![UNIside](https://uniside.hu/wp-content/themes/bootstrapstarter/assets/web/ujlogo.png")
A MOL – Új Európa Alapítvány HENCSERGŐ színpadon rendezett „Munkaerőpiaci beválás: tanulási motivációk és soft skillek” című panelbeszélgetés résztvevői a munkaerőpiaci sikerességhez szükséges készségeket és motivációkat járták körbe.
A beszélgetést Pintér Lívia, az UNIside Kft. alapítója és ügyvezetője moderálta, vendégei pedig Horváth Zita, a Tanítsunk Magyarországért Alapítvány kuratóriumi elnöke, a Miskolci Egyetem rektora; Ludvig Orsolya, a Libri-Bookline marketing és kommunikációs igazgatója és az MCC Vezetőképző Akadémia mentor tanácsadója; Bihari Péter, a BME oktatási rektorhelyettese; valamint Farkas Dániel, a Change Agent Hungary Kft. alapítója és ügyvezetője voltak.
A panelbeszélgetés résztvevői.
Pintér Lívia a beszélgetés felvezetőjében arra világított rá, hogy az UNIside és a Siemens nemrégiben publikált közös kutatásának eredményei alapján a felsőoktatásban tanulók többsége azt kapja az egyetemen, amire számított, a kezdeti elvárásaikkal összhangban vannak az egyetemi témák és tanulnivalók. Ezzel szemben sok cég panaszkodik arra, hogy nem elég gyakorlatorientált az oktatás, az egyetemről frissen kikerült munkavállalók nem rendelkeznek azokkal a soft skillekkel, amelyekre szükség lenne a munka világában.
Vajon az egyetemen meg lehet szerezni ezeket a készségeket? Mi motiválja az élethosszig tartó tanulásra az egyes korosztályokat? Ezekre a kérdésekre keresték a választ a résztvevők.
Horváth Zita elsőként a nyelvtudást említette. Úgy látja, ha definíció szerint nem is egy tipikus soft skill, de minden szinten megjelenik elvárásként a munkaadók részéről az idegen nyelv, nyelvek ismerete. Emellett a digitalizáció, a szakmai tartalmak és eszközök professzionális használata is alapvető fontosságúvá vált. A Miskolci Egyetem rektora szerint a visszajelzések azt mutatják, a problémamegoldó képesség, a csapatmunka és a rendszerben való gondolkodás a leginkább kulcsfontosságúak a munkaerőpiacon. Éppen ezért a Miskolci Egyetemen vállalati szakemberek bevonásával, munkaerőpiaci kompetenciákat fejlesztő moduláris képzéssel is segítik a hallgatók fejlődését.
Bihari Péter, a BME oktatási rektorhelyettese a legfontosabb soft skillek közé sorolta az alkalmazkodóképességet, a csapatmunkát, az új ismeretek iránti fogékonyságot, a beilleszkedési képességet, az időmenedzsmentet és a váratlan helyzetekben való problémamegoldást.
A BME-n vannak olyan szakok, ahol kifejezetten komoly erőforrásokat fektetnek abba, hogy ezeket a soft skilleket már az egyetemen megszerezhessék a hallgatók. Ezeknél a képzéseknél a felfedező oktatás, az ismeretszerzés, nem az ismeretátadás a hangsúlyos. Dominálnak a csoportos projektmunka jellegű feladatok.
Bihari Péter felhívta a figyelmet arra is, hogy mivel a diákok – főleg a mesterképzésen résztvevők – nagy része már dolgozik az egyetem mellett, így intenzív kapcsolat alakulhat ki az egyetem és a gazdasági ágazatok között. A hallgatók élő feladatokon dolgoznak, behozzák a munkahelyükön felmerülő szakmai problémákat a projektfeladatokba. Ennek köszönhetően bizonyíthatnak a cégnél, hogy igenis képesek az adott probléma megoldására, másrészt a feladatnak köszönhetően megtanulnak csapatban dolgozni.
„Ma már a polihisztorok ideje lejárt, nem érthet mindenki – még egy mérnök sem – mindenhez. Együtt kell tudni dolgozni!” – vallja a BME oktatási rektorhelyettese.
Bihari Péter szerint a szakirányú továbbképzések számának növelése segíti az élethosszig tartó tanulást, mint célkitűzést. Ahogy látja, inkább a rövidebb, két féléves képzések iránt van egyre nagyobb igény. A BME-n a mikrotanúsítványt adó képzések felé is nyitnak, ami még rövidebb képzés és még inkább reagál a munkaerőpiaci igényekre.
Sok diák követte figyelemmel a panelbeszélgetést.
Ludvig Orsolya szerint az, hogy valaki milyen soft skillekkel rendelkezik, nagyrészt a családi háttér és a korai szocializáció eredményei. Úgy véli, a szülőknek, a testvéreknek óriási felelőssége van, hogy hogyan integrálják adott esetben egészen kicsi kortól a gyerekeket a társalgásba, a családi eseményekbe, elviszik-e közösségbe.
A Libri-Bookline marketing és kommunikációs igazgatója szerint az élethosszig tartó tanulás arról szól, hogy valakinek még 50 évesen is van igénye arra, hogy fejlessze magát. Az MCC Vezetőképző Akadémián azt látják, hogy hozzájuk azok jelentkeznek, akik többet akarnak és ezért hajlandóak is tenni. Ludvig Orsolya szerint sok munkát és energiát igényel, de rengeteget vissza is ad egy ilyen képzés. Ahogy fogalmazott, a kérdés csak az, hogy valakinek megvan-e az igénye, hogy beletegye ezt a pluszt vagy sem.
Ahogy a többi résztvevő, úgy a marketing és kommunikációs igazgató is kiemelte, hogy a munkahelyi sikerhez fontos az alkalmazkodóképesség. Megjegyezte, hogy amikor 30 évvel ezelőtt elkezdett dolgozni, nagyon más volt a világ, a mai munkája köszönőviszonyban sincs az akkorival. Nem tudhatjuk, hogy a most felnövő generáció mivel fog később foglalkozni, de arra kell tanítanunk őket, hogy rugalmasak legyenek és újra és újra meg tudjanak újulni – véli a kommunikációs szakember.
Farkas Dániel, stratégiai HR-tanácsadó, L&D szakértő egy Harvard Egyetem által végzett kutatásra hivatkozva kiemelte, hogy a munkahelyi siker 85 százalékban a soft skilleken múlik. Szerinte a munkáltatók kevésbé toleránsak a hiányosságokkal szemben, mint az egyetemek, így a soft skillek hiánya munkahelyi kudarcokhoz vezethet. A tanácsadó szerint hiába stabil valakinek a tudása, hiába kiemelkedő szakmailag, borzasztóan meg tudja nehezíteni a munkahelyi sikerességet, hogyha a tudás felhasználásának mikéntje nem elég jó. Kiemelte, hogy a cégek egyre inkább felismerik a tehetséggondozás fontosságát, és külön képzéseket biztosítanak a jövő vezetőinek. Farkas Dániel szerint a munkavállalók motiváltsága és hozzáállása kulcsfontosságú a képzések sikerességének szempontjából.
A panelbeszélgetés során az is szóba került, hogyan lehetne vonzóbbá tenni a hazai egyetemeket és munkaerőpiacot a fiatalok számára. A multik mellett a hazai nagyvállalatok és a kis- és középvállalkozások is egyre vonzóbbak a már említett UNIside-Siemens kutatás szerint és még inkább azzá válhatnak, ha megfelelően támogatják a tanulást és a szakmai fejlődést. A motivált és jól képzett munkavállalók itthon tartása érdekében fontos, hogy a cégek és az egyetemek közötti együttműködés tovább erősödjön, és a képzések minél inkább igazodjanak a munkaerőpiaci igényekhez, ugyanakkor – ahogy Ludvig Orsolya rámutatott – a korosztály és a generáció számára fontos a szakmai életük megalapozásához is, hogy kalandvágyukat is kielégítve külföldön is kipróbálhassák magukat.
A panelbeszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy a soft skillek fejlesztése és az élethosszig tartó tanulás egymást kiegészítve kulcsfontosságúak a munkaerőpiaci sikeresség és beválás szempontjából. Az egyetemek, a családok és a munkahelyek közös felelőssége és érdeke, hogy a fiatalokat felkészítsék a jövő kihívásaira, és támogassák őket a folyamatos fejlődésben.
