Az interjú, amelyben a digitális tudás jelentőségéről is szó esik, az UNI 2022 nyári számában jelent meg.
Bíró Pál: Az egyetemi évek alatt nagyon fontos, hogy a fiatalok a megszerzett tudások mellett a munkaerőpiaci tendenciákkal is tisztában legyenek, hogy lássák, melyek azok a területek, ahol pályakezdőként könnyebben tudnak elhelyezkedni. Ez természetesen nemcsak a hiányszakmák ismeretét jelenti, hanem egy általános munkaerőpiaci tájékozottságot. Ami már az egyetemi évek alatt orientálja a hallgatókat, hogy melyek azok a területek, amelyeken nagyobb szükség van a szakértelmükre, az erőforrásaikra. Ez a tájékozottság abban is segítheti őket, hogy a tanulmányaik során mely területeket érdemes mélyebben megismerni, esetleg ennek megfelelően választhatnak tárgyakat vagy szakirányt. Ez a fajta tájékozottság a pályakezdést övező stressztől is megkímélheti a végzősöket, akiknek egyébként is rengeteg feladatuk van az utolsó évben a szakdolgozatírással, a záróvizsgákkal. A tudatos felkészülés nagyon sokat segíthet ebben az időszakban.
Folyamatosan jelennek meg újabb és újabb olyan tudások, amelyekre szükség van és fontos a munkaerőpiacon. (Fotó: UNI)
B.P.: Azt hiszem, ennek elég egyértelmű definíciója létezik. A hiányszakma azt jelenti, hogy bizonyos szakképzettségű munkaerőből kevesebb van, mint amennyire a nemzetgazdaságban szükség volna. Ezeknek két nagy csoportját érdemes elválasztani egymástól. Az egyik a már jelen lévő hiányszakmáké, míg a másik azokat a szakmákat jelenti, amelyek az elképesztő sebességű és egyre gyorsuló technológiai fejlesztések nyomán folyamatosan jelennek meg munkaerőpiaci igényként. A jelenlegi pályakezdőknek tehát azzal a kihívással is meg kell birkózniuk, hogy nem csupán a „most”-ot kell ismerniük, hanem azokat a trendeket is, amelyek előreláthatólag nagy változásokat hoznak a munkaerőpiacon.
Úgy látjuk, hogy a digitális robbanást még mindig nem teljesen tudta lekövetni a munkaerőpiac. A digitalizációnak köszönhetően megjelent munkaköröknél látható, hogy Magyarországon bőven van hová fejlődni. Mindegy, hogy a digitális marketing, az e-kereskedelem vagy a felhasználóiélmény-tervezéséről beszélünk. Az biztosan közös pont, hogy kevesebb a képzett szakember, mint amennyire a piacnak szüksége lenne. Ezek egyébként globálisan is jelentkező tendenciák, nem csak Magyarországra vagy a régióra jellemzők.
Természetesen arra is látunk példákat, hogy olyan tradicionális szakmák is hiányszakmákká váltak, amelyek épp a felerősödő technológiai fejlődés és a társadalmi mobilitás miatt váltak kevésbé vonzóvá. De mivel ezeket a területeket nem annyira látjuk, ezekről kevésbé tudunk beszélni.
B.P.: Azt gondolom, hogy erre a kérdésre sokkal inkább az egyetemek vagy más képzőhelyek tudnak válaszolni. Amit mi látunk az, hogy a pályaválasztók már nagyon sokféle karrierútban gondolkodhatnak. De bizonyos tudásokra minden esetben elengedhetetlen szükségük lesz. Teljesen más pályát fog bejárni az, aki egy nagyvállalathoz szeretne bejutni, mint aki akár munkavállalóként, akár alapítóként egy kis- és középvállalkozást (kkv-t) vagy startup vállalkozást épít. A Google különböző oktatásai során azokkal a tendenciákkal szembesülünk, hogy a munkaerőpiacon töltött néhány éves tapasztalattal jobban láthatóvá válnak azok a területek, ahonnan hiányzik a munkaerő. Ezekkel az ismeretekkel és tapasztalatokkal elég sokan vágnak bele karrierváltásba.
Mindezeken felül nem mehetünk el szó nélkül a járvány hatásai mellett sem, amely a digitalizáció elterjedését évekkel gyorsította fel. A pandémia alatt a technológia létfontosságú eszközzé vált a hazai vállalkozások számára.
Robbanásszerű fejlődés ment végbe Magyarországon a digitális kereskedelem, az online fizetési megoldások, az online munkavégzés és tanulás területén. Ez még jobban megerősítette, hogy a digitális tudások egyre inkább elengedhetetlenné válnak. Ezek erősítik és teszik versenyképesebbé, valamint a válságokkal szemben ellenállóbbá a jövő munkavállalóit.
B.P.: Ez egy örök kérdés, és erre több válasz is megjelent az elmúlt években. Ami egészen biztos, hogy képzések nélkül nem reális ilyen mennyiségben betölteni a munkaerőpiacon lévő űrt. Ha tehát egy területről százas vagy ezres nagyságrendben hiányoznak a munkavállalók, akkor a cégek nem, vagy csak nagyon nehezen tudják magukra vállalni az új dolgozók felkészítését egy adott munkakörre. Nagyon sok felsőoktatáson kívüli képzés jelent meg az elmúlt időszakban. Ezek természetesen nem pótolhatják a felsőoktatásban megszerezhető tudásokat, képességeket, gondolkodást, ugyanakkor a piaci igényekre gyorsabban reagálva jól kiegészíthetik az egyetemi képzéseket, akár az egyetemi évek alatt, akár azt követően.
B.P.: Ami biztos, hogy folyamatosan jelennek meg újabb és újabb olyan tudások, amelyekre szükség van és fontos a munkaerőpiacon. A Google 2015 óta a Grow with Google programmal Európa-szerte millióknak, Magyarországon több mint százezer embernek segített a vállalkozása fellendítésében, a munkaerőpiacon való elhelyezkedésben vagy a karrierjében való előrelépésben.
Fontos megemlíteni, hogy az elsősorban digitális-marketingre koncentráló Grow with Google webináriumok mellett elérhető a Google Career Certificate Program. Ez a Coursera.org webhelyen rugalmasan elérhető online, angol nyelvű tréningprogramokat jelenti. A Certificate Program segítségével gyorsan növekvő és keresett szakterületeken szükséges ismereteket sajátíthatnak el az érdeklődők. Ilyenek az IT-ügyfélszolgálat, a projektmenedzsment, az adatelemzés, a felhasználóiélmény-tervezés vagy a programozás alapjai. A programban való részvételhez nincs szükség semmilyen előzetes szaktudásra vagy végzettségre. Mindezeken kívül a Google Digital Workshop online tudástára is évek óta elérhető, ahol az ügyfélszerzéstől a vállalkozás külföldi terjeszkedéséig jó néhány hasznos tudást szerezhetnek a regisztrálók.
Az edukáció mellett fontosnak látjuk azt is, hogy a Google alapítóként felvállaljon olyan ügyeket, amelyek Magyarország digitalizációját elősegítik. Az első ilyen kezdeményezés a Startup Hungary volt, amelynek missziója, hogy egyre több és jobb vállalkozás startoljon el, a magyar startup-ökoszisztéma pedig fejlődésnek induljon. Emellett most alakul a Digitális Kereskedelmi Szövetség (DKSZ). Ez egy olyan szakmai együttműködés, amelynek a fókuszában a magyarországi e-kereskedelem és az e-kereskedők helyzetének javítása áll. A szövetség elsődleges célja a hazai e-kereskedelem kihívásainak feltárása, az átalakulásának az előmozdítása, a hazai szereplők megerősítése és az exporthajlandóság fellendítése.
Vadász Zita: A szervezet csak egy kis szeletét látja és fedi le a digitális munkaerőpiacnak, azt, amely a digitális kereskedelmet érinti. A most készülő átfogó kutatásunktól épp azokat a válaszokat várjuk, hogy melyek azok a tudások, amelyek ma a leginkább hiányoznak a magyarországi e-kereskedők repertoárjából, megnehezítve ezzel a hazai vállalkozók növekedését és külpiacra lépését. Már most körvonalazódik, hogy az egyik legfontosabb dolog, amit majd tehetünk: a piac edukációja. Megmutatni, hogy miért nem kell tartani attól, hogy Magyarországon vágjon bele valaki egy nemzetközi sikertörténet építésébe.
A hazai e-kereskedelem a fiatal pályakezdőknek is vonzó terület legyen, ahol szívesen kezdik meg a karrierjüket. (Fotó: UNI)
A tagok közösen dolgoznak azon, hogy a jelenleg lemaradó hazai e-kereskedelem növekedésnek induljon, és olyan komoly piaci szereplők nőjenek fel itthon, amelyeknek a sikere nemzetközi szinten is látható a következő 3-5 évben. Nem létezik egy univerzális, mindenki számára alkalmas (one-size-fits-all) megoldás, ahhoz, hogy a hazai e-kereskedők – a sikeres és megerősödött külföldi szereplők mellett – belföldön és az exportban is helytálljanak. Ezért mélyrehatóan meg kell értenünk a kihívásokat és célzottan segíteni kell őket. A DKSZ célja, hogy megértsük a magyar e-kereskedőknek kihívásait, ennek alapján meghatározzuk a fejlesztési lehetőségeket. Majd különböző ösztönzőkkel, például oktatásokkal, valamint egyéb eszközökkel aktívan hozzájáruljunk a megerősítésükhöz és sikerükhöz.
A sokszínű és különböző érettségi szintű e-kereskedőknek eltérők az erőforrásaik, és többféle kihívással szembesülnek, többek között a HR területén is, a megfelelő e-kereskedelmi tapasztalat nélküli munkaerő és sok esetben a nyelvtudás hiánya miatt.
Bízunk benne, hogy a következő években a magyar e-kereskedők támogatása mellett abban is előre tudunk lépni, hogy az e-kereskedelem a fiatal pályakezdőknek is vonzó terület legyen, ahol szívesen kezdik meg a karrierjüket.
