A Magyar Tudományos Akadémia november 3. és 22. között rendezi meg idén a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozatát. Az előadások online is követhetők. Azonban ha még nem jártál a Magyar Tudományos Akadémia székházában, akkor legalább egy előadást feltétlenül hallgass meg élőben, a Díszteremben.
Egy a fontos: ha élőben követnéd valamelyik előadást, időben regisztrálj az adott eseménynél. Ha online, akkor az MTA YouTube csatornáján teheted ezt meg.
A 2022-es Magyar Tudomány Ünnepe kiemelten foglalkozik a koronavírus-járvány okozta problémákkal. A legfontosabb kérdéseket rövidebb, dinamikus előadásokban villantják fel. A téma iránt mélyebben érdeklődőknek pedig olyan szakmai programokat kínálnak, amelyek behatóbban, több tudományterület aspektusából vizsgálnak egy-egy kérdéskört.
Az 1961-es kubai válság óta egyszer sem volt ilyen közel az emberiség a harmadik világháborúhoz, mint most. Rácz András Oroszország-szakértő arról beszél az orosz-ukrán háború kapcsán, hogy milyen források hogyan használhatók egy folyamatban lévő katonai konfliktus elemzésében. A háborúval és várható következményeivel foglalkozó konferencia résztvevői pedig áttekintik a háború biztonságpolitikai és katonai összefüggéseit Továbbá az elhúzódó konfliktus és a szankciók világgazdaságra gyakorolt hatásait, de foglalkoznak a nemzetközi jogrendet érintő következményeivel is.
Az energetika mind a globális klímaválság, mind az ukrajnai konfliktus miatt napjaink egyik legmeghatározóbb kérdésköre. Milyen folyamatokat indíthat be az energiaellátási válság? Háttérbe szorulhat-e a dekarbonizáció? Mit tehet a politika, és mit az egyének? Ezekre a kérdésekre válaszol Aszódi Attila energetikai mérnök.
Az esti ismeretterjesztő előadássorozat Tudományünnep+ néven, megújult formában, aktuális témákkal várja a nagyközönséget a Díszteremben és online, az MTA YouTube-csatornáján. Rengeteg érdekes témából válogathatsz itt is, érdemes böngészni a kínálatból.
Báldi András ökológus a Tudományünnep+ keretében életbe vágóan fontos példákkal illusztrálja, miért van okunk a szomorúságra, ha nem csapódnak rovarok a szélvédőnkre, vagy ha kilométereket autózunk a szántóföldek mellett anélkül, hogy mezei pacsirtát látnánk a rögök közt.
Hogyan kell változtatnunk fogyasztási szokásainkon? Milyen a jövő hamburgere, ha nem húsos? Popp József agrár-közgazdász többek közt ezekre a kérdésekre ad választ.
Forrás: MTU
Hogy a klímaválságnak milyen sajátos jellemzői, forgatókönyvei vannak itt, a Kárpát-medencében, illetve hogyan alkalmazkodhatunk ezekhez a jövőben, azt Lakatos Mónika éghajlatkutató mondja el.
Évente néhány alkalommal felröppen a hír, hogy most már tényleg itt a kvantumforradalom. Az IBM vagy a Google pedig megépítette az igazi „nagy” kvantumszámítógépet. Hogy mikor jön el végre a várva várt áttörés, és mit adhatnak nekünk a kvantumszámítógépek, azt Zimborás Zoltán fizikus mondja el.
A látásromlás megállításának és a látás helyreállításának úttörő módszerét dolgozta ki a világhírű neurobiológus, Roska Botond, aki a Tudományünnepen is beszámol az eljárás jelentőségéről és kutatásai jelenlegi fázisáról.
Talán sokakat elgondolkodtat a digitális bölcsészet jelzős szerkezet látszólagos immanens ellentmondása, azonban az informatika térhódítása az elmúlt évtized során alaposan átalakította az irodalomtudomány módszertanát és szemléletét. Kecskeméti Gábor irodalomtörténész előadásában a 19–20. század néhány nemzeti klasszikusának szövegein szemlélteti a digitális fejlesztések után elérhető új kutatási módszereket és célkitűzéseket.
