A szülők tudják, hogy baj lehet, mégsem változtatnak – szakértők figyelmeztettek a Bethesda eseményén

Egyes óvodáskorú gyermekeknek már saját telefonjuk van, 11 éves korára pedig a gyerekek fele jelen van a közösségi médiában. A Bethesda Gyermekkórház október 12-i konferenciáján bemutatott kutatások arra is rávilágítottak, hogy bár a szülők többsége tisztában van a túlzott képernyőhasználat veszélyeivel, a mindennapokban sokszor nehezen tudják érvényesíteni a szabályokat. A szakértők szerint a megoldáshoz a családok, az iskolák és a gyermekekkel foglalkozó szakemberek együttműködésére van szükség.

A gyerekek digitális szokásainak megváltoztatásához önmagában kevés, ha a szülők korlátozzák a telefonhasználattal töltött időt. A készülékek egyre korábban válnak a mindennapok részévé, és idővel a baráti kapcsolatokban, a szórakozásban, sőt a tanulásban is meghatározó szerepet kapnak. A Bethesda Gyermekkórház október 12-én rendezte meg II. Országos konferencia a gyermekek digitális jóllétéről című eseményét, amelyen a szakemberek elsősorban azt vizsgálták, milyen gyakorlati megoldásokkal segíthetők a családok és az iskolák a digitális szokások alakításában.

Duplájára ugrott a mobilt használó kisgyerekek aránya

Nagy Péter, a Bethesda Gyermekkórház tudományos igazgatóhelyettese, gyermek- és ifjúságpszichiáter egy szülők körében végzett felmérés eredményeit ismertette. A megkérdezettek többsége tisztában van azzal, hogy a túlzott képernyőhasználat alvási és koncentrációs problémákat okozhat, és tartanak az online zaklatástól, valamint a káros tartalmaktól is. Ennek ellenére a szülők mintegy 60 százaléka úgy érzi, nincs szüksége külső segítségre a digitális nevelésben. A felmérés szerint ugyanakkor már a kétévesnél fiatalabb gyermekek is átlagosan napi másfél órát töltenek képernyők előtt, az óvodáskorúaknál pedig ez az idő meghaladja a két órát. A digitális eszközhasználat korai elterjedéséről Somogyi Ákos, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság gyermekvédelmi főosztályvezetője is beszámolt. Egy több mint 1800 szülő válaszain alapuló vizsgálat szerint az óvodások közel fele már mobiltelefonon is fogyaszt tartalmakat, minden tizediknek pedig saját eszköze van. Az NMHH adatai alapján a 7–8 évesek körében 2017 óta megduplázódott a saját mobiltelefonnal rendelkezők aránya. Tizenegy éves korára pedig már minden második gyermeknek van közösségimédia-regisztrációja, miközben a legnagyobb platformokon általában 13 év az alsó korhatár.

Mit tehetnek a családok a képernyőidő csökkentéséért?

A konferencián több olyan egyszerű módszer is elhangzott, amelyet a családok különösebb előkészület vagy anyagi ráfordítás nélkül kipróbálhatnak. Nagy Péter szerint érdemes kis lépésekkel kezdeni: például telefonmentessé tenni a közös étkezéseket, vagy lefekvés előtt félretenni a készülékeket. Fontos, hogy a szabályok a szülőkre is vonatkozzanak, hiszen a gyermekek elsősorban a felnőttek viselkedéséből tanulnak. A gyermekpszichiáter egy családi gyakorlatot is ajánlott: mindenki nevezzen meg naponta három olyan kellemes élményt, amelyhez nem kellett képernyő. Néhány hét alatt így számos ötlet gyűlhet össze a telefonozás helyett választható tevékenységekből. A digitális szokások alakításában apró technikai megoldások is segíthetnek. Ilyen például a telefon kijelzőjének szürkeárnyalatossá állítása, amely kevésbé vonzóvá teheti a folyamatos görgetést, vagy az alkalmazások gyors elérésének megnehezítése. A tanulás idejére pedig érdemes a telefont a gyermek közvetlen közeléből is eltávolítani, mert már a jelenléte is elvonhatja a figyelmet.

Mi történik, ha a gyerek kimarad az online közösségből?

A délelőtti kerekasztal-beszélgetésen több hétköznapi dilemmát is megvizsgáltak. Az egyik példában egy 15 éves fiú szerepelt, aki napi hat óránál is többet telefonozik, ám amikor szülei három órára csökkentik az engedélyezett időt, nem tud mit kezdeni a felszabaduló órákkal. A példa arra világított rá, hogy a korlátozás mellett vonzó alternatívákra is szükség van. Egy másik helyzetben egy 11 éves gyermek szeretne csatlakozni osztálytársai TikTok-közösségéhez, szülei viszont túl fiatalnak tartják ehhez. A szakértők szerint az ilyen konfliktusok megoldásában az iskoláknak is szerepük lehet. Ha az osztályban a szülők közösen állapodnak meg a telefonhasználat szabályairól, könnyebb elkerülni, hogy a gyerekek egymásra hivatkozva sürgessék az okostelefon vásárlását vagy a közösségi oldalak használatának engedélyezését.

A mesterséges intelligencia használatára is készülnek szabályok

A konferencián az oktatás jövője is szóba került. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter bejelentette, hogy az év végére elkészülő oktatási stratégia részeként a mesterséges intelligencia tanulói használatára is szabályokat dolgoznak ki. A tervek szerint életkorhoz és készségekhez kötött feltételeket határoznak meg, a pedagógusok pedig gyakorlati támogatást kapnak ahhoz, hogy megtanítsák a fiatalokat az MI-válaszok ellenőrzésére és a személyes adatok védelmére. A konferencián elhangzottak alapján a digitális nevelés egyik legfontosabb feladata, hogy a gyerekek megtanulják tudatosan használni az eszközöket, miközben a képernyők mellett marad idejük mozgásra, játékra és személyes kapcsolatokra is. Ehhez a családi szabályok, a szülői példamutatás és az iskolai közösségek együttműködése egyaránt szükséges.