Mégis, mik azok a soft skillek, hogy ennyire fontosak?

A soft skillek és hard skillek közti eltérést megérteni és megítélni úgy a legegyszerűbb, ha összehasonlítjuk őket egymással, és a különbségekre fókuszálunk.

Melyik micsoda?

Hard skill az, amit megtanulhatunk (vagyis a szakmai kompetencia). Soft skill pedig minden olyan tulajdonság vagy készség, amit nem lehet megtanulni: emberi kvalitások, amik alapján a HR-szakértő egy toborzás során értékelni és kategorizálni tudja a leendő munkavállalót. Vagyis olyan személyes képességek, amelyek meghatározók a munkavállaló munkakörnyezetbe való beilleszkedésénél. 

A soft skillek közé tartozik például a kommunikációs, a szervező- vagy az alkalmazkodókészség, a csapatorientáltság, a motiválhatóság, az érzelmi intelligencia, a kreativitás, a flexibilitás, a mobilitás. Ezek a képességek elsajátíthatók, sőt fejleszthetők is, ugyanakkor nyilván sokkal nehezebben mérhetők fel egy interjún, mint a hard skillek.

A piacvezető cégek közül sokan azt a nézetet vallják, hogy a soft skillek már fonosabbak, mint a hard skillek (Fotó: 123rf)

Mennyit érnek a soft skillek ?

A köztudatban egyre inkább elterjed az a nézet, amely szerint a soft skillek már többet számítanak a szakmai tudásnál. A piacvezető cégek ugyanis azt vallják, hogy hiába van valakinek hibátlan önéletrajza és tökéletes szakmai felkészültsége, ha csapatmunkára alkalmatlan, nem motiválható és nem eléggé kreatív. Egy ilyen munkavállaló sok esetben a többi kollégának is megnehezíti a mindennapjait. Ezzel szemben, ha valaki kellőképpen szociális, barátságos és flexibilis, akkor sokkal gördülékenyebben lehet vele együtt dolgozni. Ezek birtokában a szakmai tudás hiányossága pótolható. Az emberi képességek ugyan szintén fejleszthetők, de sokkal nehezebben, így bátran állíthatjuk, hogy egy állásinterjún kizárólag a szakmai kompetenciákra felkészülni még önmagában messze nem elegendő. 

Honnan tudom, hogy nekem milyenek a soft skilljeim?

A saját erősségek megtalálása nem könnyű feladat, de vannak módszerek, amelyekkel megoldható. Egyrészt meghatározhatod, hogy milyen beállítottságú vagy (humán vagy reál), milyen hobbijaid vannak és hová mész továbbtanulni. Másrészt segítségedre lehet pszichológus, karriertanácsadó, vagy egy rutinos HR-es, tanár, de a szüleid, barátaid is. Lehet, hogy a közvetlen környezeted másképp lát téged, érdemes tehát megkérdezni a véleményüket, még akkor is, ha úgy érzed nem tudnak segíteni ebben. Elképzelhető, hogy lesz olyan gondolatuk, ami hasznodra lehet.

Hogyan fejleszthetők a soft skillek?

Egyrészt a hétköznapokban. Bagatellnek tűnhet, de a flexibilitást, az alkalmazkodókészséget például szimpla baráti összejöveteleken is tudod javítani: nem kell mindenben a magad igazát szajkózni, mindamellett, hogy természetesen jó, ha kiállsz a véleményedért. Az apróságokban például lehetsz engedékenyebb. Kiváló fejlesztő lehet még egy diákmunka is, ahol megtanulod, hogy a főnöknek szava van, a kollégáidnak magánélete, neked pedig egyre kevesebb szabadidőd. Ezek összeegyeztetése bonyolult feladat főleg, ha mellette egyetemre jársz. Egy diákmunkában való részvétel tehát kiváló alap lehet a későbbiekben, hiszen megtanulod, hogyan dolgozz csapatban, miként próbáld összeszervezni a programjaidat és milyen módon figyelj oda másokra is anélkül, hogy magadat háttérbe szorítanád. Összességében véve sajnos tényleg igaz a mondás: gyakorlat teszi a mestert. Úgyhogy, hajrá!