Kevesebb tananyag és megújuló iskolák jöhetnek: komoly változásokat terveznek 2027-től

Csökkentenék a kötelező tananyag mennyiségét és a diákok terhelését, közben közel 10 milliárd forinttal alapoznak meg egy hosszú távú iskolafejlesztési programot. A tervek szerint a Nemzeti alaptanterv első módosításai a 2027/2028-as tanévtől jelenhetnének meg az iskolákban, miközben mosdókat, tanulási tereket és iskolaépületeket is korszerűsítenének – írta meg a Facebook-on Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter.

Kevesebb kötelező tananyag, több idő a megértésre és a gyakorlásra – ezt tűzte ki célul az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a tantervi szabályozás felülvizsgálatakor. A tárca megkezdte a 2020-as Nemzeti alaptanterv, a hozzá kapcsolódó kerettantervek és az érettségi követelmények áttekintését. A leggyorsabban végrehajtható módosítások már a 2027/2028-as tanévben megjelenhetnek az iskolákban. Ezzel párhuzamosan 2027-ben hosszú távú iskolafejlesztési program indul. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter bejelentése szerint ennek megalapozására már idén közel 10 milliárd forintot fordítanak, elsőként pedig az iskolai környezet leginkább érzékelhető problémáihoz nyúlnának hozzá.

Kevesebbet kellene megtanulni, több idő maradna a megértésre

A NAT felülvizsgálatának első szakaszában nem új ismeretekkel bővítenék a tananyagot, hanem éppen ellenkezőleg: azt vizsgálják, mely kötelező tartalmak csökkenthetők vagy hagyhatók el. A cél, hogy több idő maradjon az alapvető ismeretek elmélyítésére, a gyakorlásra és a képességek fejlesztésére. A minisztérium emellett bővítené a tantervi szabályozókban szereplő módszertani ajánlásokat is. A változtatások kidolgozásába a pedagógusokat is bevonják. A tervek szerint az iskolai szakmai munkaközösségek gyűjtik össze azokat a tapasztalatokat és javaslatokat, amelyek megmutatják, mely területeken túl nagy jelenleg a tananyag, illetve hol lenne szükség több időre a tudás megszilárdításához. Az iskolaigazgatók külön tájékoztatást kapnak a javaslatok összegyűjtésének módjáról. A mostani korrekció ugyanakkor csak az első lépés: ezzel párhuzamosan egy hosszabb távú, átfogó tantervi megújítás előkészítése is megkezdődött.

Tiszta mosdók és új tanulási terek

Nemcsak azt változtatnák meg, amit a diákoknak meg kell tanulniuk, hanem azt a környezetet is, ahol a napjaik jelentős részét töltik. A 2027-től induló iskolafejlesztési program középpontjában a tárca közlése szerint a diákok jólléte áll. Első lépésként az iskolai mosdók állapotán javítanának, korszerű, a mai tanulási módszereket támogató tereket alakítanának ki, és megkezdenék az iskolaépületek felújítását is. A program elindítására közel 10 milliárd forintot szánnak. Egyelőre nem ismert, hogy pontosan mely intézmények kerülnek be az első körbe, és milyen ütemben haladnak majd a beruházások.

A pedagógusok és az oktatást segítők bére is változhat

A 2027-es költségvetési tervek az oktatásban dolgozók bérezését is érintik. A kormány vállalása szerint a pedagógusbérek továbbra is elérik a diplomás átlagbér legalább 80 százalékát, a finanszírozást pedig teljes egészében hazai költségvetési forrásból biztosítanák. Emellett emelnék a köznevelésben és a szakképzésben dolgozó, a nevelést és oktatást közvetlenül segítő – NOKS – munkatársak, valamint a technikai dolgozók fizetését is.

Az egyetemi bérekhez is hozzányúlnának

A változások a felsőoktatást sem kerülik el. A kormány tervei között szerepel az állami fenntartású és a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokhoz, vagyis KEKVA-khoz tartozó egyetemek közötti bérkülönbségek mérséklése is. A bejelentés egyelőre nem részletezte, hogy pontosan mekkora forrással és milyen ütemezésben történne a bérek közelítése.