Szja-kedvezmény: Többet kereshetnek a 25 év alattiak, mint az idősebb munkavállalók?

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint tavaly 14,2 százalékkal nőtt a bruttó átlagkereset, azonban az infláció miatt a dolgozók reálbére közel 3 százalékkal csökkent Magyarországon. Ezzel egy időben az Eurostat friss adatai azt mutatják, hogy Románia után Magyarországon volt a legnagyobb növekedés a munkaerő költségekben 2023 utolsó negyedévében.

Az szja-kedvezmény kettős hatása: motiváció és bérfeszültség

A két évvel ezelőtt bevezetett 25 év alattiaknak járó szja-kedvezmény még mindig vitatott téma: vannak, akik szerint motiváló erővel bírt és ösztönözte a fiatal munkavállalókat, mások viszont úgy vélik, hogy jelentős konfliktusforrás a generációk között. A munkáltatók helyzete egyre nehezebb: míg próbálják kielégíteni létszámigényüket, meg kell küzdeniük a fennálló bérfeszültséggel és a munkavállalók fokozódó bérigényeivel is. 

Ezt tovább súlyosbítja a fiatal munkavállalók számára bevezetett adókedvezmény, ami jelentős változásokat hozott a munkaerőpiacon. Ennek értelmében a 25 év alatti fiatalok adóalap-kedvezményt vehetnek igénybe, azaz nem kell személyi jövedelemadót fizetniük, ha a havi bruttó keresetük nem haladja meg a 576 601 forintot. A munkáltatóknak ezen felül arra is gondolniuk kell, hogyan kezeljék a fizetés hirtelen csökkenését a 25. életév betöltésekor. 

A felsőoktatásban tanulók több mint háromnegyede vállal munkát a tanulmányai mellett, a friss diplomások 78 százaléka pedig az egyetem mellett vagy legalább a tanulmányai egyes szakaszaiban dolgozott. (Fotó: Humán Centrum)

Pozitív hatások a fiatal munkavállalók körében

Dénes Rajmund, a Humán Centrum cégcsoport igazgatója pozitívan értékelte, hogy a dolgozó diákok száma is folyamatosan nő. Ezt jól mutatja az Oktatási Hivatal 2023-as friss diplomások helyzetét vizsgáló kutatása is, amelyből kiderült, hogy a felsőoktatásban tanulók több mint háromnegyede vállal munkát a tanulmányai mellett, a friss diplomások 78 százaléka pedig az egyetem mellett vagy legalább a tanulmányai egyes szakaszaiban dolgozott.

„A Humán Centrum cégcsoporthoz tartozó Mind-Diák Szövetkezetnél azt tapasztaljuk, hogy ennek az adótörvényi szabályozásnak számos pozitív hozadéka volt: megmozgatta a munkaerő-piacot és aktívabbá tette az álláskeresési kedvet a 25 éven aluli diákoknál és gyakornoknál, hiszen így a bruttó bérük megegyezhet a kézhez kapott nettó fizetésükkel.“ – hangsúlyozta a cégcsoport igazgatója.

Megfordult a bérek alakulásánál megszokott rend

Dénes Rajmund kiemelte az szja-kedvezmény egy eddig kevésbé vizsgált, de annál jelentősebb negatív hatását: eltolódott az életkor és a munkatapasztalat alapján megszokott bérfelépítés. Ennek eredményeként előfordul, hogy egy fiatal ugyanannyi vagy magasabb fizetést kap ugyanabban a munkakörben, mint egy idősebb kollégája. Ez azonban általában átmeneti jelenség, mivel ebben a korosztályban a fiatalok általában diákmunkát vagy gyakornoki munkát végeznek, ami gyakran csak időszakos vagy részmunkaidős foglalkoztatást jelent a tanulmányaik mellett.

Az igazgató szerint gyakran előfordul, hogy a gyakornokok egy része annál a cégnél vállal főállású munkát, ahol a szakmai gyakorlatát végezte, azonban 25. életévüket betöltve mégis kevesebbet keresnek, mint diákként. Amikor kilépnek a diák státuszból, fizetésemelést várnak, és ha ezt nem kapják meg, könnyen dönthetnek a váltás mellett. Ez egy olyan tendencia, amely generációs szinten is érvényes.

„Ha a foglalkoztató elejét szeretné venni az adókedvezménnyel járó bérfeszültségnek, akkor kézzelfogható megoldásnak tűnhet az, hogy csökkent a bruttó béren. Egy direkt módja ennek, hogy egyedül a fiatalok bérét fagyasztja be a cég – ez az intézkedés azonban fordítva is elsülhet, és tovább növelheti a kialakult bérfeszültséget a generációk között” – mondta el Dénes Rajmund.

A szakértő szerint, ha nem lehetséges anyagi kompenzáció az idősebb korosztály vagy a 25 év feletti friss diplomások bérének különbségeire, akkor a béren kívüli juttatások lehetnek megoldások a kiegyenlítésre. Ilyenek lehetnek például a plusz szabadság, a SZÉP-kártya, a több home office nap, valamint céges eszközök biztosítása, mint például telefon vagy laptop.

Dénes Rajmund szerint a béren kívüli juttatások lehetnek megoldások a kiegyenlítésre, amennyiben nem lehetséges az anyagi kompenzáció. (Fotó: Humán Centrum)

Már a diákbérek tervezésekor érdemes figyelembe venni a hosszú távú lehetőségeket

Bár az adókedvezmény lehetővé teszi a fiatalok számára, hogy jobban fizető állásokat találjanak, még mindig korlátozhatja őket a végzettségük és a szakmai tapasztalatuk, amelyeknek illeszkedniük kell az állás elvárásaihoz. Ha azonban a munkaadó biztosítja a betanításhoz szükséges plusz erőforrásokat, és a diák vagy gyakornok munkatárs beválik, akkor hosszú távon értékes, állandó munkaerővé válhat akkor is, amikor a munkavállalóra már nem lesz érvényes az szja-mentesség. 

Ehhez azonban fontos, hogy már kezdetektől fogva, a diákbérek tervezésekor figyelembe vegyék ezt a lehetőséget, és olyan béreket állapítsanak meg, amelyek versenyképesek maradnak a státuszváltás után is. Ebben adhatnak támpontot a különböző országos bérfelmérések.

„A Humán Centrumnál rendszeresen vizsgáljuk a munkaerő-piaci adatokat földrajzi hely, iparág és cégméret szerint. 2024-ben közel 7000 béradatot is tartalmazó álláshirdetést néztünk át, melyekből a munkaadók is tájékozódtak, hogy felmérjék, versenytársaik milyen kínálattal vonzzák be a szakembereket. Az utóbbi időben azonban egyre többen szeretnének pontosan informálódni az álláskeresők oldaláról is, hogy a reális bérigényt fogalmazzanak meg a kiválasztási folyamat során” – emelte ki a szakértő.