ad a gépészmérnöki szak?

• Gépészmérnök.

Jelenleg az országban az alábbi intézményekben érhető el ez a képzés:

• Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar,
• Debreceni Egyetem Műszaki Kar,
• Dunaújvárosi Egyetem,
• Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar,
• Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Műszaki és Informatikai Képzések Központ,
• Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar,
• Neumann János Egyetem GAMF Műszaki és Informatikai Kar,
• Nyíregyházi Egyetem,
• Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kar,
• Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar,
• Pannon Egyetem Mérnöki Kar,
• Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kar,
• Széchenyi István Egyetem Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Kar,
• Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Kar.

Angolul jelenleg a MATE képzésén választhatod ezt a szakot Mechanical Engineering néven.

Ezekből a tantárgyakból jó, ha erős vagy, ha ezt a szakot nézted ki magadnak:

• Kötelező érettségi követelmények (van olyan intézmény, ahol legalább egyet emelt szinten kell teljesíteni):
  • matematika (közép vagy emelt szintű érettségi).
• És még ezek közül érettségi teljesítése:
  • biológia, fizika, informatika, kémia (közép vagy emelt szintű érettségi).
• További vizsgatárgyakat itt találsz az egyetemek leírásában, amelyek beszámíthatóak jelentkezésnél, ha:
  • a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre,
  • a Debreceni Egyetemre,
  • a Dunaújvárosi Egyetemre,
  • az Eötvös Loránd Tudományegyetemre,
  • a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemre,
  • a Miskolci Egyetemre,
  • a Neumann János Egyetemre,
  • a Nyíregyházi Egyetemre,
  • az Óbudai Egyetemre,
  • a Pannon Egyetemre,
  • a Pécsi Tudományegyetemre,
  • a Széchenyi István Egyetemre,
  • a Szegedi Tudományegyetemre jelentkezel.

Milyen előképzettség segít a bejutásban?

Célszerű már eleve olyan középiskolát választanod, ahol indítanak matek vagy reál-tagozatos osztályt. De egy nem szakos gimnáziumban is előnyre tehetsz szert, ha az utolsó két évedben fakultációnak választod a matekot és/vagy a fizikát.

2024-től a többletpontokat felváltják az intézményi pontok. Vagyis 100 pont esetében az egyetemek maguk dönthetik el, mire adnak plusz pontokat a diákoknak. Szakképzésért intézményi pontot azonban továbbra is adhatnak az egyes egyetemek.

Képzési terület: 

• Műszaki képzés.

Mennyi időbe telik a képzés?

• 7 félév.

Milyen specializációi vannak, és azoknak milyen szakterületei?

Intézményenként változhat az, hogy milyen specializációra van lehetőséged ezen a szakon illetve, hogy hány fős alap létszámmal indítanak el egy szakirányt.

• A BME-n az alapképzési szakokon specializálódásra legkorábban a negyedik félév sikeres lezárása után van lehetőség.
• Az ELTE-n a szak specializáció nélkül is elvégezhető, gyártástechnológia irányultsággal.

Rutin szakmai problémák azonosítását, azok megoldásához szükséges elvi és gyakorlati háttér feltárását és megoldását végzi el. (Fotó: 123rf)

Milyen tudományágakra és szakterületekre épül a képzés?

• természettudományi ismeretek
  • (matematika, mechanika, mérnöki fizika, műszaki kémia, általános műszaki ismeretek),
• gazdasági és humán ismeretek
  • (gazdálkodási és menedzsment ismeretek, minőségbiztosítás, környezettudatosság és energiagazdálkodás, államigazgatási-szakmagyakorlói jogi ismeretek, humán ismeretek),
• gépészmérnöki szakmai ismeretek
  • (információtechnológiai, anyagtudományi, gépészeti tervezési és modellezési, gyártástechnológiai, hő- és áramlástani, elektrotechnikai, mérés- és irányítástechnikai, biztonságtechnikai, üzemeltetési és karbantartási ismeretek).

Milyen gyakorlati követelményei vannak a szaknak?

A szakmai gyakorlat legalább hat hét időtartamot elérő, szakmai gyakorlóhelyen szervezett gyakorlat. A szakmai gyakorlat kritérium követelmény.

Mit tud egy gépészmérnöki szakon végzett hallgató?

• Jártas a műszaki szakterület műveléséhez szükséges általános és specifikus matematikai, természet- és társadalomtudományi elvek, szabályok, összefüggések és eljárások terén.
• Behatóan ismeri a gépészeti szakterületen alkalmazott szerkezeti anyagokat, azok előállításának módszereit, alkalmazásuk feltételeit.
• Alapvetően ismeri a gép-tervezési elveket és módszereket, gépgyártástechnológiai, irányítástechnikai eljárásokat és működési folyamatokat.
• Alkalmazni tudja a gépészeti termék-, folyamat- és technológiai tervezés kapcsolódó számítási, modellezési elveit és módszereit.
• Átfogóan ismeri az alkalmazott munka- és erőgépek, gépészeti berendezések, eszközök működési elveit, szerkezeti egységeit.
• Alkalmazói szinten ismeri a gépészetben használatos mérési eljárásokat, azok eszközeit, műszereit, mérőberendezéseit.
• Ismeri a gépészeti szakterülethez szervesen kapcsolódó logisztikai, menedzsment, környezetvédelmi, minőségbiztosítási, információtechnológiai, jogi, közgazdasági szakterületek alapjait, azok határait és követelményeit.
• Értelmezni, jellemezni és modellezni tudja a gépészeti rendszerek szerkezeti egységeinek, elemeinek felépítését, működését, az alkalmazott rendszerelemek kialakítását és kapcsolatát.

Egy gépészmérnök műszaki rendszerek és folyamatok alapvető modelljeit alkotja meg. (Fotó: 123rf)

Mivel foglalkozik egy gépészmérnök a mindennapokban? 

• Az adott műszaki szakterület legfontosabb terminológiáit, elméleteit, eljárásrendjét alkalmazza az azokkal összefüggő feladatok végrehajtásakor.
• Rutin szakmai problémák azonosítását, azok megoldásához szükséges elvi és gyakorlati háttér feltárását és megoldását végzi el.
• Műszaki rendszerek és folyamatok alapvető modelljeit alkotja meg.
• Alkalmazza a gépészeti rendszerek üzemeltetéséhez kapcsolódó műszaki előírásokat, a gépek, gépészeti berendezések beállításának, üzemeltetésének elveit és gazdaságossági összefüggéseit.
• Irányítja és ellenőrzi a szaktechnológiai gyártási folyamatokat, a minőségbiztosítás és minőségszabályozás elemeit szem előtt tartva.
• A gépészeti meghibásodások diagnosztizálását, az elhárítási műveletek kiválasztását, javítástechnológiai feladatok megoldását végzi el.

Hol tanulhatsz tovább, ha itt végzel?

Mesterképzésen elsősorban olyan szakokon tanulhatsz tovább, mint:

• gépészmérnöki,
• épületgépészeti és eljárástechnikai gépészmérnök,
• gépészeti modellezés,
• alapanyag-gyártási folyamatmérnöki,
• építmény-informatikai mérnöki,
• létesítménymérnöki,
• mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki,
• autonóm járműirányítási mérnöki szak.

A megfelelő plusz tárgyak teljesítésével az alapszakodtól valamennyire eltérő mesterképzést is választhatsz. Így olyanok is szóba jöhetnek, mint az energetikai mérnöki, mechatronikai mérnöki, ipari terméktervező mérnöki, bánya- és geotechnikai mérnöki, egészségügyi mérnöki, ipari terméktervező mérnöki, kohómérnöki, könnyűipari mérnöki, közlekedésmérnöki, logisztikai mérnöki, műanyag- és száltechnológiai mérnöki, olaj- és gázmérnöki, olajmérnöki, sportmérnöki, vegyészmérnöki, villamosmérnöki, faipari mérnöki, gyógyszervegyész-mérnöki vagy űrmérnöki szak.

A műszaki képzéssel kapcsolatos legújabb rangsorokat az UNI 2023 kiadványunkban olvashatjátok el, amit itt tudtok megvásárolni. 

További részleteket a szakról a felvi.hu oldalán olvashattok.