A piackutatásnak többféle ága létezik, és valamelyik formájával a legtöbb átlagember is találkozott már. Manapság a leggyakoribb, amikor a levelezőrendszerünkben felkérnek minket, hogy töltsünk ki egy kérdőívet: ezek az online kutatások. Sokakat véletlenszerű telefonszám-generálással hívnak ugyanilyen célból, az ilyen kutatásokat valamilyen call center kérdezőbiztosai bonyolítják le. Ezek az úgynevezett CATI-kutatások.
Mi a harmadik formával, a személyes kutatásokkal foglalkozunk, amikor a kérdezőbiztosok házról házra járnak, és szemtől szemben kérdeznek.
Alapvetően érettségi, valamint kitartás és empátia szükséges e tevékenység elvégzéséhez. Elsősorban az idősebb korosztály végzi ezt a munkát, hisz ez inkább keresetkiegészítés, és sokszor alkalmi jellegű.
A fiatalok inkább a piackutatás elméleti részét választják, és a felvett adatokból elemzéseket készítenek. Főleg azok, akik gazdasági szakokon piackutatást hallgatnak, illetve akiket inkább a dolog társadalmi oldala érdekel, és mondjuk szociológia szakon tanulnak. Az elmúlt időszakban ez a feladat projektmenedzsmenttel egészül ki, vagyis a teljes folyamat felelősei, az ügyféligények felmérésétől kezdve az ügyféllel való kapcsolattartáson át a prezentációig.
„Az angol nyelv magas fokú ismerete elvárt, hisz elsősorban a multinacionális cégek engedhetik meg maguknak a kutatásokat.” – Baksa Balázs (Fotó: Uni in@out nyár kiadvány)
Elsősorban azoknak ajánlott ez a munka, akik sokoldalúak, bírják a monotonitást. Ugyanakkor, mivel egyszerre akár több projektért is felelősek, jó a stressztűrő képességük és multifunkcionálisak.
Akik inkább a társadalomkutatások terén mozognak, és valamilyen társadalomkutató intézetnél helyezkednek el, sokkal inkább az elemzésekkel foglalkozhatnak, hosszú távú változásokat tudnak nyomon követni, hosszabb, mélyebb tanulmányokat készíthetnek.
Akik valamilyen marketingosztályra kerülnek, és nem társadalom-, hanem inkább piackutatással foglalkoznak, azoknak sokkal több projektmenedzsment lesz a feladatuk, és elsősorban az ügyféligényeket kell kielégíteniük. Míg az előzőhöz inkább a bölcsész típusú fiatalok tartoznak, ide inkább a gazdasági vonalon mozgók, hisz a piaci trendek, a marketingstratégiák kiszolgálói lesznek.
Az angol nyelv magas fokú ismerete elvárt, hisz elsősorban a multinacionális cégek engedhetik meg maguknak a kutatásokat. Ráadásul gyakran több országban fut ugyanaz a vizsgálat, és az ügyfelekkel angol nyelven folyik a kommunikáció.
Azt látom, hogy kérdezőbiztosnak legfeljebb fesztiválokra mennek dolgozni, és a válaszadói visszautasítások miatt már az első napokban feladják. Piackutatóként ugyanazok a nehézségek jelentkeznek a pályakezdőknél, mint bármely szakmában. Egyrészt a Z generációnak nyugati a bérigénye, másrészt a fejlődési lehetőség legalább ilyen fontos.
Első körben junior kutatóként kezdik, általában a szenior munkatárs alá dolgoznak, és elsősorban asszisztensi feladatokat látnak el. Az a cég tudja megtartani őket, ahol látják az előmeneteli lehetőséget, és belátható időn belül szenior kutatókká válhatnak.
Baksa Balázs (Fotó: uniside in&out nyár kiadvány)
Akik multikörnyezetben képzelik a jövőt, és erre alkalmasak is, azok elsősorban nemzetközi kutatóintézetet választhatnak – ők sokszor nem is a hazai piacra dolgoznak, hanem a nemzetközi porondon. Itt lehetőségük van akár az anyacéghez is kerülni. A legnagyobb vállalatok marketingrészén külön piackutató részlegek működnek, itt is megismerhetik a hazai piac mellett a nemzetközit. Leginkább ez a terület lehet vonzó egy pályakezdőnek.
Akiket elborzaszt, hogy több száz ember között dolgozzanak, azok a családiasabb jellegű kisebb cégeknél, ügynökségeknél tudnak kibontakozni. Itt sokkal jobban elmélyedhetnek egy-egy területen, hisz az ilyen vállalkozások a kutatási eredmények átadása mellett az adott szakmai kérdésben tanácsadást is nyújtanak, az eredményeket pedig gyakorlatra fordítják.
