Életünknek már egészen korai szakaszában kapcsolatba kerülünk a zenével, a hangokkal: több kutatás is foglalkozott azzal, hogy a muzikalitásunk fejlődése már édesanyánk méhében megindul. A vizsgálatok során kiderült, hogy a magzat már a 24. hét után reagál a különböző auditív ingerekre, az énekszóra. A babák pedig születésük után hosszabban képesek figyelni a magzati korukból ismerős dallamokra, esetleg meg is nyugszanak tőle.
Később az óvodában és az iskolában is nagy szerep jut az éneklésnek, a dalokkal, ritmikus mondókákkal kísért játékoknak. Bár elsőre talán nem is gondolnánk, de ezeknek a látszólag egyszerű dolgoknak hatalmas jelentőségük van a beszédfejlődés, a hallásfejlődés vagy éppen a mozgásfejlődés szempontjából. Aztán valamikor tizenéves korunk körül hirtelen már gáznak tűnik az énekelgetés, táncikálás. Így a többség megelégszik a zenehallgatással a buszon, edzés közben vagy elalvás előtt.
Számtalan forrás áll rendelkezésre azzal kapcsolatban, hogy milyen módon hat ránk a zene, ha mi magunk énekeljük vagy játsszuk. A tudomány segítségével most azt is kiderítjük, hogyan aknázhatjuk ki a zenében rejtező erőt, ha „csupán” hallgatni szoktuk. A jó hír az, hogy még a vizsgaidőszakban is a segítségünkre lehet! Szóval miben is segít nekünk a zene?
Sokan fordulnak a zenéhez, ha némi megnyugvásra van szükségük: mindenki életében vannak olyan dalok vagy zeneszámok, amelyekkel valamiért azonosulni tud egy adott élethelyzetben. Ez persze egy tudatunk, gondolataink szintjén lezajló folyamat, és nem feltétlenül működik minden alkalommal. Egy 2013-as kutatás viszont bebizonyította, hogy sokkal hamarabb túllendülünk (pszichésen és fizikailag is) egy stresszhelyzeten, ha előtte számunkra nyugtató zenét hallgattunk. Szóval, ha vizsga előtt szánsz néhány percet a lelki felkészülésre, a kortizolszinted hálás lesz!
Vajon valóban növeli a teljesítményt a zene tanulás közben? (Fotó: Pexels)
Számos kutatás foglalkozott már azzal, hogy általunk jól ismert dallamok milyen hatékonynak bizonyulnak a régebbi emlékek felidézésében. A zene még azoknak az emlékezőképességére is jól hat, akik demenciával vagy egyéb, emlékvesztéssel járó egészségügyi kondícióval küzdenek. Egy 2018-as vizsgálat alapján a háttérzene segíthet a vizuális és térbeli emlékezet erősítésében, ám a verbális memóriára nem igazán van hatása.
A háttérzene nemcsak a memóriádra és az érzelmeidre lehet hatással, hanem összességében a kognitív funkcióidra. 1997-ben fiatalokat vizsgáltak: az egyik csoport csendben, míg a másik zenére oldott meg egy feladatsort. Mind a megválaszolt kérdések mennyisége, mind a helyes válaszok aránya magasabb volt a zenét hallgató csoportban. Egy másik kutatás során azt is kimutatták, hogy inkább repetitív műveletek tekintetében nyújt segítséget a folyamatos háttérzene, míg bonyolultabb feladatok esetében inkább egy megelőző, motiváló zenehallgatás javíthat a teljesítményünkön.
