További menü

UNI in&out kiadványok

Az UNI in&out kiadványokkal szakítottunk azzal a hagyománnyal, hogy a felsőoktatásba igyekvőket tartjuk egyedüli célcsoportnak, arra alapozva, hogy a felsőoktatási intézmények minden évben novembertől következő év februárjáig bombázzák hirdetéseikkel, tartalmaikkal a diákokat. Azt gondoljuk, hogy az egyetemi hallgatóknak éppúgy szükségük van egy tematikus kiadványra, mint a felvételizőknek: őket munkaerőpiaci információkkal, elemzésekkel és interjúkkal tudjuk segíteni. Emellett gondolunk a felvételizőkre fél, egy évvel a felvételijük előtt állókra is, hiszen felkészültségüket, tudatossági szintjüket nagyban erősíthetjük, ha korábban érjük el őket az orientáló tartalmakkal.

Az érintettek (egyetemek, tanárok, felvételizők, egyetemisták, végzősök és szüleik) tehát egész évben igénylik azt a fajta kommunikációt, amit ma sehol máshol nem találnak meg. Elsősorban szakmai, piaci és hallgatóközpontú megközelítésben teszünk közzé tartalmakat a print kiadványokban és az online felületeinken is.

Azért, hogy ne csak az adott év végével lehessen megszólítani a valójában már a döntés küszöbén állókat, hanem a 3. éves (11-ikes), orientálható diákokat is tájékoztatni lehessen, portfóliónkban megtalálható nyári tematikájú kiadványunk, amely első alkalommal 2022 májusában jelent meg. Időszakos kiadványunk megszólítja az egyetemistákat is: nyári gyakornoki programok, pályakezdőknek szánt tanácsok segítik őket a munkaerőpiacra történő kilépés folyamatában.

Tartalmi felépítés

Interjúkat készítünk a felsőoktatás érintettjeivel, szereplőivel:

  • • Állami, minisztériumi, finanszírozási szereplőkkel
  • • Adott szakok vezető egyetemi szakembereivel
  • • A képzési területhez kapcsolódó cégek hr- vagy első számú vezetőivel
  • • Az adott szakra járó, vagy frissen végzett hallgatókkal

Az intézményi és képzési területi rangsorokhoz az OH adatait (FIR, DPR AAE) és a Clarivate megoldásait használjuk fel, és az egyes képzési területek esetében szakirányú rangsorokat is készítünk. Az egyes képzési területi listákhoz kapcsolódnak a fenti interjúk.

  • • Megmutatjuk, hogyan (hány ponttal) lehet bejutni ezekre a szakokra
  • • Milyen eredményekkel jutottak be az adott képzési területre, szakra a hallgatók
  • • Az adott képzésen milyen nemzetközi eredményei vannak az oktatóknak, kutatóknak

Többezer példányban jut el a legrelevánsabb helyekre:

  • középiskolákba (a tankerületekkel egyesével megállapodva a gimnáziumok 11 és 12. évfolyamaiba osztályonként 2-5 példány jut el), szakképző centrumokba, partnereink rendezvényeire,
  • nagy fiatalokat célzó kiállításokra, fesztiválokra (Educatio, EFOTT, MCC Feszt, Brain Bar), a Relay és Inmedio hálózataiba, valamint elektronikus értékesítő pontokra, mint a Libri.hu és a Laptapír.hu.

A formátum és a hosszútávon is hasznos információk, a kiemelt, felsőoktatással kapcsolatos tartalmak arra ösztönzik az olvasóközönséget, hogy többször átnézzék, forgassák a kiadványt.

Az olvasók: fiatal célközönség (16-25), a felvételizők és családjuk, tanárok, egyetemek vezetői, munkatársai, végzős hallgatók, akik karrierlehetőségeket keresnek és azon vállalatok, ahol pályakezdők számára is kínálnak pozíciót.

Miért érdemes benne megjelenni?

Egyetemként népszerűsítheti:

  • • fontos szakokat, új, megújult képzéseket, egyetemi imázst, egyetemi várost
  • • kommunikációt, mentorprogramot, ösztöndíjakat, előnyöket
  • • kutatási eredményeket, duális képzési programokat, híres végzetteket

Vállalatként népszerűsítheti:

  • • gyakornoki programot, nyári munkát
  • • munkáltatói márkát
  • • saját képzést, duális képzési programot
  • • vagy akár B2C kommunikációban a fiatalokat célzó, általuk kedvelhető terméket

Diplomátszerzek.hu

A diplomatszerzek.hu oldalon 9 rovatban tartalmainkkal azoknak kívánunk segítséget nyújtani, akik felsőoktatásban szeretnének továbbtanulni. Mire érdemes figyelni az egyetem első félévében, évében, hogyan készülj fel, és egyáltalán mi alapján lesz jó a pályaválasztás. Mert mindenki tovább akar tanulni.

Az online felületeken megjelenő tartalmak jellemzően:

  • • interjúk
  • • egyetemek vagy szakközépiskolák, gimnáziumok fejlesztéseiről, eredményeiről, versenyekről szóló cikkek, riportok
  • • egyetemi és vállalati – a fiatalokat érdeklő – hírek
  • • pályázatok diákoknak, tanároknak, intézményeknek
  • • oktatásszakmai elemzések, kutatási eredmények
  • • tudományos munkák ismertetése (nyilvános PhD, TDK, OTDK)
  • • az egyetemi és középiskolai élet kihívásai, legjobb gyakorlatok bemutatása
  • • saját és releváns szakterületi kutatások ismertetése
  • • hallgatói önkormányzati élet, szakkollégiumi mozgalom bemutatása
  • • szórakoztató témák
  • • generációs társadalmi kérdések
  • • oktatási rendezvényekről, fesztiválokról tudósítás.

Rovatok

  • • Uni
  • • Én rangsorom
  • • Rangsorok
  • • Tudastár
  • • Munka
  • • Pénzügyek
  • • Példakép
  • • Kvíz
  • • Free

Rovatok bemutatása

  • • Uni
    Rovatunkban mindent megtalálsz az egyetemi képzésről, a felvételiről, a pontszámításról és az egyetemi életről.
  • • Én rangsorom
    A funkció regisztrációval lesz elérhető, feliratkozással: itt az összes rangsorunk elérhető lesz, amit testre is szabhatsz.
  • • Rangsorok
    Az UNIside saját és a világban elérhető, a hazai egyetemek szempontjából releváns rangsorok eredményeiről írunk itt. És persze a hazai egyetemek ezeken való szerepléséről.
  • • Tudastár
    Újdonságok az egyetemi tananyagban, az oktatásfejlesztésben, friss, tudományos felfedezések, tanulmányok, de mindezek előtt segédletek neked az érettségihez.
  • • Munka
    Pályaválasztási tanácsok, munkalehetőségek, tények, friss kutatások, jogszabályi kérdések a munka világáról és segítség az elhelyezkedésben, eligazodásban ami a gyakornoki programokat, diákmunkát vagy duális képzést érinti.
  • • Pénzügyek
    Hogy élj meg az egyetemi évek alatt? Milyen módszerek segítenek beosztani a pénzed? Hogy válj pénzügyileg tudatossá? Ebben segítünk.
  • • Példakép
    Interjúk sikeres vezetőkkel, művészekkel ismert és érdekes emberekkel, fiatalokkal, akik már elértek valamit és akik példaképként is szolgálhatnak a számodra.
  • • Kvíz
    Teszteld a tudásod: érettségi, műveltség, vagy humor? A hét több napján találkozhatsz fejtörőinkkel, hogy könnyebben menjenek a megmérettetések és tágítsuk a szemléleted.
  • • Free Érdekességek, programajánlók, kritikák. Az élet könnyed oldala, mert bár minden a tanulásról szól, lehet azt könnyedén is.

Szakmátszerzek.hu

Rovatok

  • • Mi leszek?
  • • Egészség
  • • Iskolák
  • • Kvíz
  • • Kikapcs
  • • Szakmák
  • • Munka
  • • Fősodor
  • • Videó

Rovatok bemutatása

A szakmatszerzek.hu weboldalon 9 rovatban átlagosan napi 2-3 új tartalmat publikálunk. A honlap indítása óta eltelt eltelt másfél év óta több mint 700 ezren keresték fel a szakmatszerzek.hu honlapját.

  • • Mi leszek?
    Szakmák, példaképek, sikersztorik, inspiráló történetek, jövőképek.
  • • Egészség
    Testi-lelki egészség, életmód, táplálkozás, munkavédelem, megelőzés és gyógyítás.
  • • Iskolák
    Oktatás-tanulás, tanárok-diákok, vizsgák, szakmai versenyek, ösztöndíjak, lehetőségek anyagi, lelki hatások.
  • • Kvíz
    Szórakoztató és edukatív fejtörők, rejtvények, kulturális, műveltségi és érettségihez kapcsolódó tesztek és kvízek. Publikált kvízeinket az indulás óta több ezren töltötték ki.
  • • Kikapcs
    Szórakoztató és könnyed tartalmak: programok, szépség, divat, zene és könyvek, humor.
  • • Szakmák
    Szakmák bemutatása, szakképzettség megszerzéséhez szükséges követelmények.
  • • Munka
    Munkavégzésről, szabályokról, lehetőgekről, bérezésről, foglalkoztatási formákról. Diákmunka, vállalkozás, jogi kérdések.
  • • Fősodor
    Szakpolitikai hírek, jogszabályi változások, elemzések, nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok.
  • • Videó Videós tartalmaink interjúk, montázsok, riportok, hangulatvideók eseményekről, fesztiválokról, kiállításokról.
További menü
Hamarosan...

Az élethelyzettel együtt változik az MI szerepe is


Szerző: Devecsai János - 2026.11.17.

Az MI egyre inkább a mindennapjaink részévé válik, de egyáltalán nem mindegy, hogy mire, milyen gyakran és mennyire tudatosan használjuk ezeket az eszközöket. A Z generáció lelkes MI-felhasználó, viszont érdemes különbséget tenni a 18–29 éveseken belül is, mert bár ez a korcsoport magabiztosan használja a technológiát, a korosztályon belül mégis vannak különbségek. A 18–22 (egyetemista korúak, pályakezdők) és a 23–29 évesek (fiatal felnőttek) eltérő élethelyzetben vannak, mások a tapasztalataik és a digitális rutinjuk, és ez az MI-használatukban is különbséget eredményez.

A cikk eredetileg a Pályaképek UNI in&out 2026 Innováció kiadványában jelent meg. A cikk szerzői Bukovics Babett és Szikora Rebeka, a Code Intelligence szenior kutatói.

A CODE Intelligence az elsők között vizsgálta a magyarok MI-érettségét a saját AI Indexének meg alkotásával. A kutatás abból indult ki, hogy fontos megérte ni, miként alakítja át a mesterséges intelligencia a mindennapi életet és a gazdaságot, valamint milyen tényezők erősítik vagy gyengítik a technológiába vetett bizalmat. A kutatás egy 1000 fős reprezentatív lakossági telefonos megkérdezésen alapult, és cikkünkben a Z generációsok (18 29 évesek) almintáját vizsgáltuk. A fiatalokon belül két csoportot (18–22 és 23–29 évesek) is elkülönítettünk, ezeknél a mintaméretből fakadóan érdemesebb tendenciákat értelmezni, mintsem pontos, általánosítható arányokról beszélni.

Eltérő élethelyzetek, eltérő MI-használat

A 18–29 évesek 43 százaléka be vallása szerint rendszeresen használja a mesterséges intelligenciát, további 28 százalék pedig alkalmi felhasználó. Meg lepő lehet, hogy 19 százalékuk soha nem próbálta ki az önálló MI-eszközöket, tehát az átfogó MI-írástudás nem általánosítható a teljes generációra. Területi megoszlásokat vizsgálva elmondható, hogy Budapesten átlagon felüli arányban jelennek meg mind az alkalmi, mind a rendszeres használók, a megyeszékhelyeken az esetenkénti használat jellemzőbb a többi településtípushoz képest, az egyéb városokban viszont jelentősen magasabb arányban vannak azok, akik még soha nem is próbálták az MI-felületeket. A községekben élők körében a rendszeres MI-használat az átlaghoz közelít, ugyanakkor ebben a csoportban a legmagasabb azok aránya, akik csak ki próbálták, de nem váltak rendszeres felhasználóvá.

A 18–22 éveseket inkább az alkalmankénti használat jellemzi, míg a 23–29 esztendősek rendszeresebben élnek a mesterséges intelligencia nyújtotta lehetőségekkel. A két korcsoport közötti különbség azonban a használat gyakorisága mellett annak céljában is megmutatkozik: a 18–22 évesek kimagasló arányban veszik igénybe szövegírásra vagy szövegszerkesztésre, tanulásra és magyarázatok kérésé re, ami egybevág a (többségében) tanulói élethelyzetükkel. Ezzel szemben a 23–29 esztendősek nagyobb arányban használják információkeresésre, programozásra és képgenerálásra. Az utóbbi csoport mindennapi életébe – amit a rendszeresebb használat is jelez – az MI mélyebben beépülhetett, ők na gyobb arányban használják a mesterséges intelligencia asszisztensi funkcióját a személyes teendőik támogatására. Míg az egyetemisták/pályakezdők a kutatás eredményei szerint szíve sebben nyúlnak a Google Geminihez (18–22: 42% vs. 23–29: 9%), addig a fiatal felnőttek körében az adatok alapján egyértelműen a ChatGPT dominál (18–22: 54% vs. 23–29: 81%).

Összességében tehát míg az egyetemista korúak elsősorban a tanulást támogatják az MI segítségével, addig a fiatal felnőttek egyre inkább a munkájuk és a mindennapi feladataik hatékonyabbá tételére használják. A munkaerőpiacra lépés kapcsán az egyetemista korcsoport számára fontos lehet felismerni, hogy az eltérő területű MI-készségekre lehet szükségük, mint amit a tanulmányi időszakuk alatt kamatoztatni tudtak.

A rutin nem feltétlenül jelent nagyobb bizalmat

Mit jelent magabiztos MI-használónak lenni? Gondolhatnánk, hogy aki gyakran él a mesterséges intelligencia nyújtotta lehetőségekkel, az bizonyára magabiztosan használja és bízik is az eszköz adta válaszokban. Az eredmények alapján azonban a gyakori MI-használat nem jelent nagyobb magabiztosságot vagy feltétlen bizalmat a technológiában. A 18–29 évesek 61 százaléka inkább magabiztosnak érzi magát az MI-használatában, mi közben mindössze 22 százalékuk bízik az MI-eszközök által adott válaszok pontosságában. Az eredmények alapján azok a 18 29 esztendősek, akik rendszeresen használják a mesterséges intelligenciát, inkább középen találhatók mind az MI-használati magabiztosság, mind pedig az MI-válaszok pontosságába vetett bizalom skálán, míg az alkalmankénti felhasználók jellemzőbben szélsőségesen magas vagy alacsony értékeket adtak meg. Mindez arra mutat, hogy az MI használatában szerzett rutin és az MI válaszaiba vetett bizalom két különböző dolog. A két korcsoporton belül is eltérő mintázat rajzolódik ki. A 18-22 évesek körében gyakoribbak a szélsőséges önértékelések, míg a 23–29 esztendősek jellemzően konzisztensebben ítélik meg a saját magabiztosságukat és az MI-válaszok megbízhatóságát. A fiatal felnőttek esetén nagyobb a különbség a saját MI-használati magabiztosság és a technológiába vetett bizalom között, ami arra utalhat, hogy körükben a nagyobb rutin együtt jár a technológia korlátainak felismerésével. A kutatás eredményei így azt az arisztotelészi gondolatot idézik, hogy minél többet tudunk, annál inkább felismerjük a tudásunk határait. Az MI-érettség te hát nem feltétlenül abban mutatkozik meg, hogy valaki jobban bízik az MI-ben, hanem abban, hogy magabiztosan használja, miközben kritikusan értékeli annak válaszait.

Bár a fiatalok életébe beépült az MI-használat, a munkáltatók és az egyetemek le vannak maradva

A 18–29 évesek 57 százalékának a munkahelyén vagy a tanulmányi intézményében nincs szabályzat vagy iránymutatás az MI-használattal kapcsolatban, pedig háromnegyedük legalább alkalmanként használja vagy használná azt. Húsz százalék esetén korlátozott használat engedélyezett, míg 18 százalék számolt be arról, hogy az egyetemükön vagy a munkahelyükön javasolják is a mesterséges intelligencia nyújtotta lehetőségek alkalmazását. A korcsoportot tovább bontva szintén nagyobb eltérések figyelhetők meg: az adatok alapján a 23–29 évesekhez viszonyítva a 18–22 esztendőseket nagyobb arányban biztatják az MI-használatra, míg a fiatal felnőttek munkahelyén általában nincs ezzel kapcsolatos iránymutatás. Munkahelytípus tekintetében viszont az is látszik, hogy akik irodai, számítógépes környezetben dolgoznak, azok az átlagosnál magasabb arányban mondták, hogy van szabályozás az MI-használattal kapcsolatban. Miközben tehát a fiatalok már széles körben használják az MI-t, sok esetben az intézmények, a munkáltatók magukra hagyják őket az MI munkavégzésbe építési modelljeinek kialakításával, így a pályakezdőknek jellemzően maguknak kell előállniuk egy tervvel, hogy miként használhatják fel hatékonyan ezeket a technológiákat.

Az MI inkább átalakítja, mintsem kiváltja a fiatalok munkáját

A 18–29 évesek 67 százaléka úgy véli, hogy a munkakörében vagy a tanulmányaiban egyáltalán nem elvárás az MI-eszközök használata. A korosztályt tovább bontva a 18–22 esztendősek inkább érzik a nyitást az MI-használattal kapcsolatban a munkahelyek és a tanulmányi intézmények részéről, szemben a 23–29 évesekkel. A mesterséges intelligencia felbukkanása nyomán felmerülhetett a félelem, hogy kiváltja az emberi munkaerőt, ami a munkavállalóknak nehézséget jelenhet a piacon való elhelyezkedés során. A kutatás eredményei alapján azonban a fiatalok ennél árnyaltabban látják a kérdést. A 18–29 évesek 45 százaléka szerint a munkaköre egyáltalán nem váltható ki MI-eszközökkel, míg további 36 százalék úgy véli, hogy legfeljebb a feladatok kisebb részét tudnák megoldani a szóban forgó lehetőségekkel. A 23–29 esztendősek biztosabbak abban, hogy a munkájukat nem fenyegeti az MI, míg a 18–22 évesek körében magasabb azok aránya, akik szerint a munkájuk teljes egészében kiválthatóvá válik. Akik a mesterséges intelligenciát használják a munkahelyi feladataik megoldására, azok jellemzően jobban aggódnak amiatt, hogy az átveheti a helyüket. Ez ismét megerősíti, hogy a munkahelyeken szükség van az MI-használattal kapcsolatos stratégiára, belső állásfoglalásra, kommunikáció kialakítására, ami helyre teszi az MI és a munkavállalók viszonyát a rendszerben, csökkentve a téma okozta stresszt az alkalmazottakban. Az MI sikeres integrációja ezért sem a vállalatoknál, sem az egyetemeken nem pusztán technológiai kérdés. A munkavállalói és hallgatói percepciók, félelmek és a használatából eredő rutinok megértése teremtheti meg az alapját annak, hogy az intézmények célzottan fejlesszék az MI-tudatosságot, és egyértelmű kereteket adjanak az ember, valamint a technológia együttműködéséhez.

Még több értékes tartalom vár!

Az UNI in&out kiadványt megújult címmel, de a megszokott tartalommal, Pályaképek néven érheted el. A 2026-os Innováció lapszámban olyan témákban mélyedhetsz el, amik valóban számítanak – oktatásról, jövőről, karrierről. Digitális és print formátumban is elérhető a shop.uniside.hu oldalon!

Hírlevél

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Minden héten válogatott tartalmainkat kapod meg, hogy naprakész lehess oktatási, egyetemi, innovációs témákban.

Webshop: Uniside  Kiadvány vásárlás