Franciaország évek óta szigorúan szabályozza az iskolai okoseszközhasználatot, és semmiképpen sem javasolja a szülőknek, hogy általános iskolás korosztálynak önálló eszközt vegyen. A nyár elején a finn kormány bejelentette, hogy betiltja az iskolákban a mobiltelefonokat. A diákok egyre romló figyelme és képességei miatt, nemcsak a pedagógusok, hanem szülői kezdeményezés hatására is. Finnország a tanárok és iskolaigazgatók jogkörébe helyezte, hogy eldönthetik, beengednek-e egyáltalán az iskola területére okoseszközt. Ezt követte nem sokkal később Hollandia is.
A nagyszabású nemzetközi értékelési adatok, mint például a PISA, negatív összefüggésre utalnak a túlzott IKT-használat és a tanulói teljesítmény között. (Fotó: 123rf)
A nyugat-európai oktatás kezd ráébredni, mekkora károkat okoz – nem utolsó sorban a tanulmányi eredményekben – a korai és túlzott okoseszközhasználat. Az UNESCO ‘Technológia az oktatásban. Eszköz, de kinek a feltételei szerint?’ alcímmel közölte az idei Globális oktatási monitoring jelentést, amely angol nyelven is elérhető online.
„A jelentés kiemeli, hogy hiányzik az oktatási technológiák hatására, hozzáadott értékére vonatkozó szilárd, pártatlan bizonyíték. A technológia nem csak hogy gyorsabban fejlődik, mint ahogy értékelni lehetne, de a legtöbb bizonyíték a leggazdagabb országokból származik, ráadásul az eredmények nagy része azoktól a szereplőktől származik, akik megpróbálják eladni ezeket a technológiákat, eszközöket” – olvasható a magyar nyelvű összefoglalóban.
A technológia gyorsabban fejlődik, mint ahogy értékelni lehetne. (Fotó: 123rf)
A technológia az oktatásban nagy előrelépés például a fogyatékkal élők esetében, és a pandémia alatt is megmentette az iskolarendszert a teljes bezárástól. De az érem másik oldala az, hogy minél inkább a technológia és a világhálóhoz való kapcsolódás nyer teret az oktatásban, annál több embert – akiknek korlátozottak a lehetőségei –, kizár. Az UNESCO jelentése azt is kiemeli, hogy tévedés azt gondolni, hogy feltétlenül egyre fejlettebbeknek kell lennie az oktatásban használt technológiáknak ahhoz, hogy növelve a tanulás hatékonyságát. Ugyanis káros hatással lehet az is, ha a használatuk nem megfelelő vagy túlzott. A nagyszabású nemzetközi értékelési adatok, mint például a PISA, negatív összefüggésre utalnak a túlzott infokommunikációs technológia, IKT-használat és a tanulói teljesítmény között (asztali számítógép, laptop, notebook, tablet, okostelefon, digitális fényképezőgép, multimédia-lejátszó).
Az oktatási rendszereket megterheli a technika gyors változásához való alkalmazkodás kényszere, ráadásul sok diáknak nincs lehetősége, hogy okoseszközökön gyakoroljon. „Az online tartalom megfelelő minőségellenőrzés vagy a sokszínűség kellő szabályozása nélkül nőtt. Az online tartalmat domináns csoportok állítják elő, ami befolyásolja a hozzáférést: az elérhető tartalmak túlnyomó többsége Európából és Észak-Amerikából származik, az OER Commons globális könyvtár tartalmának 92%-a angol nyelvű. A nyílt online MOOC kurzusoknak főként a képzett és a gazdagabb országokból származó tanulók vehetik hasznát.” – írja az összefoglaló.
