Hallottuk elégszer és tapasztaljuk, hogy felgyorsult a világ körülöttünk. Azt már kevesebbszer, hogy ezért egyre nehezebb rálátnunk azokra a folyamatokra, amikben benne élünk. Ilyen változás a digitalizáció is. Néhány hónapja még mindenki a mesterséges intelligenciától rettegett, azóta megbarátkoztunk vele, hogy a jövő nem képzelhető el nélküle. Más kérdés viszont az, hogy a gyerekeink mikor lépjenek ebbe a világba. Akkor vagyunk felelős szülők és pedagógusok, ha minél korábban megismertetjük őket a virtuális valósággal, vagy akkor, ha kizárjuk a gyerekszobából a digitális eszközöket?
A higgadt mérlegelés azért is nehéz, mert pont azok a leghangosabbak a médiában, akiknek piaci érdekük, hogy minél többen, minél többet használjanak okoseszközöket.
A svéd óvodákban kötelezővé kívánták tenni a digitális eszközök használatát. A svéd oktatásügyi miniszter azonban visszavonná ezt. (Fotó: 123rf)
Lotta Edholm, svéd oktatásügyi miniszter, aki egy évvel ezelőtt lépett hivatalba a jobbközép koalíciós kormány részeként, bejelentette, hogy a kormány vissza akarja vonni a nemzeti oktatásügy azon döntését, miszerint az óvodákban kötelezővé teszi a digitális eszközök használatát. A miniszter most továbblép, és
teljesen megszünteti a digitális oktatást a hat év alatti gyermekek számára, írta a The Guardian folyóirat.
Az iskolában fontosnak tartja a tankönyvek, a kézírás és a néma olvasás gyakorlását a digitális eszközhasználat helyett. A fizikailag megértinthető könyvek és eszközök nem helyettesíthetők a diákok fejlődése szempontjából. A gyerekek agyműködését megváltoztatja a képernyőalapú digitális oktatás.
„Egyértelmű tudományos bizonyítékok vannak arra, hogy a digitális eszközök inkább rontják, mintsem javítják a diákok tanulását”
– húzta alá a svéd Karolinska Intézet augusztusban az ország nemzeti digitalizációs stratégiájáról szóló nyilatkozatában – írja a folyóirat. „Úgy véljük, hogy a hangsúlyt vissza kell helyezni a nyomtatott tankönyvek és a tanári szakértelem révén történő ismeretszerzésre, ahelyett, hogy elsősorban szabadon elérhető digitális forrásokból szerezzük meg a tudást, amelyek pontosságát nem ellenőrizték.”
Bár a svéd diákok az európai átlag felett teljesítenek az olvasási képességek terén, az utóbbi években egyre gyengébb eredményeket érnek el. (Fotó: 123rf)
Az olvasás képessége tanult dolog. A képek és hanganyagok befogadása nem az. Nem meglepő, hogy korunkban az olvasás képessége egyre romlik, az audiovizuális tartalmak szerepe egyre nő. Bár a svéd diákok az európai átlag felett teljesítenek az olvasási képességek terén, a negyedik osztályosok olvasási szintjének nemzetközi felmérése, a Progress in International Reading Literacy Study (PIRLS) rávilágított arra, hogy a svéd gyerekek körében 2016 és 2021 között visszaesés tapasztalható. A svéd negyedikesek 2021-ben átlagosan 544 pontot értek el, ami csökkenést jelent a 2016-os 555-ös átlaghoz képest. Habár még így is a hetedik legmagasabb teszteredményt érték el, összehasonlításképpen Szingapúr – amely a rangsor élén végzett – ugyanebben az időszakban 576-ról 587-re javította PIRLS olvasási pontszámát, Anglia átlagos olvasási teljesítménye pedig csak kismértékben, egy ponttal csökkent.
A hipermodern svéd oktatás visszatér a papíralapú oktatáshoz. (Fotó: 123rf)
Kétségtelen, hogy az oktatás digitalizálását a pandémia hirtelen felgyorsította. Lengyelország például nemrég indított el egy programot, amelynek keretében a negyedik osztálytól kezdve minden diáknak egy államilag finanszírozott laptopot adnak, abban a reményben, hogy az országot technológiailag versenyképesebbé teszik. Magyarországon ugyanez a kezdeményezés indult el, az 5-12. évfolyamos diákok kérvényezhetnek otthon is használható laptopokat. Ugyanakkor az UNESCO aggodalmának adott hangot állásfoglalásában. A jelentés sürgeti az országokat, hogy gyorsítsák fel az iskolák internetkapcsolatait, ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy a technológiát az oktatásban úgy kell alkalmazni, hogy az soha ne helyettesítse a személyes, tanár által vezetett oktatást, és támogassa a mindenki számára elérhető minőségi oktatás közös célját. Finnország és Hollandia mindeközben lehetővé teszi az oktatási intézményeknek, hogy akár teljesen kitiltsák a mobiltelefonokat az iskolákból. Akármilyen gyorsan változik a világ körülöttünk, a digitalizációt nekünk kell jól használnunk.
A cikk a The Guardian folyóirat írását használta fel.
