Pécsi Eszter, eredeti nevén Pollák Eszter 1898. március 8-án született Kecskeméten egy nehéz anyagi körülmények között élő családban. Szülei a zentai származású Pollák Mór lisztkereskedő és a nagykőrösi Szántó (Schäfer) Sarolta voltak. A család 1900-ban változtatta a nevét Pécsire. Szülei minden erejüket és erőforrásukat gyermekeik oktatására fordították. Ez tette lehetővé, hogy Eszter 1915-1918 között a berlin-charlottenburgi Technische Hochschule hallgatója legyen. Amikor 1919-ben a budapesti Műegyetem megnyílt a nők előtt, hazatért és itthon fejezte be tanulmányait.
Március 8-án, éppen a 22. születésnapján szerezte meg diplomáját Pécsi Eszter, és ezzel ő lett az első nő, aki Magyarországon mérnöki oklevelet szerzett. Ezt követően pályafutása kezdetén 1920-30 között a budapesti Guth és Gergely mérnökirodában helyezkedett el, ahol vezető tervező lett. Szorgalmának és elkötelezettségének köszönhetően hamarosan saját irodát alapított, ahol statikusként számos kiváló építésszel dolgozott együtt. Munkája során olyan ikonikus projekteken dolgozott, mint például az olimpiai bajnok Hajós Alfréd által tervezett margitszigeti fedett uszoda vagy a Fiumei úti baleseti kórház.
1920. március 8-án, éppen a 22. születésnapján szerezte meg diplomáját Pécsi Eszter, és ezzel ő lett az első nő, aki Magyarországon mérnöki oklevelet szerzett. (Fotó: bme.hu)
Nem sokkal a diploma megszerzése után, 1922-ben házasodott össze Fischer Józseffel, akivel közösen dolgoztak építészeti irodájukban. A házasságból két fiuk született. A mérnöknőnek saját irodáját 1948-ban be kellett zárnia, így a rá következő évtől a Kohó- és Gépipari Minisztérium Tervező Irodájának (KGMTI) munkatársa, majd statikus főmérnöke lett.
A politikai viharok miatt 1957-ben elbocsátották állásából. Így a házaspár először Bécsbe, majd az Amerikai Egyesült Államokba emigrált. Itt Eszter tovább folytatta kiváló karrierjét, és jelentős projekteken dolgozott, részt vett például a Hotel Americana, és a Columbia Egyetem két toronyházának statikai tervezésében. 1965-ben elnyerte „Az év legjobb statikusa” címet azért a különleges alapozási módszerért, amelyet a toronyházak építéséhez fejlesztett ki.
1970-ben súlyos agyvérzés miatt lebénult. Öt év múlva, 1975-ben New Yorkban hunyt el, de hamvait hazahozták, és a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.
Pécsi Eszter, az első magyar mérnöknő, életművével és példájával örökre beírta nevét a magyar történelembe. Kecskeméti szülőházán 2000-ben, budapesti Szent István parki házuk falán pedig 2001-ben helyeztek el emléktáblát. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen termet neveztek el róla, az első nő számára kiadott mérnöki oklevél 100. évfordulóján.
A BME mellett működő Pro Progressio alapítvány 2022-ben Pécsi Eszterről nevezte el a középiskolai tanári díját. A díj alapításával az alapítvány ösztönözni és bátorítani kívánja a középiskolás lányokat a műszaki és természettudományi pályák választására, példaképül állítva számukra Pécsi Eszter életútját. A díjat évente 10-12 aktív, 55 év alatti középiskolai tanár nyerheti el, akik meghatározó szerepet játszanak tanítványaik pályaválasztásában és egyetemi tanulmányokra való felkészítésében.
Kiemelt képünk forrása: bme.hu
