Kutatók, pedagógusok és intézményvezetők az új oktatási minisztériumban

Az újonnan létrejövő Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium felállításával párhuzamosan Lannert Judit, Magyarország oktatási és gyermekügyi minisztere sorra mutatta be azokat a szakembereket, akiket államtitkárnak és miniszteri biztosnak kért fel. A közösségi oldalán közzétett személyes hangvételű bejegyzésekből egy olyan vezetői csapat képe rajzolódik ki, amelyben hangsúlyos szerepet kap a pedagógiai tapasztalat, a kutatói háttér, valamint az adatvezérelt, gyermekközpontú oktatáspolitika ígérete.

A miniszter több posztjában is hangsúlyozta: célja egy „21. századi tanuló társadalom” kialakítása, amelyben az oktatás és a gyermekügy nem adminisztratív rendszerként, hanem együttműködésre és társadalmi párbeszédre épülő közfeladatként működik. Az új minisztériumban a közigazgatási és parlamenti államtitkárságok mellett négy szakmai államtitkárság jön létre: a kora gyermekkori jóllétért, a közoktatásért, a felsőoktatásért, valamint a szakképzésért és felnőttkori tanulásért felelős terület.

(Fotó: Facebook / Lannert Judit)

A korai fejlesztés és a családok támogatása

A Kora Gyermekkori Jóllétért Felelős Államtitkárság vezetésére Kereki Judit kapott felkérést. Közgazdász és gyógypedagógus, aki több mint húsz éve foglalkozik a korai intervenció és az ellátórendszer fejlesztésének kérdéseivel. Dolgozott kutatóként és egyetemi docensként, emellett számos hazai és európai uniós projekt szakmai vezetője volt. Az új államtitkár erőssége a rendszerszintű gondolkodás és a gyakorlati tapasztalat ötvözése lehet.

(Fotó: Facebook / Lannert Judit)

Kereki arról is beszélt, hogy olyan rendszeren szeretne dolgozni, amelyben minden gyermek megkapja az életkezdéshez szükséges támogatást, és amely a családokat partnerként kezeli. A leendő államtitkárság fókuszában várhatóan a korai fejlesztés, a gyermekjóllét és a különböző szakmai ellátórendszerek együttműködésének erősítése áll majd.

Szakképzés: híd az iskola és a munka világa között

A Szakképzésért és Felnőttkori Tanulásért Felelős Államtitkárságot Naderi Zsuzsanna vezetheti. A közgazdász, közgazdász-tanár és okleveles könyvvizsgáló közel harminc éve dolgozik a szakmai oktatás és képzés területén, tapasztalatot szerezve az állami, a piaci és a nonprofit szférában is.

(Fotó: Facebook / Lannert Judit)

Lannert Judit külön kiemelte, hogy Naderi egyszerre ismeri az iskolák és a vállalkozások működését, ami szerinte elengedhetetlen a jövő szakképzésének alakításában. A tervek szerint a szakképzés fejlesztése szorosabban kapcsolódna a gazdaság igényeihez, miközben nagyobb hangsúlyt kapna a diákok bevonása és az élethosszig tartó tanulás támogatása is.

Naderi Zsuzsanna saját bemutatkozásában a tanulóközpontú oktatást és az együttműködés kultúráját nevezte a legfontosabb alapelveinek. Emellett az adatalapú döntéshozatal és a pedagógusok módszertani támogatásának erősítését is fontos célnak nevezte.

Nemzetközileg nyitott felsőoktatás

A felsőoktatásért felelős államtitkári posztra Katz Sándor kapott felkérést. A nemzetközileg ismert fizikus, egyetemi tanár és akadémikus több mint huszonöt éves kutatói és oktatói tapasztalattal rendelkezik, hosszabb ideig dolgozott németországi kutatóintézetekben és egyetemeken is.

(Fotó: Facebook / Lannert Judit)

Az elmúlt években az Eötvös Loránd Tudományegyetem Fizikai és Csillagászati Intézetének igazgatójaként tevékenykedett. Lannert Judit szerint kinevezésében fontos szempont volt, hogy egyszerre képviseli a tudományos kiválóságot, az egyetemi autonómiát és a modern intézményvezetői szemléletet.

Az új felsőoktatási irány egyik kulcsszava a nemzetközi nyitottság lehet. Katz Sándor olyan egyetemi rendszerről beszélt, amely versenyképes, autonóm, és képes bekapcsolódni az európai tudományos térbe.

Gyermekközpontú közoktatás

A közoktatás területén két szakember kapott jelentős vezetői szerepet. A közoktatásért felelős államtitkár Kókayné Lányi Marietta lesz, míg közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztosként Csapodi Csaba dolgozik majd.

Kókayné Lányi Marietta csaknem négy évtizede dolgozik a közoktatásban. Tanítóként, pedagógusként és intézményvezetőként is tevékenykedett, a Gyermekek Háza alapítójaként pedig az inkluzív, személyre szabott oktatás egyik ismert hazai képviselője lett. Bemutatásában hangsúlyosan jelent meg az egyenlő hozzáférés és a sajátos nevelési igényű gyermekek támogatása.

(Fotó: Facebook / Lannert Judit)

Csapodi Csaba közgazdász és matematikatanár, aki az elmúlt huszonöt évben részt vett többek között tanterv- és tankönyvfejlesztésben, érettségi reformokban, valamint hazai és nemzetközi oktatási projektekben. A miniszter szerint előnyként említhető, hogy egyszerre látja a tanári munka mindennapi valóságát és az oktatáspolitikai rendszerszintű problémákat.

(Fotó: Facebook / Lannert Judit)

A közoktatás átalakításával kapcsolatban hangsúlyos, hogy a modern iskola elsődleges feladata a gyerekek fejlődésének támogatása, nem pedig az adminisztratív működés. A bemutatott elképzelések alapján az új minisztérium a gyermekközpontúság, a szakmai párbeszéd és a hosszú távú stratégiai gondolkodás erősítését tekinti prioritásnak.

Kutatói és szakmai háttér dominál

Az államtitkárok között kutatók, egyetemi oktatók, intézményvezetők és gyakorló pedagógusok is szerepelnek. A bemutatkozó posztokban visszatérő elem az adatvezérelt döntéshozatal, az együttműködés, valamint a nemzetközi tapasztalatok és szakmai autonómia hangsúlyozása.

A kinevezésekből egyelőre inkább egy szakpolitikai és pedagógiai vízió körvonalazódik, mint konkrét intézkedések sora. Az azonban már most látszik, hogy az új minisztérium kommunikációjában központi helyet kap a gyermekközpontú szemlélet, a társadalmi párbeszéd és a hosszú távú oktatási stratégia ígérete.

Tudomány és innováció

Az új kormány tudományos és innovációs területén is feltűnik egy nemzetközileg ismert kutató. Horváth Péter a Tudományos és Technológiai Minisztérium tudománypolitikai és innovációs államtitkára lett. A kinevezés jól illeszkedik abba a mintázatba, amely az új kormány több területén is megfigyelhető: az államtitkári pozíciókba elsősorban kutatói, akadémiai vagy szakmai háttérrel rendelkező szereplők kerülnek.

(Fotó: Facebook / Szeged.hu)

Horváth Péter informatikus, képelemzési és mesterségesintelligencia-szakértő, a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont Biokémiai Intézetének igazgatója és kutatócsoport-vezetője. Tanulmányait a Szegedi Tudományegyetem mellett franciaországi és nemzetközi kutatóintézetekben végezte. 2023-ban az MTA doktora lett, egy évvel később pedig az Academia Europaea tagjává választották, emellett több nemzetközi tudományos pozíciót is betölt.

Kutatásai az egysejt-biológia, a térbeli omika és a mesterséges intelligenciára épülő képelemzés határterületein mozognak, vagyis olyan területeken, ahol az orvostudomány és az adatvezérelt technológiák találkoznak. Az ő esetében különösen hangsúlyos a nemzetközi tudományos kapcsolatrendszer és a mesterséges intelligenciához kötődő innovációs tapasztalat, ami arra utalhat, hogy a kormány a tudománypolitikában és az egészségügyi-technológiai fejlesztésekben is erősebben támaszkodna a kutatás-fejlesztési szektorra.

——

A kiemelt kép forrása: Facebook / Lannert Judit.