Míg négy éve 7, két éve 9, ma már 11 magyar egyetem van a világ élvonalában. A rangsorolt 11 magyar egyetemen felül még 2 egyetem szolgáltat adatokat hazánkból.
Az előrelépés hátterében a magyar felsőoktatás megújítása áll, amelynek célja az egyetemek összekapcsolása a gazdasággal és a térség szereplőivel. Ennek eredményeként egy versenyképesebb, rugalmasabb, kiszámíthatóbb és a magyar kulturális értékeket megerősítő, autonóm egyetemi modell alakult ki.
Büszkék lehetünk hazai egyeteminkre. (123RF)
Az idei rangsor több mint 121 millió idézetet elemzett több mint 15,5 millió kutatási publikációban, és világszerte 40 000 kutató felmérésére adott válaszokat tartalmazott. Összességében több mint 680 000 adatpontot gyűjtöttek össze a több mint 2500 adatot benyújtó intézménytől.
A Times Higher Education World University Rankings az egyetlen olyan globális rangsor, amely a kutatásintenzív egyetemeket az összes alapvető küldetésük tekintetében értékeli.
A teljesítménymutatók öt területre vannak csoportosítva: Tanítás (tanulási környezet); Kutatás (volumen, bevétel és hírnév); Idézetek (kutatási hatás); Nemzetközi kitekintés (oktatók, hallgatók és kutatás); és az ipari jövedelem (tudástranszfer).
Az Oxfordi Egyetem hetedik egymást követő évben vezeti a ranglistát. A Harvard Egyetem továbbra is a második helyen áll, de a Cambridge-i Egyetem a tavalyi közös ötödikről a közös harmadikra ugrott.
Összességében az Egyesült Államok a legreprezentáltabb ország, 177 intézménnyel, és a legjobb 200-ban is a legtöbb (58).
Öt ország először szerepel a rangsorban – mindegyik Afrikában található (Zambia, Namíbia, Mozambik, Zimbabwe és Mauritius).
A Harvard vezeti a tanítási, míg az Oxford a kutatási pillért.
Összességében 1799 egyetem van rangsorolva, további 546 egyetem pedig szolgáltat adatokat, de nem feleltek meg a rangsorolásra való alkalmassági kritériumainknak.
