Az építészmérnöki végzettséggel hol helyezkedhetsz el?

Építészmérnökként főleg építész irodákban, építkezésekkel foglalkozó cégeknél tudsz elhelyezkedni, de akár magánvállalkozásba is kezdhetsz.

A leggyakrabban betöltött munkakörök, amelyeket elláthatsz: építészmérnök, építőmérnök, építőipari egység vezetője, építő- és építésztechnikus, műszaki rajzoló, szerkesztő, mérnök vagy építőipari szakmai irányító, felügyelő.

A leggyakrabban betöltött építészmérnöki munkakörök, amelyeket elláthatsz: építészmérnök, építőmérnök, építőipari egység vezetője, építő- és építésztechnikus, műszaki rajzoló (Fotó: 123rf)

Továbbá még olyan munkaköröket is betölthetsz, mint műszaki előkészítő, tervező, építésvezető, építészeti rajzoló, műszaki asszisztens, vezető vagy építész tervező. A listát hosszan lehetne folytatni, hiszen nagyon sokrétű álláslehetőségeket kínál a műszaki terület. 

Híres építészek

Számtalan híres magyar építészünk van, akiknek főleg Budapesten, de országszerte is rengeteg híres épülete áll. A teljesség igénye nélkül említünk meg pár igazán nagy nevet.

Ybl Miklós (1814–1891) a 19. század egyik legnagyobb magyar mestere, a historizmus európai jelentőségű képviselője volt. Legismertebb művei a budapesti Magyar Állami Operaház, a Fővámház, a Várkert Bazár vagy a Szent István-bazilika. Tiszteletére alapították 1953-ban az évenként kiosztott építészeti Ybl Miklós-díjat, amely az építészeti tevékenységért kapható legrangosabb hazai szakmai kitüntetés.

A Magyar Állami Operaház Budapest egyik legjelentősebb 19. századi műemléke. Neoreneszánsz stílusban épült Ybl Miklós tervei alapján. (Fotó: 123rf)

Steindl Imre (1839–1902) a magyar Országház, a Parlament tervezője. De az ő műve még a Margit híd hídfői és az ELTE Múzeum körúti egyetemi épületei is. Steindl követője volt kora stílusának, a romantikus életszemléletben gyökerező historizmusnak.

Schulek Frigyes (1841–1919) alkotásai közé tartozik a budavári Halászbástya és a János-hegyen az Erzsébet-kilátó. Az ő nevéhez fűződik még a várban a Mátyás-templom neogótikus átépítése is. Stílusa a historizmus volt, bizonyos eklektikus elemekkel.

Lechner Ödön (1845–1914) építész, a magyar stílusú szecesszió úttörője. Jellegzetes épületei Budapesten az Iparművészeti Múzeum, a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet vagy a Postatakarékpénztár.

Kós Károly (1883–1977) népies stílusú építész. A Fővárosi Állat- és Növénykert több pavilonját is ő tervezte. A budapesti Kós Károly tér lakóépületei is az ő nevéhez fűződnek, amely a Barátok közt tévésorozat külső jelenetei helyszínéül is szolgált. Sztánai lakóháza a „Varjúvár” és a később róla elnevezett budai Városmajor utcai iskola is hűen tükrözi jellegzetes építészetét.

Makovecz Imre (1935–2011) a magyar organikus építészet megteremtője, a Magyar Művészeti Akadémia alapítója. Híres alkotásai közé tartozik a Pázmány Péter Katolikus Egyetem piliscsabai épületegyüttese, a Stephaneum, a Pancho Aréna vagy a Makói Hagymatikum Gyógyfürdő.

Így jártam anyátokkal – Ted Mosby (Fotó: 20th Century Fox Television)

A filmekben és sorozatokban meglepően sokszor találkozhatunk építészekkel, bár a munkájukba ritkán láthatunk bele. Sokszor csak úgy ábrázolják őket, hogy nagy tervezőasztalok előtt görnyedve hosszasan rajzolnak vagy óriási tervrajzokkal szaladgálnak. Néhány példát azért megemlítünk, ahol többet is láthatunk a munkájuk körülményeiből. Ilyen Ted Mosby az Így jártam anyátokkal című sorozatban, vagy Keanu Reeves karaktere a Ház a tónál című filmben. A Pokoli torony katasztrófafilmben pedig a világ legmagasabb felhőkarcolójának átadására készülnek, ahol Paul Newman alakítja az egyik építészt.

Milyen szakképzettséget ad az építészmérnöki szak?

• Építészmérnök.

Jelenleg az országban az alábbi intézményekben érhető el ez a képzés:

• Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Kar,
• Debreceni Egyetem Műszaki Kar,
• Óbudai Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kar,
• Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kar,
• Széchenyi István Egyetem Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Kar.

Angolul jelenleg nem indul alapképzés, de ezen a néven található: Architectural Engineering.

Ezekből a tantárgyakból jó, ha erős vagy, ha ezt a szakot nézted ki magadnak:

• Kötelező alkalmassági vizsga, amit az egyetem szervez magának:
  • rajz.
• Kötelező érettségi követelmények (a legtöbb intézményben legalább egyet emelt szinten kell teljesíteni):
  • matematika (közép vagy emelt szintű érettségi).
• És még ezek közül érettségi teljesítése:
  • fizika, magyar nyelv és irodalom, történelem (közép vagy emelt szintű érettségi).
• További vizsgatárgyakat itt találsz az egyetemek leírásában, amelyek beszámíthatóak jelentkezésnél, ha:
  • a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre,
  • a Debreceni Egyetemre,
  • az Óbudai Egyetemre,
  • a Pécsi Tudományegyetemre,
  • a Széchenyi István Egyetemre jelentkezel.

Egy építészmérnök széles körben használatos épületszerkezeteket, termékeket, technológiákat alkalmazza munkája során. (Fotó: 123rf)

Milyen előképzettség segít a bejutásban?

Célszerű már eleve olyan középiskolát választanod, ahol indítanak matek vagy rajz tagozatos osztályt. De egy nem tagozatos gimnáziumban is előnyre tehetsz szert, ha az utolsó két évedben fakultációnak választod a matekot és/vagy a rajzot.

2024-től a többletpontokat felváltják az intézményi pontok. Vagyis 100 pont esetében az egyetemek maguk dönthetik el, mire adnak plusz pontokat a diákoknak. Szakképzésért intézményi pontot azonban továbbra is adhatnak az egyes egyetemek.

Képzési terület: 

• Műszaki képzés.

Mennyi időbe telik a képzés?

• 7 félév.

Milyen specializációi vannak, és azoknak milyen szakterületei?

Intézményenként változhat az, hogy milyen specializációra van lehetőséged ezen a szakon illetve, hogy hány fős alap létszámmal indítanak el egy szakirányt.

Milyen tudományágakra és szakterületekre épül a képzés?

• kreatív készségfejlesztési, művészeti és műveltségi, humán és társadalomtudományi, valamint természettudományos, műszaki, gazdasági és jogi ismeretek és segédtudományok,
• építészmérnöki szakmai ismeretek,
  • (épülettervezés, építészettörténet, várostörténet, településtervezés, tartószerkezetek, épületszerkezetek, építőanyagok, épületgépészet, építéskivitelezés-szervezés, épületfizika és energetika, építészeti ábrázolás, építészeti informatika).

Milyen gyakorlati követelményei vannak a szaknak?

A szakmai gyakorlat legalább hat hét időtartamú, az intézmény által elfogadott szakmai gyakorlóhelyen (tervezési vagy kivitelezési-beruházási környezetben) teljesített gyakorlat. Ennek további követelményeit a tanterv határozza meg. A szakmai gyakorlat kritérium követelmény.

Mit tud egy építészmérnöki szakon végzett hallgató?

• Rálátása van az építészethez kapcsolódó humán tudományokra, az építészetre ható társadalmi folyamatokra.
• Ismeri az építészet történet fontosabb korszakait, alkotásait, a kortárs építészet és társművészetek megjelenési formáit, rálátása van a települések fejlődésének történetére.
• Az építészeti tervezés alapelveit és az építési tevékenység minőségbiztosítási módszereit ismeri, rálátása van a minősítési rendszerekre.
• Érti az ember, az épített és a természeti környezet közötti alapvető kapcsolatokat és kölcsönhatásokat, ismeri az épületek tervezésének alapelveit, lépéseit.
• Ismeri a jellemző épületfajták fontosabb funkcionális, társadalmi és jogszabályi követelményeit. Továbbá a az épületek alapvető konstruálási és méretezési elveit, jellemző megoldásait, az építés anyagainak tulajdonságait, különös tekintettel az épületfizikai, tűzvédelmi és egyéb szabványokban rögzített műszaki követelményekre.
• Megfelelő ismerettel rendelkezik az építést szolgáló egyéb mérnöki szakismeretek területén.
• Jártas az építészeti ábrázolás és a műszaki dokumentációk fajtái, a korszerű számítógépes tervkészítés és dokumentálásban.

Egy építészmérnök jártas az építészeti ábrázolás és a műszaki dokumentációk fajtái, a korszerű számítógépes tervkészítés és dokumentálásban. (Fotó: 123rf)

Mivel foglalkozik egy építészmérnök a mindennapokban? 

• Értelmezi és jellemezi az építészeti tervek és alkotások funkcionális rendszereit, szerkezeti egységeit, elemeinek felépítését, működését, és ezek egymással való kapcsolatát.
• Közreműködik az építési tevékenységhez kapcsolódó feladatokban, a tervezési és kivitelezési folyamat szereplőiből álló munkacsoportokkal együttműködik.
• A széles körben használatos épületszerkezeteket, termékeket, technológiákat alkalmazza munkája során.
• Megérti, alkalmazza és közreműködik a magasépítési tartószerkezetek és épületszerkezeti, valamint épületgépészeti megoldások kivitelezésében.
• Az épületmegvalósítási, épületfenntartási folyamatokat megszervezi, előkészíti, irányítja, követi és ellenőrzi.
• Műszaki dokumentációt készít, a vonatkozó ábrázolási szabályokat és szabványokat alkalmazva, továbbá építészeti rajzokat, valós és virtuális modellezést és prezentációt készít.
• Építészeti informatikai eszközöket és szoftvereket használ költségvetések és organizációs tervek elkészítésére.

Hol tanulhatsz tovább, ha itt végzel?

Mesterképzésen elsősorban olyan szakokon tanulhatsz tovább, mint:

• építész,
• építőművész,
• településmérnöki,
• építményinformatikai mérnöki,
• belsőépítész tervezőművész szak.

A megfelelő plusz tárgyak teljesítésével az alapszakodtól valamennyire eltérő mesterképzést is választhatsz. Így olyanok is szóba jöhetnek, mint az épületgépészeti és eljárástechnikai gépészmérnök, létesítménymérnöki, műszaki menedzser, anyagmérnöki, sportmérnöki, kohómérnöki, űrmérnöki, villamosmérnöki, ipari terméktervező mérnöki vagy egészségügyi mérnöki szak.

A műszaki képzéssel kapcsolatos legújabb rangsorokat az UNI 2023 kiadványunkban olvashatjátok el, amit itt tudtok megvásárolni. 

További részleteket a szakról a felvi.hu oldalán olvashattok.