Az Energiatudományi Kutatóközpont, a Semmelweis Egyetem és a Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársai arra keresték a választ, milyen méretű levegőrészecskéken képes a koronavírus megtapadni, és milyen külső tényezők (levegőminőség, mozgás stb.) befolyásolják terjedését.
„A világon minden eddiginél szélesebb tartományban (70 nanométer – 10 mikrométer) tudtuk kimutatni a vírust a levegőrészecskéken – egészen alacsony méreten is” – idézi Müller Veronikát, a Semmelweis Egyetem (SE) Pulmonológia Klinikájának igazgatóját az SE közleménye.
„A koronavírus örökítőanyaga leginkább a 0,5–4 mikrométer tartományú aerosolban volt jelen, de ultrafinom részecskéken is azonosítottuk” – tette hozzá Müller Veronika.
Ez azért lényeges, mert
A szállópor (PM 2,5 azaz 2,5 mikrométernél nem nagyobb részecskék) önmagában is veszélyes, mert a tüdő mélyébe is bejut.
A kutatás szerint a vírusokat nagyon könnyen belélegezhetjük, így fontos lehet a maszk bizonyos helyzetekben (Fotó: 123rf)
A 0,3 mikrométernél (300 nanométer) kisebb, néhány száz nanométeres részecskék pedig a felső légutakból a léghólyagokon keresztül közvetlenül a vérbe is be tudnak kerülni. Mivel ez a tartomány megegyezik a vírus RNS-ének méretével,
A részecskék döntően reszuszpenzióval kerülnek a levegőbe; azaz leülepednek, de hasonlóan a vízhez, mozgás hatására felkavarodnak. Vagyis, ha valaki átsétál egy kórtermen, felkavarja a levegőt, és belélegzi, bekerülhet a szervezetébe a kórokozó.
– hangsúlyozta Müller Veronika.
Ez még inkább előtérbe helyezi a takarítás jelentőségét.
– emelte ki a szakember.
„A kutatás nyomán már azt is tudjuk, hogy a vírusokat vagy egyéb kórokozót hordozó részecskéket nagyon könnyen belélegezhetjük, s bevallom, azóta én is másképp tekintek az izolációra.” A megállapítások a helyes maszkhasználatot illetően is segítséget jelentenek.
„Célunk, hogy segítsünk a kórházaknak, orvosoknak abban, hogy még hatékonyabban tudjanak fellépni a levegőben terjedő fertőzésekkel szemben, s hogy rámutassunk, egy intenzív környezetben (intenzív osztályon), ahol a fertőzés kockázata nagyon magas, az eddiginél is több figyelmet igényel az aeroszolok elleni küzdelem” – emelte ki Müller Veronika.
Ősszel írtunk arról, hogy soha nem látott mértékben hatott a fiatalok lelki egészségére a koronavírus-járvány. Egy európai uniós felmérés szerint csak 2021-ben több mint 40 százalékkal nőtt a gyermek- és ifjúságpszichiátrián kezelt fiatalok száma a 2019-es adatokhoz képest.
