Több mint 126 ezren jelentkeztek idén a magyar felsőoktatásba – közölte a kulturális és innovációs miniszter hétfőn Budapesten, a felsőoktatási képzések jelentkezési eredményeit ismertető sajtótájékoztatón.
Csák János elmondta, hogy tavaly a jelentkezők száma még 99 ezer volt, az emelkedés azt jelenti, hogy nőtt a felsőoktatási képzési rendszer vonzereje.
Csák János miniszter: „Több mint 126 ezren jelentkeztek idén a magyar felsőoktatásba” (Fotó: MTI)
A jelentkezők 57 százaléka Budapestre, 43 százaléka vidéki intézménybe szeretne bejutni, ez az arány tavaly 60-40 százalék volt. Nőtt a vidéki egyetemek vonzereje – erről már Hankó Balázs innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkár számolt be. A nyíregyházi egyetemre 60, a miskolcira 40 százalékkal nőtt a jelentkezők száma. Azonban a dunaújvárosi, a soproni és a veszprémi intézménybe is átlag feletti számban szeretnének bejutni hallgatók.
A felvételizők közül a legtöbben (majdnem 18 ezren) az Eötvös Loránd Tudományegyetemre (ELTE) jelentkeztek. Ez 16 százalékos növekedés 2021-hez képest. Az ELTE után a Debreceni Egyetem következik (csaknem 11 és fél ezer jelentkezővel), majd a Szegedi Tudományegyetem következik (9 ezer feletti jelentkezőszámmal).
Idén mintegy 6 ezren jelentkeztek tanárnak, tanítónak, a tavalyi 4400-hoz képest. Csák János ezt örömtelinek nevezte, és kiemelte azt is: sokkal többen jelentkeztek a felsőoktatásba hátrányos helyzetű járásokból, mint korábban.
A közreadott sajtóanyag szerint a felvételizők közül idén nagyjából 88 ezren jelentkeztek alapképzésre, míg tavaly 63 és fél ezren. Mesterképzésre több mint 21 ezren szeretnének bekerülni, 2022-ben ez a szám éppen meghaladta a 18 ezret. Az osztatlan képzésre jelentkezők száma a tavalyi 11 ezerről 12 ezerre nőtt. Felsőoktatási szakképzésben az idén 4747, tavaly 6285 jelentkező volt.
A jelentkezők között lényegesen több ma már a nő, mint a férfi, arányuk 60-40 százalék. Az első diplomaszerzésre jelentkezők száma 100 ezerre nőtt, tavaly 74 ezer volt, mindez 34 százalékos emelkedést jelent – közölte az államtitkár.
Hankó Balázs államtitkár: „A legnépszerűbb képzési terület idén a gazdaságtudományi volt. A felvételizők 21 százaléka ilyen szakot jelölt meg. (Fotó: MTI)
Csák János miniszter felidézte, az elmúlt öt évben a felsőoktatási rendszerben nagyon sok változtatást léptettek életbe. Ezek azt szolgálták, hogy minél több jogosítványt adjanak oda a családoknak, a fiataloknak, és egyben kielégítsék Magyarország gazdasági és kulturális igényeit. Ezért kezdeményezték tavaly – sok konzultáció után – a felvételi rendszer megváltoztatását, és ezért adtak több jogosítványt az egyetemeknek.
Hankó Balázs jelezte: a megújított felvételi rendszer 27 százalékkal növelte a felvételizők számát. Az államtitkár elmondta, az idősebbek esetében is erőteljes az emelkedés: 32 százalékkal többen jelentkeztek a felsőoktatásba. A legidősebb jelentkező 75 éves, ő germanisztika szakon szeretne tanulni.
A felsőoktatás átalakítása az egyik legnagyobb sikeres projekt az elmúlt 33 évben. Ezt Csák János mondta a témában tartott háttérbeszélgetésen. Arról is beszélt, hogy a felsőoktatásban ma csökken a lemorzsolódás, mind a hazai, mind a külföldi hallgatók esetében. Ez szerinte annak köszönhető, hogy az intézmények sokkal több gondot fordítanak a „diákjólétre”.
A miniszter kiemelte azt is, hogy 2018-hoz képest kiugróan jó teljesítményt értek el az egyetemek, miután nőtt a publikációk száma. Kritikákra reagálva azt mondta, nem igaz, hogy „inflálódna” az egyetemi tanárok kinevezési rendje.
