A Nemzeti Tudósképző Akadémia program célkitűzése, hogy a gimnazisták belelássanak az orvosbiológiai kutatásokba, valamint támogatni kívánja az érdeklődő és tehetséges fiatalokat. Hegyi Péter programigazgatót kérdeztük korábbi interjúnkban erről.
„Karikó Katalin példája rendkívül fontos, a kiváló kutatókat minél láthatóbbá kell tenni a fiatalok számára. Azonban ez csupán a kezdéshez, pályaorientációhoz segít. Hosszabb távon mindenki csak azt tudja megszeretni, amit rendszeresen csinál, amihez hozzáfér. Ezért a Nemzeti Tudósképző Akadémia egyik fő célkitűzése laborokat kiépíteni a gimnáziumokban. Ha például egy biológiaórán meg kell keresni a „gyilkost” DNS-vizsgálattal, azzal két dolgot tapasztalhatnak meg: a tudomány szépségét, de ami ennél is fontosabb, az erejét, a hasznosságát. Ez utóbbi rendkívül fontos, hiszen láttuk a COVID-19 alatt, hogy milyen sok kárt tudnak okozni a vírus- és járványtagadók, tehát azok, akik nem hisznek a tudományban, mert nem értik azt.” – vallja Hegyi Péter.
Már azzal óriási lépést teszünk előre, ha a jövő generációk sokkal jobban tisztában lesznek a saját testükben zajló folyamatokkal, az egészségükkel. Nyilván nem lesz az összes gimnazistából orvos vagy kutató, de meglesz az esély arra, hogy a sok területen is tehetséges diákok érdeklődése inkább ebbe az irányba forduljon, ne pedig a jobban marketingelt szakmák felé orientálódjanak.
A Selye János pályázatban a közoktatási intézmények arra kapnak keretet, hogy saját laborokat építhessenek ki, vagy fejlesszék a már meglévő MTMTI (Matematika, Természettudomány, Műszaki és Informatika) szakterületű laborjaik eszköztárát, felszereltségét. A pályázat keretében a szaktanárok a külső intézményekből jövő diákok tudományos tevékenységbe való bevonását számolhatják el előzetes vállalásaik alapján. A jól felszerelt laborok segítik a pályázó intézmény diákjainak fejlődését is, növelik a természettudományos pályaorientációt. Az innovációs fejlesztésekkel és a tehetséggondozás kiemelt támogatásával a cél a felzárkózás. Az MTMTI (Matematika, Természettudomány, Műszaki és Informatika) szakterületek kiemelt szerepet kapnak, és remélhetőleg a közeljövőben növelik a gazdaság erejét kutatási eredményeikkel. A fejlődés alapja a humán erőforrás, ezért került sor az elmúlt időszakban 24 diáklabor támogatására másfél milliárd forint értékben. Az ötletek támogatásával egyszerre valósul meg az edukáció és a tudáshasznosítás.
A tehetséggondozásást és gyakorlatorientált képzést laborok és mentorprogramok létrehozásával több kezdeményezés is segíti. (Fotó: 123rf)
A munkalehetőségektől távol élő felsőtagozatosokat és középiskolásokat kívánja segíteni a Tanítsunk Magyarországért program, hogy csökkentse az iskolaelhagyók számát, ami jellemzően az elszigetelt településeken koncentrálódik. Azok a diákok, akik szinte sosem hagyják el a lakóhelyüket, óriási kihívásként élik meg az iskolaváltást. A program, ami mára 17 egyetemmel, közel 1200 mentorral, 111 általános iskolával, közel 5000 diákot érint, egyetemista mentorok segítségével kívánja kinyitni a világot. Ma már huszonegy egyetem hallgatói vesznek részt a programban, hogy megmutassák a hatodik, hetedik és nyolcadik osztályos diákoknak a „településükön túli világ izgalmait”. A gyerekek ezáltal kimozdulnak településeikről, inspirációt merítenek arra, hogy továbbtanuljanak, és képesek legyenek eligazodni a középfokú iskola és a nagyváros „útvesztőiben” – mondta Dr. György László, az akkori Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára korábbi nyilatkozatában.
