A mérési rendszert már számos kritika érte. A PISA-teszt kezdetben csak az OECD- tagországok meglehetősen homogén csoportját érintette, de egyre növekvő ambíciója miatt az első ciklustól (2000) az utolsóig (2022) a részt vevő országok száma 32-ről 81-re nőtt, nagyrészt a sok alacsony és közepes jövedelmű ország hozzáadásának köszönhetően, ezzel nehezítve az objektív összehasonlítást. Montse Gomendio korábbi spanyol oktatási miniszter szerint súlyosan hibás az a feltételezés, hogy a PISA adatok az oktatási reformok végrehajtására adnának alapot.

Példátlan teljesítménycsökkenés

Azonban számos ország oktatáspolitikája próbál igazodni az OECD által kibocsátott jelentésekhez. A PISA-eredmények trendelemzése több évtizedes hanyatlást tár fel, amely jóval a járvány előtt kezdődött. Az olvasás és a természettudományok terén a teljesítmények 2012-ben, illetve 2009-ben érték el csúcspontjukat, mielőtt a teljesítmény zuhant, míg matematikában 2018 előtt a teljesítmény csökkenő tendenciát mutatott Ausztráliában, Belgiumban, Kanadában, Csehországban, Finnországban, Izlandon, Koreában és Hollandiában, Új-Zélandon, a Szlovák Köztársaságban és Svájcban is. „A diákok teljesítményének példátlan csökkenését látjuk a PISA történetében” – kommentálta az eredményeket a francia elemző Iréne Hu.

[kiemelt]A friss Pisa-sokk döbbentett rá több európai szakembert és politikust, hogy a végrehajtott oktatási reformok nem igazolták a hozzájuk fűzött reményeket. Érzékelhetően semmi nyoma sincs annak a reform-optimizmusnak, ami miatt rendszerszintű változtatáson esett át számos fejlett ország tanterve korábban. [/kiemelt]

Maxime Tandonnet francia esszéíró ideológiai okokra vezeti vissza az elhibázottnak tűnő korábbi intézkedéseket. „A mércéknek ez a csökkenése egy olyan ideológiai döntés eredménye, amely abból áll, hogy a meritokráciát és a kiválóságot fel kell áldozni a leépítés és az egalitarizmus érdekében – ez a hamis egyenlőség” vonja le írásában a konklúziót. Annak ellenére, hogy Franciaország egyre növekvő módon GDP-jének 5,2 százalékát fordítja nemzeti oktatásra (míg Spanyolországban, Németországban és Japánban ez az arány 4,5 százalék), a befektetett pénz nem térült meg a diákok teljesítményét tekintve.

Középszerűség felé irányuló versenyfutás

Tandonne szerint a középszerűség felé irányuló versenyfutás a politikai hatalom hosszú távú tervezéséből fakad, amely a kétségek nélküli, tudattalan, könnyen manipulálható egyének társadalmának összekovácsolását célozza meg. Az olvasás, írás és számolás képtelensége, az intellektuális kíváncsiság, a könyvek iránti szenvedély gyengülése megnyitja az utat a behódolás és a propaganda diadala felé. „Könnyebb befolyásolni és bizonyos irányban tartani a szellemi gyökerekkel nem rendelkező, az irodalom, a történelem és a filozófia vagy a tudományos ismeretek mércéitől megfosztott nőket és férfiakat”- vallja a francia esszéista.

Fotó: 123RF

A francia kormányra nagy nyomás helyezkedett, Gabriel Attal oktatási miniszter a tanároknak címzett levelében változások sorozatát jelentette be az általános iskolák, és a középiskolák színvonalának visszaállítása – különösen a matematika és a francia nyelvoktatás megerősítése – érdekében.

[kiemelt]A német diákok eredményei is lényegesen rosszabbak voltak, mint a korábbi években. „Az eredmények nem leptek meg. De figyelmeztettek.” – nyilatkozta Stolz miniszter. Még mindig Bajorország teljesített a legjobban egy németországi összehasonlításban. Bajorország volt továbbá az első szövetségi állam, amely azonnal reagált a PISA- vizsgálatra. Itt is az állami tanterv módosítását látták kívánatosnak, mely szerint a 2024/25-ös tanévtől bővül a német és a matematika oktatás óraszáma az általános iskolákban az angol, a művészet és a zene órák rovására. A tanulók egyre növekvő része nem tud (jól) németül, ezt az óvoda általánossá tételével kívánnák orvosolni, de ehhez hiányoznak a képzett óvónők.[/kiemelt]

A finnek a járványt és a háborút okolták

A korábban jól teljesítő finn 15 évesek kompetenciája matematikából, valamint olvasásból és természettudományokból is gyengült. A 2006-os csúcseredményekhez képest tapasztalható csökkenő tendencia azonban cselekvésre sarkallta a finn oktatási kormányzatot is, noha a hivatalos narratívában a hanyatlásért a járványt és a háborút okolták. Bizonyos változtatásokat vezetnek be a kisgyermekkori neveléstől a második osztályig. A kormányprogramnak megfelelően az iskolások alapkészségeit is erősítik, a matematika, az anyanyelv és az irodalom heti óraszám emelésével. Továbbá szükségessé vált a bevándorló hátterű tanulók nyelvi fejlődésének támogatása, és korlátozásra kerül a mobiltelefonok zavaró használata.

Az Uniót 2020-ban elhagyó Egyesült Királyságban is a 2022-es átlageredmények alacsonyabbak voltak 2018-hoz képest matematikából és olvasásból, de természettudományok terén hasonlóak. A legutóbb 2015-ben módosult nemzeti tanterven úgy tűnik nem szándékoznak szigorítani, mivel az ország így is a számukra megnyugtató 11-ik helyen végzett a 81 ország közül. Noha a kormányzat az egészségnevelési tantervből eltávolította a gender ideológiát és a 9. életév előtti szexuális nevelést, a maradék órákat az „érzelmi intelligencia” és az emberi kapcsolatokkal kapcsolatos kompetenciák fejlesztésére kívánja fordítani.

Valamennyi fenti államban teljesítményszakadék mutatható ki az „őshonos” és bevándorló-hátterű diákok matematika és szövegértés-teljesítményében. A PISA jelentés komoly erőfeszítést tesz ennek árnyalására, az alulteljesítők szoci-ökonómiai státuszának beszámításával. Így a bevándorló háttérnek tulajdonított szakadék már kisebbnek látszik. A statisztikai trükk azonban átlátszó, Szingapúr pl. olyan oktatási rendszerrel bír, ahol majdnem minden harmadik tanuló (!) bevándorló és a vizsgált iskolák teljesítménye a világ élvonalában van.

Setényi János, Gali Zsófia

A szerzők a Tanuláskutató Intézet munkatársai.