Aludni valószínűleg mindenki szeret, kipihenten ébredni pedig még jobban. Ennek ellenére a felnőtt lakosság nagy része mégis folyamatos kialvatlansággal küzd. Fiatalként pedig különösen hajlamosak vagyunk könnyelműen kezelni az esti pihenés kérdését. A jelenlegi ajánlások szerint felnőttként 7-8 óra, középiskolás korban pedig 9-10 óra pihentető, jó minőségű alvásra van szükség egészségünk megőrzése érdekében.
Cikkünkben négy olyan indokot sorolunk fel, amelyeket te sem hagyhatsz figyelmen kívül a tanulás, vagy éppen a szórakozásod tervezésekor. Szóval, miért is ne válts át bagoly üzemmódba novembertől februárig?
Az egyik elsődleges indokunk az alvás elhanyagolására a tanulás vagy a munka szokott lenni. Az élet iróniája, hogy hiába is maradunk fenn, akár több napon keresztül is hajnalig a készülés érdekében, valójában magunk ellen dolgozunk. Ha ugyanis hosszú időn keresztül nem alusszuk ki magunkat, romolhat a memóriánk teljesítménye, a figyelmünk és így a produktivitásunk is lankadhat. Akár olyannyira figyelmetlenné is válhatunk, hogy azzal saját magunkat, vagy másokat is veszélybe sodorhatunk. Ennyit pedig egyetlen jó jegy sem ér meg. Hosszabb távon sokkal kifizetődőbb a jó időmenedzsment, mint a folyamatos alváshiány. Azonban ha csak egy-egy éjszakáról van szó, az nem ad komoly okot az aggodalomra, nyugalom.
A tartós alváshiány miatt zavar állhat be azoknak az anyagoknak a termelésében, amelyek az éhség-, illetve telítettségérzetért felelősek. Ennek következtében nem érzékeljük megfelelően étkezés közben a jóllakottságot, és így könnyedén túlehetjük magunkat. Egy kutatás szerint kialvatlanul nagyobb arányban fogyasztunk szénhidrátot, ez pedig – kalóriatöblettel párosulva – szintén elősegítheti a hízást. Az alváshiány az inzulintermelést is megzavarhatja, így a szénhidrát-anyagcsere is megsínyli, ha tartósan keveset alszunk. Ez hosszabb távon a cukorbetegség kockázatának növekedéséhez is hozzájárulhat.
Az alvás mindenki életében fontos dolog. (Forrás: Pixabay)
Alvás közben a szervezet olyan proteineket (citokin) termel és bocsájt ki, amelyek a védekezést segítik a kórokozókkal, gyulladásokkal szemben. Ha azonban nem alszunk, értelemszerűen a citokintermelés is visszaeshet, így pedig jóval könnyebb dolguk van a különböző betegségeket előidéző kórokozóknak. Fontos az is, hogy az alvás hiánya azoknak a sejteknek és antitesteknek a termelődését is visszaveti, amelyek segítenek a fertőzések elleni harcban, tehát a gyógyulási folyamat is lelassulhat.
Talán ez a legáltalánosabban ismert és megtapasztalt tünete a krónikus fáradtságnak. Akár már egy rossz éjszaka után is feltűnhet, hogy negatívabbak, ingerlékenyebbek vagyunk, kevésbé tudjuk kontrollálni az érzelmeinket. Ha az alváshiány tartósan fennáll, akkor nagyobb az esélyünk a különböző hangulatzavarok kialakulására is. Így mindenképp érdemes komolyan vennünk, mennyi időt is töltünk valóban pihentető alvással.
