A nők szabadalmi tevékenységekben betöltött szerepéről jelentetett meg átfogó jelentést az Európai Szabadalmi Hivatal (EPO). A kiadvány az Európai Szabadalmi Egyezményt aláíró 38 országban vizsgálta meg az 1978 és 2019 között benyújtott szabadalmi bejelentéseket.
A jelentésből az derült ki, hogy a női feltalálók aránya a vizsgált időszakban folyamatosan nőtt, azonban még mindig jóval elmarad a férfi feltalálók arányához képest.
A 2019-es európai adat jóval meghaladja a japán mutatót (9,5 százalék), de elmarad az amerikaitól (15 százalék). Kínában és Dél-Koreában a 2019-es adatok szerint jóval magasabb a női feltalálók aránya (26,8 és 28,3 százalék), bár utóbbi adatokkal kapcsolatban az EPO megjegyzi, hogy azok kiszámítási módja kevésbé megbízható, mint a többi országban.
Az Európai Szabadalmi Egyezményt aláíró országok, 2010 és 2019 közötti adatait vizsgálva az derül ki, hogy Lettországban a legmagasabb a nők aránya a feltalálók között (30,6 százalék).
Karikó Katalin eddigi életműve elismeréseként az Európai Szabadalmi Hivataltól idén megkapta az Európai Feltalálói Díjat (Forrás: EPO)
A balti országot Portugália és Horvátország követi (26,8 és 25,8 százalék). Magyarország a középmezőny hátsó felében található a 12,4 százalékos mutatóval. Érdekes, hogy ugyanekkora arányt mutattak ki az Egyesült Királyságban és Dániában is. A női feltalálók aránya Ausztriában a legalacsonyabb (8 százalék), de a rangsor sereghajtói közé tartozik Németország is (10 százalék).
A magyarországi felmérések sok hasonlóságot mutatnak az EPO jelentésében kimutatott helyzettel. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) 2017-ben elemezte a nemzeti bejelentéseket, s ezekből kiderült, hogy a 2000–2015 időszakban a női feltalálók aránya 13,3 százalékot tett ki, míg a magyar eredetű bejelentésekben ennél kicsit nagyobb volt a nők aránya (14,3 százalék) – olvasható az SZTNH EPO-jelentésről szóló közleményében.
Az EPO jelentése rávilágít arra is, hogy a 2010–2019 közötti összeurópai adatok szerint a kémia az a terület, ahol a legtöbb női feltaláló dolgozik (22,4 százalék). A kémia tudományterületén belül pedig a biotechnológia és a gyógyszerészeti tudományok terén 30 százalék feletti ez a szám. Ezzel szemben a villamosmérnöki, illetve a gépészmérnöki területen csupán 7,3, illetve 5,2 százalék az arányuk.
Az SZTNH elemzése szerint
Karikó Katalin szerepel az Európai Szabadalmi Hivatal (EPO) női feltalálókról szóló 2022-es jelentésének címlapján (Fotó: EPO)
Érdekesség, hogy az EPO kiadványának címlapján nem más mint Karikó Katalin, a koronavírus-járvány kezelésében alkalmazott mRNS-vakcina kifejlesztésében döntő szerepet játszó világhírű magyar kutatóbiológus szerepel, aki az akkor még JATE-nak nevezett Szegedi Tudományegyetemen szerezte diplomáját, majd a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban kezdte meg karrierjét. Kutatói műhelyének megszűnése után azonban 1985-től már az USA-ban folytatta szakmai pályafutását.
A napokban írtunk arról, hogy Karikó Katalinnak és két társának ítélték oda a neves Gairdner Alapítvány nemzetközi orvosi díját az mRNS technológia kifejlesztésében végzett munkájukért.
Nemrégiben beszámoltunk egy díjról, illetve egy szakmai versenyről, amelyek célja, hogy növeljék a nők arányát a műszaki, illetve informatikai területeken. Az első magyar mérnöknőről, Pécsi Eszterről elnevezett, középiskolai tanári díjat a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) mellett működő Pro Progressio Alapítvány alapította azzal a céllal, hogy minél több középiskolás lány válasszon műszaki és természettudományi pályát.
Írtunk arról is, hogy három bronzérmet szerzett a magyar csapat az Európai Lány Informatikai Diákolimpián (EGOI), amely verseny közvetett célja, hogy minél több nő válasszon szakmát az infokommunikációs szektorban.
