A nemzetközi szakirodalom szerint a digitalizáció az üzleti teljesítmény javításának legfőbb forrása. A hazai feldolgozóipari cégeknél azonban egyelőre nem mutatható ki ez a pozitív kapcsolat – állapítja meg a Corvinus kutatóinak közreműködésével készült elemzés.
A Corvinus kutatói (Losonci Dávid, Lőrincz László és Demeter Krisztina) társszerzőjükkel 2510 feldolgozóipari cég adatai alapján elemezték a digitalizációban alkalmazott technikák hazai elterjedtségét és azok kapcsolatát az üzleti teljesítménnyel. (A digitalizációra sokszor Ipar 4.0-ként is hivatkoznak.) A tanulmány a Közgazdasági Szemle idei januári számában jelent meg.
Az elemzés a feldolgozóipari szektor – 10 főnél nagyobb – cégeinek egyharmadát vizsgálta a fémfeldolgozóktól a gépgyártáson keresztül az élelmiszer- és vegyiparig.
A tanulmány azt mutatta ki, hogy
Specifikusan a működési hatékonyságot (például a készletmenedzsment) és a nyereségesség szintjét vizsgálták.
A digitalizáció az üzleti teljesítmény javításának legfőbb forrása – bár itthon ez még kevésbé látszik (Fotó: 123rf)
Az elemzés következtetése szerint ennek oka többek között az ország vagy a régió egyedisége lehet – olvasható a Corvinus közleményében. Korábbi kutatások szerint ugyanis Magyarország a fejlett országokhoz képest lemaradásban van a digitalizációban. Így a kutatók szerint elképzelhető, hogy a hazai digitalizációs beruházások még nem jutottak el abba a fázisba, hogy megtérüljenek, ha egyáltalán elkezdődtek.
A digitalizáció technikáinak elterjedtségében nagyon jelentősek a különbségek a feldolgozóiparban. A szektorban működő cégek 77 százalékának van weboldala, webshopja viszont csak alig több mint tizedüknek.
A vállalatok több mint harmadánál vannak használatban a menedzsment munkáját támogató e-business szoftverek és elektronikus adatcsere-megoldások. Ugyanilyen arányban rendelkeznek a cégek IT-személyzettel és képeznek ki infotechnológiai ismeretkörben munkatársakat.
A sokszor az Ipar 4.0-hoz kötött megoldások kapcsán (big data, gépi tanulás, 3D nyomtatás) egyelőre kevés cégnek van tapasztalata.
A 3D nyomtatás a legjobban az autó-, műanyag-, fémipari és villamos berendezések gyártásában terjedt el, a robotok pedig az autó- és járműgyártási ágazatokban, jellemzően a nagyobb cégekben.
A digitális tudások egyre inkább elengedhetetlenné válnak, ezek erősítik és teszik versenyképesebbé, valamint a válságokkal szemben ellenállóbbá a jövő munkavállalóit. Erről Bíró Pál, a Google Magyarország Country Managere beszélt abban az interjúban, amit vele, valamint Vadász Zita Marával, a Grow with Google program korábbi, a Digitális Kereskedelmi Szövetség (DKSZ) jelenlegi vezetőjével készített az UNIside. Az interjú, amelyben a digitális tudás jelentőségéről is szó esik, az UNI 2022 nyári számában jelent meg.
