Az építőmérnöki végzettséggel hol helyezkedhetsz el?

Építőmérnökként főleg építő vagy építész irodákban, építkezésekkel foglalkozó cégeknél tudsz elhelyezkedni, de akár magánvállalkozásba is kezdhetsz.

A leggyakrabban betöltött munkakörök, amelyeket elláthatsz: építőmérnök, építőipari egység vezetője, építő- és építésztechnikus, műszaki rajzoló, szerkesztő, mérnök vagy építőipari szakmai irányító, felügyelő.

A leggyakrabban betöltött munkakörök, amelyeket elláthatsz építőmérnöki képesítéssel: építőmérnök, építőipari egység vezetője, építő- és építésztechnikus (Fotó: 123rf)

Továbbá olyan munkaköröket is betölthetsz, mint építésvezető, munkahelyi mérnök, tervezőmérnök, műszaki előkészítő, statikus tervező, művezető, műszaki asszisztens, vezető, építéshatósági ügyintéző. A listát hosszan lehetne folytatni, hiszen nagyon sokrétű álláslehetőségeket kínál a műszaki terület. 

Híres építőmérnökök

John Smeaton (1724–1792) brit építőmérnök volt, hidak, csatornák, kikötők és világítótornyok tervezéséért volt felelős. Smeaton volt az első önjelölt „építőmérnök”, és gyakran az „építőmérnökök atyjának” tartják. Továbbá gépészmérnök és kiváló fizikus is volt egyben.

A Széchenyi lánchíd budai hídfője és a Váralagút a Clark Ádám téren (Fotó: 123rf)

Clark Ádám, azaz Adam Clark (1811–1866) skót mérnök volt, a budapesti Széchenyi lánchíd építésének vezetője és a budai Váralagút tervezője. 1834-ben Adam Clark a Hunter & English gépgyárában gépépítő mérnökként dolgozott. Itt ismerkedett meg Széchenyi Istvánnal, aki akkor Londonban a Duna szabályozásához szükséges gépeket rendelte meg. Széchenyi Clarkra bízta ezeknek a gépeknek a felállítását és a gépmunka vezetését. 1835-ben a budapesti lánchíd építéséhez művezető mérnöknek nevezték ki, egyúttal ő lett a híd tervezésével és a hídépítés fő vezetésével megbízott William Tierney Clark hidrotechnikus helyettese. Továbbá részt vett az első köztéri szökőkút, az első pesti sétatér építésében is. Megtervezte az első budai vízvezetéket, amelyet azonban pár év múlva le kellett bontani. Utolsó nagy műve a budai Váralagút volt, melynek végleges kivitelezési terveit 1851-ben készítette el, William Tierney Clark budapesti irodájának korábbi tervei alapján. Amikor a terveket elfogadták, az alagútépítő társaság bizottsága őt bízta meg a mű építésének vezetésével és kinevezte főmérnöknek is.

Milyen szakképzettséget ad az építőmérnöki szak?

• Építőmérnök.

Jelenleg az országban az alábbi intézményekben érhető el ez a képzés:

• Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Kar,
• Debreceni Egyetem Műszaki Kar,
• Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Kar,
• Óbudai Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kar,
• Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kar,
• Széchenyi István Egyetem Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Kar.

Angolul jelenleg a DE és a SZE képzésén választhatod ezt a szakot Civil Engineering néven.

Ezekből a tantárgyakból jó, ha erős vagy, ha ezt a szakot nézted ki magadnak:

• Kötelező érettségi követelmények (a legtöbb intézményben egyet legalább egyet emelt szinten kell teljesíteni):
  • matematika (közép vagy emelt szintű érettségi).
• És még ezek közül érettségi teljesítése:
  • biológia, fizika, informatika, kémia (közép vagy emelt szintű érettségi).
• További vizsgatárgyakat itt találsz az egyetemek leírásában, amelyek beszámíthatóak jelentkezésnél, ha:
  • a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre,
  • a Debreceni Egyetemre,
  • a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre,
  • az Óbudai Egyetemre,
  • a Pécsi Tudományegyetemre,
  • a Széchenyi István Egyetemre jelentkezel.

Egy építőmérnök ismeri az építőmérnöki gyakorlatban alkalmazott alapvető tervezési elveket és módszereket (Fotó: 123rf)

Milyen előképzettség segít a bejutásban?

Célszerű már eleve olyan középiskolát választanod, ahol indítanak matek vagy reáltagozatos osztályt. De egy nem tagozatos gimnáziumban is előnyre tehetsz szert, ha az utolsó két évedben fakultációnak választod a matekot és/vagy a fizikát.

2024-től a többletpontokat felváltják az intézményi pontok. Vagyis 100 pont esetében az egyetemek maguk dönthetik el, mire adnak plusz pontokat a diákoknak. Szakképzésért intézményi pontot azonban továbbra is adhatnak az egyes egyetemek.

Képzési terület: 

• Műszaki képzés.

Mennyi időbe telik a képzés?

• 8 félév.

Milyen specializációi vannak, és azoknak milyen szakterületei?

Intézményenként változhat az, hogy milyen specializációra van lehetőséged ezen a szakon illetve, hogy hány fős alaplétszámmal indítanak el egy szakirányt.

Milyen tudományágakra és szakterületekre épül a képzés?

• természettudományi ismeretek
  • (matematika, fizika, mechanika, kémia),
• gazdasági és humán ismeretek
  • (közgazdaságtan, vállalkozási és menedzsment ismeretek, államigazgatási és jogi ismeretek),
• általános építőmérnöki ismeretek
  • (anyagismeretek, építőmérnöki ábrázolás, geodézia, geoinformatika, geotechnika, magasépítési, mélyépítési, közlekedési és vízi létesítmények, települési és környezetmérnöki ismeretek).

Milyen gyakorlati követelményei vannak a szaknak?

A szakmai gyakorlat legalább hat hét időtartamot elérő, szakmai gyakorlóhelyen szervezett gyakorlat. A szakmai gyakorlat kritérium követelmény.

Mit tud egy építőmérnöki szakon végzett hallgató?

• Az építőmérnöki szakterületen leggyakrabban alkalmazott szerkezeti anyagokat, azok tulajdonságait és alkalmazásuk feltételeit ismeri.
• Ismeri az építőmérnöki gyakorlatban alkalmazott alapvető tervezési elveket és módszereket.
• Jártas az alapvető építéstechnológiai eljárásokban, az alkalmazott munka- és erőgépek működési elveiben továbbá ismeri a talajmechanikai, alapozási elveket, módszereket.
• A gyakorlatban leggyakrabban használatos mérési és alapvető földmérési eljárásokat, azok eszközeit, műszereit, mérőberendezéseit ismeri.
• Ismeri a híd-műtárgy építési-fenntartási szakmai elméleti gyakorlati módszereket.
• A szakterületéhez kapcsolódó informatikai és infokommunikációs módszerekkel, eljárásokkal tisztában van.

Az építőmérnöki szakma teljes területén műszaki vezetői tevékenységet végzi el, építési műszaki ellenőri tevékenységet végez (Fotó: 123rf)

Mivel foglalkozik egy építőmérnök a mindennapokban? 

• Az építőmérnöki szakma teljes területén műszaki vezetői tevékenységet, továbbá építési műszaki ellenőri tevékenységet végez. Ezeken túl építési, akadálymentesítési, fenntartási és üzemeltetési, vállalkozási és szakhatósági feladatokat lát el.
• Alkalmazza az építőmérnöki tervezés modelljeit és számítási módszereit.
• Műszaki módon (pl. rajzban) kommunikál.
• A mérnöki létesítmények viselkedését és a mérnöki munkát befolyásoló jelenségeket megérti.
• Településüzemeltetési feladatokat és a településmérnöki tevékenységek körébe tartozó építőmérnöki részfeladatokat lát el.

Hol tanulhatsz tovább, ha itt végzel?

Mesterképzésen elsősorban olyan szakokon tanulhatsz tovább, mint:

• településmérnöki,
• szerkezet-építőmérnöki
• infrastruktúra-építőmérnöki
• építményinformatikai mérnöki,
• földmérő- és térinformatikai mérnöki szak.

A megfelelő plusz tárgyak teljesítésével az alapszakodtól valamennyire eltérő mesterképzést is választhatsz. Így olyanok is szóba jöhetnek, mint az építész, gépészmérnöki, létesítménymérnöki, mechatronikai mérnöki, hidrogeológus mérnöki, közlekedésmérnöki, műszaki menedzser, sportmérnöki, villamosmérnöki, bánya- és geotechnikai mérnöki, biztonságtechnikai mérnöki, energetikai mérnöki, épületgépészeti és eljárástechnikai gépészmérnök, faipari mérnöki, anyagmérnöki, földtudományi mérnöki, gépészeti modellezés, ipari terméktervező mérnöki, kohómérnöki, űrmérnöki vagy egészségügyi mérnöki szak.

A műszaki képzéssel kapcsolatos legújabb rangsorokat az UNI 2023 kiadványunkban olvashatjátok el, amit itt tudtok megvásárolni. 

További részleteket a szakról a felvi.hu oldalán olvashattok.