Különböző felmérések szerint az emberek többségének a modern képernyők és e-olvasók nem képesek megfelelően visszaadni a papíralapú olvasás élményét. Amellett, hogy szeretjük kézbe venni a könyveket, az is a kinyomtatott szövegek mellett szól, hogy a képernyőn keresztül elérhető hosszú szövegekben kevésbé jól tudunk navigálni, például megtalálni egy korábban olvasott szövegrészt.
A különböző felmérésekben az emberek arról számolnak be, hogy amikor megpróbálnak megtalálni egy korábban olvasott információt, gyakran emlékeznek arra, hogy az a szövegben hol helyezkedett el. Egy könyv kinyitott két oldala ugyanis összesen nyolc sarkot kínál az olvasónak, amelyek segítik a tájékozódást.
Ezzel szemben a képernyőn, e-olvasón, okostelefonon vagy táblagépen olvasott szövegnél jóval nehezebben tudunk navigálni az egyes szövegrészek között. Bár görgethetünk a sorok között, klikkeléssel előre és hátra lapozhatunk, illetve használhatjuk a kereső funkciót egy mondatrész megtalálására, mégis nehezebben látjuk át, hogy az adott szövegrész hol helyezkedik el a teljes szöveghez viszonyítva. A memóriánk pedig a többségünknek vizuális alapú, így a tanulásnál a fentiek különösen fontosak.
Az a tény, hogy a képernyőn keresztül történő olvasásnál a szövegekben való navigálásra korlátozottabb lehetőségeink vannak, kutatások szerint nehezíti a szövegértést – jegyzi meg a kérdést alaposan körüljáró cikkében a Scientific American című amerikai tudományos magazin.
A norvégiai Stavanger egyetemének munkatársai 72, hasonló olvasási képességű 10. osztályos diákot kértek meg arra, hogy olvassanak el, értelmezzenek két 1500 szavas szöveget. A diákok fele papíron olvasta a szövegeket, a másik fele pedig számítógépen pdf-fájlokban.
Ezt követően a diákoknak teszteket kellett kitölteniük az olvasottakkal kapcsolatban, amelyek során hozzáférhettek a szövegekhez.
Felmérések szerint a hagyományos papíralapú olvasást választják az emberek, ha el akarnak mélyülni az adott szövegben. (Fotó: 123rf)
A kutatók arra jutottak, hogy a pdf-fájlokat olvasó diákoknak nehezebb volt megtalálniuk az egyes információkat. A számítógépen olvasó diákok csak egy-egy részt tudtak megfelelően átlapozni, míg a papíron olvasó diákok a teljes szöveget a kezükben tarthatták, és gyorsan tudtak váltani a különböző oldalak között.
Más kutatások pedig kiváltképp arra mutatnak rá, hogy az emberek számára azért nehezebb a képernyőn olvasott szöveg értelmezése, mert az fizikailag és szellemileg megterhelőbb, mint a papíron való olvasás. A számítógépek képernyői, az okostelefonok és a táblagépek ugyanis közvetlenül az arcunkba világítanak: a tükröződés, a villódzás legtöbb esetben fáraszthatja a szemet. A képernyőkön való hosszas olvasás szemfáradtságot, fejfájást és homályos látást okozhat. Ezek a tünetek annyira gyakoriak a képernyőn olvasók körében – a hosszú órákat számítógép előtt dolgozók mintegy 70 százalékát érintik –, hogy már a jelenségnek neve is van: számítógépes látás szindróma.
Fentiek tükrében így nem meglepő, hogy különböző közvélemény-kutatások szerint
Egy tavaly márciusban megjelent, amerikai egyetemisták megkérdezésével készült felmérés is arra a következtetésre jutott, hogy a diákok a komplexebb szövegek feldolgozásánál a papíralapú olvasást részesítik előnyben.
A Rhode Island-i Salve Regina Egyetem hallgatói körében felvett kutatásból pedig az derül ki, hogy még a millenniumi generáció tagjai (1980 és a 2000-es évek eleje között születettek) is a nyomtatott verziót választják, amikor könyvet szeretnének olvasni. Egy mexikói kutatásban pedig a megkérdezett egyetemisták közel 80 százaléka nyilatkozott úgy, hogy inkább papíron olvas, mint képernyőn, ha fontos az, hogy megfelelően megértse a szöveget.
Egy korábbi cikkünkben azt jártuk körbe, miért vesszük rá magunkat egyre nehezebben az olvasásra, főként a kötelező olvasmányok esetében. Tippeket is adtunk, miként vehetitek rá magatokat a kötelezők elolvasására.
Arról is írtunk, hogy milyen egészségügyi kockázata van annak, ha sokat görnyedsz a gép előtt. Az ülés közben felvett rossz testtartásból adódó egészségügyi panaszok megelőzéséhez és kezeléséhez a Semmelweis Egyetem szakemberei egy videóban össze is állítottak egy könnyen elvégezhető gyakorlatsort.
