A „Nemek közötti gazdasági egyenlőség a nemi alapú erőszaktól mentes társadalomban” címmel tartottak tanácskozást Svédországban, mely az Európai Unió Tanácsának soros elnöke.
A nemek közötti egyenlőségről tartott megbeszélésen természetesen Magyarország is jelen volt, hazánkat Hankó Balázs innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkár és Beneda Attila családügyekért felelős helyettes államtitkár képviselte.
A nemek közötti egyenlőséget is szolgáló magyar családpolitika eredményei között szó esett egyebek mellett arról, hogy egyetemeinknek és a széles körű ösztöndíjrendszernek köszönhetően Magyarország a 6. helyen áll az Unióban a női menedzserek arányát tekintve.
A Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének adatai szerint 2020-ban az EU tagországaiban az alkalmazottként dolgozó menedzserek 35,1 százaléka volt nő. Magyarországon viszont ez az arány 36,9 százalékos volt. Ezzel többek között Olaszországot, Dániát és Németországot is magunk mögé utasítottuk. Menedzseri pozícióban a legtöbb nő Lettországban dolgozott 2020-ban. Ott arányuk elérte a 46 százalékot, de Svédországban is 43,5, Lengyelországban pedig 43,2 százalékban nők ültek a menedzseri székekben.
A Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének adatai szerint 2020-ban az EU tagországaiban az alkalmazottként dolgozó menedzserek 35,1 százaléka volt nő. (Forrás: NKEEI)
A KSH egyik friss kiadványa, a Fenntartható fejlődés indikátorai Magyarországon, 2022 című tanulmány is foglalkozik a nemek közötti egyenlőséggel. A tanulmány megállapítja: a nők Magyarországon a közszolgáltatási ágakban (közigazgatás, oktatás, egészségügy) általában jelentősen felülreprezentáltak.
Nincs ez másként a vezetői foglalkozásokat illetően sem: a nők aránya 2021-ben meghaladta a 60 százalékot. Ez összefüggésben lehet azzal, hogy a közszféra általában hosszabb távon kiszámíthatóbb, biztonságosabb munkahelyet jelent a nők számára.
A versenyszféra által dominált ágazatokban dolgozó vezetők között jóval alacsonyabb a nők aránya (30 százalék).
Kiemelkedően magas a női nem részaránya az olyan szolgáltatásokat nyújtó szervezetek vagy szervezeti egységek vezetői között, mint a gyermek- és idősgondozás, az oktatás és az egészségügy.
Magyarországon a 2016-os adatok tanúsága szerint a diplomások 56 százaléka nő volt. (Fotó: 123rf)
Az Eurostat, az Unió egészére vonatkozó adatai szerint, a legalacsonyabb iskolai végzettségűek körében az EU-ban alig van különbség a nők és a férfiak között. A közepes, illetve felsőfokú végzettségűeknél már vannak eltérések.
Az EU-ban a nők 36 százaléka rendelkezett diplomával 2021-ben, míg a férfiaknál ez az arány csak 31 százalék. A felsőfokú végzettséggel rendelkező nők aránya szinte minden tagállamban magasabb volt, mint a férfiaké. A legnagyobb különbséget a balti tagállamokban, valamint Finnországban, Svédországban és Szlovéniában figyelték meg. Németország az egyetlen ország, ahol több férfinak van diplomája, mint nőnek (33, illetve 29 százalék).
Magyarországon a 2016-os mikrocenzus (köztes idejű népszámlálás) tanúsága szerint a diplomások több mint fele (56 százaléka) nő volt. A felsőoktatásban résztvevőkre vonatkozó KSH adatok szerint a 2022–2023-as tanévben összesen 170 520 hallgató végzi felsőfokú alapképzésben a tanulmányait.
Közülük 89 218 a női nemet képviseli, s ez több mint 52 százalékos részvételi arányt jelent.
Az osztatlan képzésben résztvevő 44 715 hallgató körében még magasabb, majdnem 59 százalékos ez az arány.
