Nemcsak a biológia, de általában a természettudományok iránt sem nagy az érdeklődés manapság a fiatalok körében, pedig Karikó Katalin példája motiváló lehetne számukra.

Karikó Katalin példája rendkívül fontos, a kiváló kutatókat minél láthatóbbá kell tenni a fiatalok számára. Azonban ez csupán a kezdéshez, pályaorientációhoz segít. Hosszabb távon mindenki csak azt tudja megszeretni, amit rendszeresen csinál, amihez hozzáfér. Ezért a Nemzeti Tudósképző Akadémia egyik fő célkitűzése laborokat kiépíteni a gimnáziumokban. Ha például egy biológiaórán meg kell keresni a „gyilkost” DNS-vizsgálattal, azzal két dolgot tapasztalhatnak meg: a tudomány szépségét, de ami ennél is fontosabb, az erejét, a hasznosságát. Ez utóbbi rendkívül fontos, hiszen láttuk a COVID-19 alatt, hogy milyen sok kárt tudnak okozni a vírus- és járványtagadók, tehát azok, akik nem hisznek a tudományban, mert nem értik azt.

Hegyi Péter, a Nemzeti Tudósképző Akadémia programigazgatója (Fotó: UNI2023 in &out, nyár kiadvány)

A cél tehát nemcsak az, hogy több gyerekből legyen kutató vagy orvos, hanem hogy a tudomány jelentőségét értő, azt tisztelő felnőtté váljanak?

Így van. Már azzal óriási lépést teszünk előre, ha a jövő generációk sokkal jobban tisztában lesznek a saját testükben zajló folyamatokkal, az egészségükkel. Nyilván nem lesz az összes gimnazistából orvos vagy kutató, de meglesz az esély arra, hogy a sok területen is tehetséges diákok érdeklődése inkább ebbe az irányba forduljon, ne pedig a jobban marketingelt szakmák felé orientálódjanak.

A programnak köszönhetően az országban hány helyen vannak laboratóriumok?

A gimnáziumi programrészre öt országos központunk van, a négy egyetemi városban, illetve Szombathelyen. Az országos központokhoz folyamatosan csatlakoznak területi központok (főként olyan gimnáziumok, amelyek közelében egyetemek vagy főiskolák vannak), azokhoz pedig a helyi gimnáziumok. A programba a helyi kórházakat is bevonjuk, ahová kórházi skill labor gyakorlatra vagy akár az újraélesztést megtanulni mehetnek a fiatalok.

A Nemzeti Tudósképző Akadémia egyik fő célkitűzése laborokat kiépíteni a gimnáziumokban. (Fotó: 123rf)

Mit kell tudni az egyetemi programról?

Az ebben résztvevők már ösztöndíjat kapnak, 75 ezer forintot havonta. Itt azonban elvárás a heti 10 óra laboratóriumi kutatómunka. Így elérhető, hogy mire mondjuk valaki befejezi az orvosi egyetemet, már kész a PhD-munkája is. Tehát akár egyszerre meg tudja szerezni a graduális és a posztgraduális diplomáját is, elmehet akár kutatóintézetbe, akár a gyógyszeriparban dolgozni. 

Mennyien vesznek részt jelenleg a programban a gimnáziumi, illetve az egyetemi szinten?

…

Ha szeretnéd megtudni a választ, valamint érdekel, hogyan működnek az NTA programok, milyen eredményt lehet a kezdeményezéstől várni, akkor olvasd tovább az interjút az UNI2023 in &out, nyár kiadványban.

UNI2023 in &out, nyár kiadvány megrendelhető:

https://uniside.hu/kiadvanyvasarlas/