A Mikulás ünnepe tulajdonképpen Mürai Szent Miklós püspökről szól, aki a katolikus és a görögkeleti egyház szentje. Utazók, kereskedők, hajósok, megrágalmazottak, gyermekek, szegények és nehéz körülmények között élők védőszentje. Több legenda is ismert az életéről, ezekből alakult ki az évszázadok során a Mikulás alakja is.
Mürai Szent Miklós a kis-ázsiai Patara városában született Kr. u. 270-ben, de születésének évéről több forrás is fellelhető. Gazdag szülők gyermeke volt, de korán árvaságra jutott, a szüleitől örökölt vagyont pedig szétosztotta a szegények között. Nagybátyja Patara érseke volt, mellette nevelkedett, így a papi hivatást választotta, 19 éves korában nagybátyja pappá szentelte. Anatólia fővárosában, Myrában telepedett le és
Hagyományosan már Mikulás napjának előestéjén, december 5-én kitesszük a kipucolt csizmákat az ablakba (Fotó: 123RF)
A Legenda Aurea legendagyűjtemény szerint a korábbi püspök halála után összegyűltek a környék püspökei, hogy megválasszák az utódot. Egyikőjük éjszaka szózatot hallott, amely szerint másnap délben Miklós lesz az első ember, aki belép a templomba, őt kell püspökké választani. Miklós előre tiltakozott, de végül elfogadta a rá váró feladatokat, amiket több mint ötven évig teljesített. 325-ben részt vett az I. niceai zsinaton.
A legismertebb történet szerint egy szegény embernek segített, aki az hozomány hiányában nem tudta férjhez adni három lányát.
aki így legidősebb lányát férjhez tudta adni. A következő évben ugyanígy tett a második lánnyal is, a harmadiknál azonban az édesapa kileste jótevőjét, hogy meghálálhassa adományát. Miklós azonban szerény volt, azt válaszolta, hogy egyedül Istennek tartoznak köszönettel. A történet szóbeszéd alapján terjedt, amely szerint
Miklós adománya viszont akaratlanul is felfedte kilétét, mert az aranyak között akadt egy olyan érme is, amit egy helyi kereskedő személyesen Miklós püspöknek adott.
Egyes országokban a Mikulás rénszarvasokkal érkezik szánon. (Fotó: Pixabay)
A Télapó tehát tulajdonképpen csak egy képzeletbeli mesefigura, de eredetét tekintve nem a keresztény hagyományokban meghonosodott alak. Elterjedt nézet, hogy az 50-es évekbeli kommunista vallásellenesség miatt keresztény eredetét igyekeztek háttérbe szorítani, így a Télapó kifejezést használták szívesebben az állami intézményekben.
A Mikulás elnevezés a Miklós cseh név fordításából származik. Kinézetének eredete nem teljesen tisztázott, egyes források szerint a Coca-Cola 1931-es reklámja miatt terjedt el az a kép róla, hogy piros ruhás, idősebb, szakállas, vidám apó. De ez a magyarázat nem állja meg a helyét, mert jóval korábbi mesekönyvekben már fellelhető volt ez a figura. Moricz von Schwind német festő képzelete nyomán mai formáját az 1800-as években nyerte el.
A Mikulás-Télapó ünnepkör kapcsán némileg összemosódtak a szokások: míg a két világháború között úgy képzelték, hogy a Mikulás a mennyben él, és segítői vannak, addig mára országonként eltérő lehet, vannak-e krampuszai és rénszarvasszánon érkezik-e. Ami biztos, hogy a Mikulást felnőtt fejjel is szívesen várjuk, nem érdemes tehát más néphagyományokat rosszalló szemmel nézni. Ha másért nem, legalább néhány szem mandarinért érdemes mindenkinek kipucolnia a cipőjét!
